Zita, Mariann
9 °C
21 °C

A külügy hallgat a keleti nyitás simlis lobbistájáról

2015.01.23. 14:45 Módosítva: 2015-01-23 14:46:12
Nemrég még együtt fotózkodott vele Szijjártó Péter, ma viszont már nem tud vagy nem mond semmit a külügy a keleti nyitásban szerepet játszó, a múlt héten letartóztatott egykori agrárattaséjukról. Kiss Szilárd a zavaros ügyei ellenére került olyan pozícióba, hogy akár minősített adatokhoz is hozzáfért, és közeli kapcsolatban áll Keskeny Ernővel, aki jelenleg Kijevben nagykövet.

Kiss Szilárd semmilyen jogviszonyban nem áll a Külgazdasági és Külügyminisztériummal. Így a sajtóban megjelent ügyhöz a KKM-nak semmi köze nincsen

– így hárította el a Szijjártó Péter vezette tárca a múlt héten letartóztatott egykori agrárdiplomata ténykedésével kapcsolatos kérdéseinket. A Vidékfejlesztési Minisztérium pedig eddig még nem reagált a megkeresésünkre, pedig Kiss korábban a Fazekas Sándor vezette tárcánál volt a keleti gazdasági kapcsolatokért felelős miniszteri biztos, sőt, a miniszter ki is tüntette.

Kisst a múlt héten tartóztatták le a felszámolás alatt álló Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet körüli pénzügyek miatt, a gyanú szerint ugyanis rávett valakit, hogy a banki tartozását szerezze meg áron alul.

Ahogy arról már írtunk, Kiss letartóztatásának hírére a Budapesten tartózkodó nyugati diplomaták is felkapták a fejüket, mivel az egykori tótumfaktum egyike azoknak, akik azon szorgoskodtak, hogy az orosz–magyar kapcsolatokat az Orbán-kormány minél szorosabbra fűzze. Egy magyar diplomata forrásunk, aki Kisst még az ezredforduló környékéről ismeri, olyan feltűnő, jómódban élő üzletembernek írta le, aki a környezetében befolyásos orosz üzleti kapcsolataival kérkedett, de nem ok nélkül, mert valóban nagyon jó kapcsolatai vannak Moszkvában. 

Azt több, Kiss Szilárdot és a környezetét ismerő forrásunk is megerősítette, hogy a letartóztatott vállalkozó sokat köszönhet Keskeny Ernőnek, akit tavaly ősszel neveztek ki kijevi nagykövetnek. Úgy tudjuk, Keskeny járt közbe annak érdekében, hogy Kiss Szilárd 2010 után mezőgazdasági attasé legyen Moszkvában, és információnk szerint abban is szerepet játszott a jelenlegi kijevi nagykövet, hogy az agrárattaséi munka után Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter alatt miniszteri biztosként dolgozhatott a simlis lobbista.

Az, hogy Kiss egyáltalán ilyen pozíciókba juthatott, azért is döbbenetes, mert

diplomata körökben mindenki tudta, hogy zavaros ügyei vannak.

Az is köztudott volt róla, hogy egy orosz bíróság elítélte, amiért egy egymillió eurós kölcsönnek csak egy kis részét tudta megadni, és az ítéletből derül ki az is, hogy pénzért intézett orosz üzletembereknek magyar vízumot, még mielőtt diplomata nem lett. 

Akárcsak Kissnek, Keskenynek is kiterjedt orosz kapcsolatai vannak. Keskeny a rendszerváltás idején az MDF környékén bukkant fel, majd az első Orbán-kormány hivatalba lépése után moszkvai nagykövetté nevezték ki. Úgy tudjuk, hogy Kiss és Keskeny ebben az időben ismerkedett meg egymással, merthogy a későbbi agrárattasé ekkor vállalkozóként már hosszú évek óta Moszkvában élt, és sűrűn megfordult a nagykövetség rendezvényein. 

Az első Orbán-kormány bukása után aztán Keskeny egy időre parkolópályára került, majd a Duna Bizottságban bukkant fel, végül a szocialista kormány 2010-es bukása után újra a külügyben, akkor a Kelet-európai és Közép-ázsiai Főosztály vezetőjeként, miniszteri biztosként. Mint egykori moszkvai nagykövet, rendkívül jó kapcsolatokat ápol az oroszokkal. Úgy tudjuk, Keskenynek fontos szerepe volt abban, hogy 2009-ben az akkor még ellenzékben lévő Orbán Viktor egy rendezvényen „spontán” találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, noha a két politikus között korábban meglehetősen hűvös volt a viszony.

Keskeny karrierje tavaly vett lendületet, miután a külügyben az atlantista vonalat teljesen háttérbe szorította a „keleti nyitás”, és a tárca irányítását Szijjártó Péter kapta meg. Keskenyből kijevi nagykövet lett. Ezzel a húzással a kormány az orosz–ukrán konfliktus kellős közepén egy olyan embert küldött Ukrajnába, aki nyíltan oroszbarát. Keskeny volt az, aki 2011-ben már azért lobbizott, hogy Budapesten legyen újra Moszkva tér. A Kremlhez közel álló Regnum orosz hírportál – amelynek a szerzői, szerkesztői között szép számmal vannak orosz exhírszerzők – Keskeny kinevezését a keleti (orosz) nyitás, a magyar diplomáciai fordulat jeleként értelmezte

Kéz a kézben

Kiss Szilárd és Keskeny Ernő kölcsönösen segítette egymást. A volt agrárattasé támogatta Keskeny 2012-ben, a Századvég Kiadónál megjelent, az orosz–magyar kapcsolatokról szóló könyvét. És ugyancsak Kiss egyik cége támogatta a Keskeny kezdeményezésére 2011-ben megalakult Tolsztoj Társaságot is. 

A Tolsztoj Társaságra egyébként érdemes legalább egy pillantást vetni: az egyik vezetőségi tagja a Moszkvában oroszbarátként elkönyvelt Stier Gábor újságíró (a Magyar Nemzet külpolitikai rovatának vezetője), aki tagja a „Putyin-rajongókból” álló Valdai Clubnak, míg a titkára a Moszkvával szintén jó kapcsolatokat ápoló Munkáspárt elnökének, Thürmer Gyulának az egyébként szintén újságíró fia, a társaság tiszteletbeli elnöke pedig az a Lezsák Sándor, akit Keskeny még az MDF-ből ismerhet, és aki szintén a keleti nyitás nagy híve. Olyannyira, hogy a Lezsák-féle Lakitelki Népfőiskolán külön kollégiuma van a keleti nyitásnak. 

Az, hogy a Szijjártó Péter vezette külügynek most nincs mit mondania Kiss Szilárd ügyében, minimum különös. És nem csak amiatt, mert a Szijjártóék által kinevezett Keskeny Ernő és Kiss Szilárd között ilyen szoros a kapcsolat. Hanem amiatt is, mert

Szijjártó is nagyon jól, személyesen ismeri Kisst, például vele együtt nyitotta meg a moszkvai kereskedőházat,

amikor két évvel ezelőtt Szijjártó még a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos volt. És Kissnek komoly szerepe volt abban is, hogy az orosz fővárosban magyar vízumközpont nyílt. Utóbbi létrejöttéről a köztelevízió portálja is beszámolt, a novemberi megnyitón Szijjártó Péter is jelen volt, még beszédet is mondott.

Haverok, buli, Moszkva

Az, hogy a magyar állam külügyminiszteri szinten képviselte magát a vízumközpont megnyitóján, azért is érdekes, mert ez a központ valójában egy privát üzleti vállalkozás, amelynek az egyik tulajdonosa Jelena Cvetkova, Kiss Szilárd orosz felesége. A központ másik tulajdonosa egy magyar cég, amely annak a Tarsoly Csaba győri üzletembernek a tulajdona, akinek egy másik cégen keresztül a moszkvai kereskedőházban is érdekeltsége volt. Ráadásul Tarsoly és Szijjártó is jól ismeri egymást. 

A moszkvai vízumközpont pénzért cserébe magyar vízumokat intéz, hasonlóan ahhoz, mint amikor egy utazási iroda csoportosan intézi el ügyfeleinek a vízumokat. És bár a vízumkérelmekről nem a központ, hanem a konzulátus dönt, a lapunknak név nélkül nyilatkozó diplomaták szerint egy ilyen cég nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet, mivel azon keresztül az oroszoknak szinte teljes rálátásuk lehet a Magyarországra irányuló vízumforgalomra, az ebből nyerhető információk pedig értékesek lehetnek Moszkva számára.

Arról nem is beszélve, hogy a vízumkiadásokkal két-három éve amúgy is problémák voltak a moszkvai magyar konzulátuson, de úgy tudjuk, hogy emiatt senkit nem meszeltek el. Ennek fényében pedig az különösen furcsa, hogy Kiss Szilárdot nevezték ki agrárattasénak, róla ugyanis köztudott volt, hogy halomszámra intéz orosz üzletembereknek vízumot, ahogy ez a bírósági ítéletéből is kiderült. 

Titkos anyagokhoz is hozzáférhetett

Több forrásunk is arra hívta fel a figyelmet, hogy Kiss előéletéről (így az oroszországi ítéletéről is) a kormányzatnak tudnia kellett, mielőtt agrárattasénak kinevezték. Forrásaink szerint teljességgel kizárt, hogy a követségen jelen lévők közül senki se jelentette Budapestnek a vele kapcsolatos információkat.

Agrárattaséként Kiss minősített adatokhoz is hozzáfért, ha mást nem is, a szigorúan titkos napi tájékoztatókat egészen biztosan láthatta. Pozíciója miatt pedig át kellett esnie nemzetbiztonsági átvilágításon, bár ez az átvilágítás forrásaink szerint szinte alig ér valamit. Igaz, ha az átvilágítók esetleg nagyon odateszik magukat, akkor sem lett volna könnyű dolguk, hiszen az élete nagy részét Kiss Oroszországban töltötte, így kapcsolatait, korábbi tevékenységeit a magyar szolgálatoknak jóval nehezebb vagy szinte lehetetlen ellenőrizni. Akárcsak orosz felesége múltját, akinek jelenleg is érdekeltsége van a moszkvai vízumközpontban.

Érdekes, de a Szijjártó Péter vezette tárca azokra a kérdésekre sem válaszolt az Indexnek, amelyek a moszkvai vízumközpontra vonatkoztak. Ahogy arra sem kaptunk választ, hogy Kiss átesett-e bármilyen nemzetbiztonsági átvilágításon, és vizsgálták-e hasonló módon az orosz feleségét, vagy sem. Az viszont biztos, hogy akár vizsgálták, akár nem, a zavaros ügyeiről ismert vállalkozóban ezek szerint megbízott a kormányzat.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után válaszolt a Vidékfejlesztési Minisztérium Kiss Szilárddal kapcsolatban. Ezt írták:

Kiss Szilárd tavaly év végéig dolgozott az FM állományában. Munkaviszonya megszűnt 2014. december 12.-vel. Előzetes letartóztatása nem függ össze az Földművelésügyi Minisztérium számára végzett munkájával. Az FM részére végzett munkájával kapcsolatban nem volt kifogás. 

Fazekas Sándor miniszter nem állt vele közvetlen munkakapcsolatban. Kiss urat a  KÜM állományából vettük át 2013. októberében, C típusú átvilágításon átesett. 

További nyilatkozattételre a nyomozó hatóságok jogosultak az üggyel kapcsolatban!