Vilhelmina
11 °C
28 °C

Miért nincs nálunk szabadon kapható sürgősségi fogamzásgátló?

pill c
2015.01.28. 10:36
A múlt héten néhány napra felsejlett annak a lehetősége, hogy egy EU-s döntés miatt Magyarországon is lehet majd vény nélkül kapni sürgősségi fogamzásgátló tablettát, tehát olyan szert, amely az aktus után 72–120 órán belül megakadályozza a terhességet. Hamar kiderült azonban, hogy a magyar hatóságok nem fogadják meg az EU ajánlását, és az 5 napig hatékony szer továbbra is vényköteles lesz a patikákban. A döntést a használók biztonságával indokolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a szakértők pedig attól tartanak, hogy a szabadon elérhető sürgősségi tabletták szexuális kockázatvállalásra ösztönzik a nőket, azaz nem figyelnek majd annyira a rendszeres védekezésre. A kutatások egyik aggodalmat sem támasztják alá.

Felelőtlen, részeg, mindenkivel összefekvő tinik – az átlagember ezt a csoportot képzeli a sürgősségi fogamzásgátlók legnagyobb felhasználóinak, ezért aztán semmi problémát nem lát abban, hogy az esemény utáni tablettát csak orvos írhatja fel, aki remélhetőleg jól meg is dorgálja a kamaszlányokat. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb: amerikai adatok szerint a sürgősségi fogamzásgátló szereket

  • főként 20–24 éves nők használják
  • a 15–19 éves lányoknak csak a 14 százaléka használt már sürgősségi fogamzásgátlót
  • kilenc szexuálisan aktív nőből egy használt már esemény utáni tablettát
  • a nők 45 százaléka vett be azért sürgősségi fogamzásgátlót, mert félt attól, hogy a másik fogamzásgátló módszere kudarcot vallott
  • 49 százalék használt ilyen szert azért, mert védekezés nélkül szexelt

A sürgősségi fogamzásgátlás kérdését tehát már csak azért sem lehet annyival lerázni, hogy ez csak egy felelőtlen, szabados szexuális életet élő kisebbséget érint, hiszen az adatokból éppen az látszik, olyanok is igénybe veszik az esemény után szereket, akik egyébként figyelnek arra, hogy ne essenek teherbe. De akkor mégis mi az oka annak, hogy ezek a gyógyszerek Magyarországon nem szabadon hozzáférhetőek? 

Kockázatok és mellékhatások

A sürgősségi fogamzásgátlók, mivel zömében magas dózisú hormont tartalmaznak, mellékhatásokat okozhatnak, de a WHO szerint ezek csak enyhe tüneteket okoznak.

Nagyon gyakori mellékhatások (10 emberből egynél többet érint):

– émelygés
– rendkívüli vérzés a következő menstruáció jelentkezése előtt
– alhasi fájdalom
– fáradtság
– fejfájás

Gyakori (10 emberből legfeljebb egyet érint):

– hányinger, hányás
– rendellenes menstruáció
– emlőfeszülés, hasmenés, szédülés a gyógyszer bevételét követően.

Nagyon ritka mellékhatások (10 000 emberből legfeljebb egyet érint):

– kiütés, csalánkiütés, viszketés, duzzanat az arcon, medencei fájdalom, fájdalmas menstruáció, trombózis, azaz vérrögképződés

Nem lehet rászabadítani a társadalomra

„Betegbiztonsági kockázatok miatt, a sürgősségi fogamzásgátló tabletta, hasonlóan más fogamzásgátló tablettákhoz eddig is vényköteles volt és ezután is az marad, ahogy az Európai Unió számos tagállamában. Az orvosi és gyógyszerészi ellátás együttes jelenléte mellett biztosítható csak a készítmény biztonságos alkalmazása” – írta az egészségügyért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egy közleményben az okokat firtató cikkekre reagálva.

Az Emmi indoka elsőre azért tűnik furcsának, mert ha átautózunk a határon Ausztriába vagy Szlovákiába, és besétálunk egy gyógyszertárba, akkor ott recept nélkül is kiadják nekünk a sürgősségi fogamzásgátlókat. 

De miért biztonságosabb ugyanannak a szernek a használata Szlovákiában, mint Magyarországon?

„A magyar gyógyszerfelírási szabályok Európában szigorúnak mondhatók, maximálisan a biztonságra törekvők. Ez a szemlélet érvényesül a sürgősségi fogamzásgátlók használata esetében is. Igazából nem a gyógyszer használatában van a különbség más országokkal, hanem a biztonságra való törekvés mértékében” – mondta az Indexnek dr. Szőnyi György nőgyógyász, a G1 Intézet orvosigazgatója.

„Egy gyógyszert nem lehet csak úgy rászabadítani a társadalomra.

Egy sürgősségi fogamzásgátlót például csak a gyógyszerészeti, gondozói hálózat és felvilágosítás fejlesztésével lehetne szabadon kaphatóvá tenni, ami egy hosszabb folyamat

– mondta Pozsgay Csilla, a fogamzásgátlókat is gyártó MSD Pharma orvosigazgatója. Pozsgay szerint a gyógyszerészeti hálózat fejlesztésére azért lenne szükség, mert a magyarországi patikák még nem alkalmasak arra, hogy a Nyugat-Európában bevett gyakorlathoz hasonlóan egy kérdőívet vegyenek fel a sürgősségi fogamzásgátlót vásárlókkal, amit a diszkréció miatt több országban egy külön szobában csinálnak.

Abban mindkét megkérdezett szakértő egyetértett, hogy teljesen indokolt az orvosi konzultáció a sürgősségi fogamzásgátlók esetében. „Ha valaki sokkal kisebb hormontartalmú, rendszeresen szedett fogamzásgátló tablettát szeretne felíratni, teljesen természetes, hogy elmegy az orvoshoz, vért vesznek tőle, és megbeszélik, melyik készítmény a számára a legmegfelelőbb. Egy sürgősségi fogamzásgátlóban ehhez képest egy lórúgásnyi hormon van, miért pont erről ne kellene előtte orvossal egyeztetni?” – magyarázta Pozsgay Csilla. Szőnyi György pedig hozzátette, a most vénykötelesnek megtartott készítmény bizonyos esetekben nem is adható, tehát fontos, hogy orvos mérje fel a helyzetet.

Pozsgay Csilla szerint  a sürgősségi fogamzásgátlók szabad hozzáférésével az lenne a legnagyobb baj, hogy

a jelenlegi rendszerben lehetetlen lenne ellenőrizni, hogy ki, milyen gyakran vesz be ilyen készítményeket,

tehát előfordulhatna, hogy valaki ezzel váltja ki a többi fogamzásgátló módszert. Ennek pedig már jelentős egészségügyi kockázata lehet. Egyébként annak, aki a rendszeres fogamzásgátlást ezzel az ad hoc módszerrel szeretné kiváltani, alaposan fel kell készülnie anyagilag, egy adag esemény utáni tabletta ára ugyanis jelenleg 5-6000 forintba kerül.

A kutatások nem igazolják az aggodalmakat

A sürgősségi fogamzásgátlás szabad hozzáférése tehát számos kérdést felvet társadalmi és egyéni szinten is. Mi van, ha majd úgy eszik a nők, mint a cukrot, mi van, ha emiatt aztán nem gondoskodnak a hosszú távon a védekezésről, és egyáltalán, mi lesz a termékenységükkel? Hasznos lehet egyáltalán a szabad hozzáférés? Csökkenti például a nem kívánt terhességek vagy az abortuszok számát?

Ezeknek a kérdéseknek a nagy részét kutatóknak már sikerült megválaszolniuk, és az eredmények nagyrészt nem támasztják alá azokat az aggodalmakat, amelyekkel a magyarországihoz hasonló szigorú szabályozást indokolják.

Skóciában például egy randomizált kísérlettel igazolták, hogy azok a nők, akik szabadon, orvosi konzultáció nélkül hozzáférhetnek a sürgősségi fogamzásgátlókhoz, nem használják gyakrabban az ilyen készítményeket, mint azok, akiknek vényre volt szükségük a szer kiváltásához. Az egy évig tartó kutatásban több mint ezer nő vett részt, akiket véletlenszerűen két csoportra osztottak: 553 nőnek adtak egy csomag sürgősségi fogamzásgátlót, ami helyett bármikor kaphattak egy új csomagot, míg 530 nőnek csak orvos írhatta fel a készítményt. Az első csoportba került nők 47 százaléka használt a vizsgálat alatt sürgősségi fogamzásgátlót, míg az utóbbi csoportban csak 27 százalékuk, ám abban nem volt különbség a két csoport között, hogy hány nő használt egynél többször is sürgősségi fogamzásgátlást. A kutatásból az is kiderült, hogy

a nők orvosi segítség nélkül is tudják helyesen használni a készítményeket,

a kutatást lezáró kérdőív kérdéseire adott válaszok szerint a nők 98 százaléka betartotta az előírásokat, és csak enyhe mellékhatásokat tapasztalt.

A kutatások alapján az sem tűnik megalapozott félelemnek, hogy ha szabadon hozzáférhetővé válik a sürgősségi fogamzásgátlás, akkor a nők nem figyelnek annyira a megelőző védekezésre, illetve többször szexelnek védekezés nélkül. Egy másik, amerikai kísérlet megmutatta, hogy sem a szexuális magatartásban (szexuális együttlétek száma), sem a fogamzásgátlás alaposságában (hányszor szexeltek védekezés nélkül, hány fogamzásgátló tablettát hagytak ki egy hónapban) nem volt különbség a sürgősségi fogamzásgátlókhoz szabadon hozzáférő nők, illetve azok között, akiknek vényt kellett kérniük.

Egy kifejezetten a fiatalokra fókuszáló, hasonló kísérleti kutatás viszont azt találta, hogy azok a lányok, akiket elláttak sürgősségi fogamzásgátlóval, kissé hajlamosabbá váltak arra, hogy kevésbé megbízható fogamzásgátló szereket használjanak egyébként. Ugyanakkor ugyanebből a kutatásból az is kiderült, hogy a kísérletbe bekerült összes nő rendszeresebben kezdte el bevenni a fogamzásgátló tablettáját, függetlenül attól, hogy volt-e nála egy csomag sürgősségi fogamzásgátló, vagy sem.

A terhességek szempontjából mindegy?

Érdekes módon a kutatási eredmények leginkább azon a ponton mondanak ellent egymásnak, hogy a szabadon elérhetővé tett sürgősségi fogamzásgátló mennyivel teszi hatékonyabbá a nem kívánt terhességek elleni küzdelmet. 

Az egyik, már idézett amerikai kutatás szerint nem volt szignifikánsan kevesebb terhesség azon nők között, akik orvosi vény nélkül hozzáfértek a sürgősségi fogamzásgátlókhoz, és egy kínai kísérlet is ugyanerre a következtetésre jutott. A kínai kutatásban az eredmények magyarázatához azt is hozzáfűzték, hogy a nők nagy része nem is használta a sürgősségi fogamzásgátlót, mert nem tudta, hogy szüksége lehet rá, ami arra utal, hogy 

megfelelő felvilágosító kampányok nélkül nem sokat ér a szabadabb hozzáférés.

Vannak persze nagyon hasonló kísérleti logikára felépített olyan kutatások is, amelyben a két csoport (a sürgősségi fogamzásgátláshoz vénnyel, illetve vény nélkül hozzáférők) között jelentős különbség volt a nem kívánt terhességek arányában, és a sürgősségi fogamzásgátlók szabad hozzáférése körülbelül a harmadával csökkentette a nem kívánt terhességek számát. Egy szintén amerikai, de nem kísérleti kutatás pedig egyenesen azt állítja, hogy a sürgősségi fogamzásgátló módszerek elterjedése 

akár 43 százalékkal is csökkenthette az abortuszok számát az Egyesült Államokban.

Magyarország kisebbségben van

Az Emmi és az általunk megkérdezett szakértők is hangsúlyozták, hogy Magyarország nincs egyedül Európában a sürgősségi fogamzásgátlók szigorú szabályozásával. Ha egyedül nincs is, kisebbségben van: Magyarországon kívül csak három másik országban, Lengyelországban, Németországban és Olaszországban nem kapható vény nélkül semmilyen sürgősségi fogamzásgátló, és egyedül Málta az, ahol még vénnyel sem. Vannak olyan országok is, mint például Románia vagy Görögország, ahol az előírások szerint elvileg nem, de gyakorlatban viszont könnyen hozzáférhetőek vény nélkül ezek a készítmények.

A legtöbb európai országban viszont vagy vény nélkül, de gyógyszerészi konzultációval, vagy még ennél is egyszerűbben, a polcról levéve kapható többféle sürgősségi fogamzásgátló is. Finnországban csak 14 éven felülieknek szabad vény nélkül eladni ilyen szert, Csehországban és Nagy-Britanniában pedig csak a 16 éven felülieknek.  Ez utóbbi országban viszont ha valaki elmegy orvoshoz felíratni a sürgősségi fogamzásgátlót, akkor ingyen megkaphatja.

Bár logikus feltételezés lenne, a sürgősségi fogamzásgátlók szabad hozzáférésének az abortusszal ellentétben nincs köze az egyes országok vallásosságához, hiszen például Írországban a polcról levéve is kapható az esemény utáni tabletta, ami a szintén elég vallásos Spanyolországban szintén vény nélkül elérhető. Franciaországban egy 2000-es törvénymódosításnak köszönhetően 

az egyházi iskolákban is lehet már kérni az iskolaorvostól sürgősségi fogamzásgátlót.

A legszélsőségesebb szabad hozzáférést néhány dél-amerikai országban vezették be: Bolíviában, Brazíliában és Argentínában ingyenessé tették az esemény utáni tablettákat.

(Címlapkép: szarvas)