Míg sírba visz az önvád néma átka
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Jogerős ítélet született a veronai buszbaleset áldozatainak hozzátartozóit zaklató férfi ügyében - Schadl György titkárnője intézkedett, cserébe csak a bevétel felét kérte
- Még mindig dübörög az influenzaszezon
- Jobb, ha vigyáz ezzel az oldattal, mert visszahívta az NNGYK
- 750 millió forintnyi kábítószert foglaltak le a rendőrök Budapesten
Egy csontsovány, fejét a vállai közé húzó, zavartnak tűnő fiatal lányt vezettek a vádlottak padjára múlt szerdán reggel a Budapest Környéki Törvényszék legnagyobb tárgyalójában. A vád szerint Sz. Katalin Kitti gyilkos. Többen is voltak a sajtótól, de a bíró pár perc után mindenkit kiküldött, mivel a védelem és az ügyészség egybehangzó kérésére zárt tárgyalást rendeltek el.
Mikor zárt egy tárgyalás?
Nincs kötelező, általános szabály arra, mikor kell erkölcsi okból zárt tárgyalást tartani egy bűnügyben. A mérlegelés joga az egyedi ügyekben a bíráknál van. A meggyilkolt pécsi pszichológus, Bándy Kata családja például hiába próbálta kiharcolni a zárt tárgyalást. A bíró akkor azzal érvelt, hogy az igazságszolgáltatásba vetett társadalmi hit sérelmével járhatna a nyilvánosság kizárása. A témáról bővebben itt olvashat.
Emiatt az ügyről csak korlátozottan adható hivatalos tájékoztatás. Az eset 2013. július 27-én hajnalban történt Turán, mondta az Indexnek Koszta János, a Budapest Környéki Törvényszék szóvivője. A vád szerint az akkor 21 éves lány szex után mellkason szúrta alkalmi partnerét, akit egy szórakozóhelyen ismert meg. A 32 éves éves férfi a helyszínen meghalt. A menekülni próbáló lányt az áldozat édesapja tartotta vissza, amíg megérkeztek a rendőrök. A karjánál fogva húzta le a kerítésről, amikor épp kimászott volna rajta. A vád emberölés, annak az alapesete, mondta a szóvivő. Tehát minősítő körülményt, például aljas indokot vagy különös kegyetlenséget nem rótt fel az ügyészség.
Sz. Katalin Kitti előzetes letartóztatásban van. Sem az ügyvédje, sem a családtagjai nem nyilatkoznak a sajtónak. Ő kérte kifejezetten ezt.
„Míg sírba visz az önvád néma átka...” :( Gyönyörű versei vannak. Nemrég tudtam meg, hogy Ady is borderline személyiségzavarban szenvedett, akárcsak József Attila. Most már értem, miért ők a kedvenceim
– kommentelte Sz. Kitti (a második keresztnevét használta) évekkel ezelőtt egy netes oldalon a Sorsunk című Ady-vers alá. Ady esetében tévedett. Őt magát viszont valóban borderline szindrómával diagnosztizálták tizenévesen. Addigra már súlyos traumák álltak mögötte. Kisgyerek volt, amikor az apja elhagyta a családot, 16 éves, amikor a férfi öngyilkosságot követett el. A családi tragédia mellett a lány tizenévesen nemi erőszak áldozatává vált.
Folyamatos üresség
A Semmelweis Egyetem klinikai pszichológiai tanszékének honlapján található leírás szerint „a borderline személyiségzavarban szenvedő ember érzelmi, indulati megnyilvánulásai, környezetéhez való viszonya, reagálásai szélsőségesek, kiszámíthatatlanok. Időnként kedves és megnyerő, időnként pedig elviselhetetlenül indulatos, követelőző és agresszív. Érzelmeit nem tudja kordában tartani. Hol halálosan szereti, hol gyűlöli ugyanazt az embert."
A személyiségzavar leírása illik arra, ahogyan a lány az ismerősei szerint élt Turán: „A folyamatos üresség elkerülésére állandóan igyekszik valamilyen akciódús tevékenységben részt venni. Jellemző rá a mértéktelenség: fokozott alkoholivás, kábítószerezés, sorozatos szexuális kalandok.” Amikor a lányról kérdezősködtünk Turán, egy fiú, aki a gyilkosság estéjén is beszélgetett vele, azt mondta: az a kép alakult ki a városban róla, hogy könnyen kapható. Éjszakánként eljárt a szórakozóhelyekre, kihívóan öltözködött, sokszor meghívatta magát egy-két italra, és többször össze is jött egy éjszakára azzal, aki meghívta őt.
Már jóval azelőtt is járt pszichiáternél, hogy a borderline súlyos diagnózisát megkapta volna. Apja öngyilkossága után pánikbetegség miatt három-négyféle pszichiátriai gyógyszert is szedett: nyugtatókat, szorongásoldókat. Ekkoriban egy, alapvetően számítógépes játékokkal foglalkozó oldal fórumán sokasodó pánikrohamok miatt próbált segítséget kérni idegenektől. 48-54 órás ébrenlét és 16-20 órás alvás váltakozásáról, valósággal egybefolyó álmokról írt, öngyilkossági gondolatai voltak.
Sükebóka
Később egy másik bejegyzésében pedig azt írta: „Apu mániás depressziós volt, eddig próbáltam minden hülyeségét a betegségére fogni, és anyuék előtt én álltam ki mellette vitás helyzetben állandóan. Ivott is, gyógyszerezte is magát, ok, megvolt a baja, de nem én akartam a világra jönni. 4 éve pedig önző módon az öngyilkosságot választotta.”
Ahogy az első hozzászólást is a valódi nevével írta alá, Turán sem csinált titkot abból, hogy gondjai vannak. A kisvárosban tudták róla, hogy nyugtatókat szed, pszichológushoz jár. De hogy mennyire súlyosak a gondok, az a távolabbi ismerősök előtt nem volt világos. „Furcsa volt”, feltűnősködő, táncolt az asztalon. Mások szerint igaz, hogy furcsán, néha túl nyitottan viselkedett, de nagyon értelmes és érzékeny lány volt. Egyszer volt dolga a rendőrséggel: egy pitiáner csalási ügyben volt szerepe, végül vétség miatt próbára bocsátották. Olyannal nem találkoztunk Turán, aki agresszívnak látta volna, akinek a fejében megfordult volna, hogy félni kell tőle. “Sükebóka” − mondta róla valaki.
Volt egy hosszú párkapcsolata, közel egy évig tartott, állítólag el is jegyezte a fiú, de a gyilkosság előtt nem sokkal szakítottak. Egy közösségi oldalon Sz. Kitti így jellemezte magát: „nő létemre kicsit hímsoviniszta, belefáradt, kiégett, büszke (még ha nincs is mire), kapcsolatoktól rettegő”. Egy másik helyen pedig azt írta: „könnyen barátkozom, inkább úgy fogalmaznék, kevés az az ember, akit igazán közel engedek magamhoz. hangulatember vagyok, szóval olykor igen könnyű kihozni a sodromból”.
Sz. Kitti kísérteties novellája
A lány 2011-ben blogot is írt. Bár csak néhány bejegyzésig jutott, egyik posztjában egy fiktív történetet ír le, amiben egy pár ölelkezik, majd a lány egy belső hang biztatására gyilkol:
„A lány hátranyúlt, kitépte hajából a hajtűt és beleszúrta a fiú torkába. Először csak kicsit, mint amikor egy számunkra ismeretlen dologgal barátkozunk, aztán lassan egyre mélyebbre nyomta. Érezte, hogy vér spriccel a kezére és a karjára is, de tudomást sem vett róla. Csak annyit akart, hogy minél mélyebbre menjen. Megy az még, Kicsikém... Megy az. Beljebb. A nő hangja a fejében szinte zakatolt, de mégis megnyugtatta és erőt adott. Teljes erejével átszúrta a nyakat. Közben a fiú hörgött és vér folyt ki a száján. Összeesett. Haláltusáját vívta, de nem jött ki hang a torkán, mégis a kezével segítségért nyúlt. A lány nevetett. Hisztérikusan nevetett és nem bírta abbahagyni. Megtette. Most már minden rendben lesz.
Őrülten kavargó gondolatai közé bevillant, hogy a fiú önvédelemből mindig tart magánál kést, a kabátja belső zsebében. Lehúzta a cipzárt és kivette. Hosszan nézegette, megpillantotta a pengén saját tükörképét. Olyan szépnek látta magát. Már az arca is véres volt és épp azon gondolkodott, hogy nincs szebb szín a vérvörösnél, mely így éjszaka a telihold fényében már-már fekete, de valahogy mégsem. Újra nevetni kezdett, majd a hátára fordította a fiút, letépte róla a kabát alatt lévő inget és a pillangókést teljes erejével a szívébe döfte. Nézte, ahogy tehetetlenül vergődik, szájából és nyakából spriccel a vér, majd visszaült a padra, ahol húsz perce még gondtalanul andalogtak és egy régi dalt dúdolt magában.”
A pszichológiával nem csak mint beteg került kapcsolatba. A téma érdekelte. A vendéglátó-ipari szakközépiskolát végzett lány, aki érettségi után egy időben telemarketingesként keresett pénzt, szívesen dolgozott volna pszichológiával kapcsolatos területen. Három idevágó tanfolyamot is elvégzett, ahogy fogalmazott: álmai felnőttképzéseit. Ez a három: pszichopedagógiai konzulens, pszichológiai asszisztens és kriminálpszichológiai asszisztens.
Kriminem személyiségjegyek
Az utóbbi egy féléves képzés. A szervezők olyanokat ígérnek, hogy a hallgatók megtanulják felismerni a környezetükben a kriminális viselkedések ráutaló magatartását, „bepillanthatnak a csalók, szélhámosok stratégiai terveibe, magatartásuk, viselkedésük gyakori megnyilvánulásaiba", elsajátítják a kriminem személyiségjegyek ismérveit és kialakulásainak okait. A tanulókat az iskola honlapján előre figyelmeztetik, hogy a pszichológus cím használatára ezzel a papírral még nem lesznek jogosultak.
Sz. Kitti csalódásként élte meg, hogy a tanfolyamok után sem sikerült jobb állást szereznie. Egy orbános videó alatti hozzászólásban egyszer kifakadt a Youtube többi kommentelője előtt:
„Pártatlan vagyok, mindegyik bebizonyítja, hogy csak pofázni tud. 21 éves vagyok, de érzem, hogy itt valami nagyon nem oké; 2010-ben érettségi után két héttel sikerült munkát találnom, ott eltöltöttem kb. fél évet, majd nem sokra rá ismét melóztam, majd úgy döntöttem megcsinálom álmaim felnőttképzéseit, pszicho-, kriminálpszicho asszisztens, pszichopedagógia. Nem az, hogy erre több mint 200 rongyot nyögtünk ki, de most egy gyárba sem vesznek fel! VOLT egy álmom: diploma. Kösz, »Kisember«!”
Charles Manson, Andrej Csikatyilo, Ted Bundy
Ami egy kriminalisztikát tanuló hallgatótól természetes, az utólag, a gyilkosság felől nézve már bizarrnak látszik: Sz. Kittit nagyon érdekelték a sorozatgyilkosok. A turai ismerősök azt beszélik, hogy a Facebook-oldala (amelyet mostanra töröltek) tele volt sorozatgyilkosoktól származó idézetekkel, a szobáját pedig állítólag az ő képeikkel dekorálta ki, ahogy mások énekesek posztereit teszik a falra.
Olyat nem találtunk, aki ezt a szobát a saját szemével látta volna. Az viszont tény, hogy a Youtube-on József Attila-versek (Tiszta szívvel: „Ez gyönyörű, nincsenek szavak rá”), vicces videók és változatos színvonalú zenék mellett lájkolt videót Andrej Csikatyilóról, Ted Bundyról, Charles Mansonról (róla többet is) is. Kommentelni ezeknél a videóknál nem kommentelt.
Jól jár, aki nem beszámítható?
A Btk. azt mondja, hogy „nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen”.
Csakhogy ha egy ravasz gyilkos át is tudná verni az igazságügyi szakértőket (a vizsgálatot legalább kettőnek kell végeznie), és ezzel elkerülné a börtönt, szabadulás helyett kényszergyógykezelés várná az átlagbörtönnél is nyomasztóbb IMEI-ben (Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben).
Emberölésért alapesetben legalább 5, legfeljebb 15 év szabadságvesztés a büntetés. A kóros elmeállapotú gyilkosok kényszergyógykezelésének azonban nincs konkrét határa, se alsó, se felső. A törvényben csak annyi van: meg kell szüntetni, „ha szükségessé már nem áll fenn”. A kényszergyógykezeltek száma évek óta nagyjából változatlan, 180 körüli, évente 15-18 embert engednek el, és ugyanennyi új kerül be. A büntetés-végrehajtás adatai szerint a kényszergyógykezelés átlagos időtartama 4-5 év. De a pakliban benne van az is, hogy az illető élete végéig az IMEI-ben reked.
A krimik tele vannak magukat őrültnek tettető, hidegvérű gyilkosokkal, akik a beszámíthatatlansággal járó felmentésre utaznak, de a magyar valóságban erre játszani elég rizikós. (Erről bővebben olvashat jobbra, a keretes szövegben.) Sz. Kitti esetében a nyomozás alatt őt vizsgáló szakértők egyetértettek abban, hogy beszámítható. A borderline személyiségzavar önmagában nem számít büntetőjogi értelemben a büntethetőséget kizáró kóros elmeállapotnak, legfeljebb talán enyhítő körülménynek.
Ellentmondások a vallomásban
A meggyilkolt K. Dániel családja Soós Péter ügyvédet bízta meg, hogy képviselje az érdekeiket a büntetőeljárásban. Soós az Indexnek azt mondta: Danit már semmilyen bírósági döntés nem fogja visszaadni, a céljuk elsősorban az emlékének a védelme, és csak másodsorban az, hogy a tettes arányos büntetést kapjon. Részben az áldozat emlékére hivatkozott az ügyészség is, amikor zárt tárgyalást kért. Ezzel egyébként minden érintett egyetértett. A gyászoló család örült is neki, amikor a bíróság végül tényleg elrendelte a nyilvánosság kizárását.
Sz. Kitti védekezése szerintük sérti Dani emlékét. A lány ugyanis a nyomozás alatt előadott védekezésében arra próbált utalni, hogy jogos védelmi helyzetbe került, mondta az ügyvéd.
Az állítólagos erőszakoskodás és önvédelem körülményeit a bíróságon zárt ajtók mögött részletesen elemzik majd. A Blikk információi szerint Sz. Kitti vallomásában egy olyan verziót ad elő, hogy szex közben a fiú egyre durvább lett, és ez, valamint az évekkel korábban elszenvedett nemi erőszak emlékének feltörése vezetett oda, hogy végül szíven szúrta.
A család által felkért ügyvéd részletekről nem beszélt, mert ez „feltépné a sebeket”, azt azonban elmondta: szerintük a lány vallomásai ellentmondásosak, és a bizonyítékokkal sincsenek összhangban. Az egyik legfontosabb érvük, hogy ha a közel 180 centis, kisportolt, izmos Dani valóban erőszakoskodott volna a kifejezetten vékony lánnyal, ha dulakodtak volna, akkor szükségszerűen keletkeztek volna külsérelmi nyomok Sz. Kittin, viszont semmi ilyet nem talált a rendőrorvos, aki a gyilkosság után megvizsgálta őt. Továbbá a helyszínen rögzített nyomok és a nyomozati szakban beszerzett egyéb objektív bizonyítékok sem támasztják alá ezt, tette hozzá.
A lány borderline személyiségzavarban szenved, és egy szakértői vélemény szerint kóros hazudozó, ennek fényében kell vizsgálni a vallomásait, mondta az ügyvéd. Szerinte a nyomozás alatt tett tanúvallomások között egy olyan sem akadt, amelyik alátámasztotta volna a lány vallomását, senki nem mondott olyat, hogy Dani bármikor erőszakosan viselkedett volna.
Jó gyerek, jó tanuló, jó sportoló, megbízható, családszerető, szeretni való
− sorolta az ügyvéd, milyennek szokták az áldozatot leírni. A turai ismerősöktől mi is hasonlókat hallottunk.
Területi üzletkötőként dolgozott egy üdítőitalcégnél. Aktívan sportolt, heti többször járt konditerembe. Ennek köszönhette, hogy erős kötésű, izmos fiú volt. Testvére nem volt, a szüleivel élt, otthon sokat kellett segítenie édesapja súlyos betegsége miatt. Turai ismerősei szerint hosszabb párkapcsolata soha nem volt, egy időben reménytelenül szerelmes volt egy kolléganőjébe. Sz. Kitti és ő nem ismerte egymást, legfeljebb látásból.
A sajtóban már megjelent részletekből és a turai ismerősök elbeszélései alapján megpróbáltuk összerakni a gyilkosság előtti estét. 2013. július 26-án Sz. Kitti és Dani is szórakozni indult, külön-külön. A lányt először a Bóha kocsmában látták. Akik itt találkoztak vele, úgy emlékeztek, hogy nem volt jól, sírt, többen is vigasztalták. Van, akinek úgy rémlik, amiatt a fiú miatt volt szomorú, aki korábban eljegyezte, de akivel nemrég szakított. A Bóhából az onnan nagyjából háromszáz méterre található Jóbarát sörözőbe ment. Itt is találtunk valakit, aki emlékezett rá. Ő azt mondta, a lány egy állásinterjúról beszélt, ami nem sikerült neki. Ettől függetlenül nyitott volt, sokat beszélt, sok emberrel váltott egy-két mondatot.
Közben folyamatosan ivott, leginkább bort. Innen már éjfél után indult el a Hot Chili nevű helyre. Itt kötött ki Dani is a barátaival. A fiú meghívta a lányt legalább egy italra, többen is látták őket együtt. Haza azonban kettő után egyedül indult Dani, a lány kint csatlakozhatott hozzá. Dani többek szerint is nehezen ismerkedett. Turán néhányan úgy látják, ez is közrejátszott abban, hogy a neki felajánlkozó lánynak nem mondott nemet. Nagyjából másfél kilométer volt az út a házig, ahol Dani a szüleivel élt. A szülők órákkal később a fiuk kiáltására ébredtek. A kiérkező mentők már nem tudták megmenteni az életét.
A büntetőper zárt ajtók mögött fog folytatódni a Budapest Környéki Törvényszéken. Az ítélet, ha megszületik, nyilvános lesz.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!