Orsolya
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Ha a börtön túl sok, a megúszás túl kevés

D  CC20141204010
2015.02.03. 07:51
Megnézni a Bebukottakat, elolvasni az Abigélt, abbahagyni a szomszédot idegesítő zene bömböltetését. Sokkal többféle végkimenetele lehet egy büntetőügynek, mint ami a köztudatban van. Szinte csak a bírók és ügyészek fantáziájától függ, milyen magatartási szabály betartására kötelezik nevelő és bűnmegelőzési céllal az eléjük kerülő bűnösöket.

Menórát rongált? Akkor olvasson könyvet! Elég sokan csodálkoztak, amikor kiderült, milyen ítéletet hozott a Pesti Központi Kerületi Bíróság három menórarongáló fiú ügyében. A vád vallási tisztelet tárgyának megrongálása és garázdaság volt. A PKKB bírája mindhárom fiút szabadságvesztésre ítélte, de a börtönbe egyiküknek sem kellett bevonulnia. A börtönbüntetésüket felfüggesztették, viszont előírták nekik, hogy olvassák el Fejtő Ferenc Magyarság, zsidóság, illetve Fleck Gábor és Szuhay Péter Kérdések és válaszok a cigányságról című művét, és írjanak olvasónaplót is.

Ez úgynevezett „külön magatartási szabály” volt. Ilyenből összesen 2970 darabot írtak elő 2674 különböző pártfogolt számára tavaly a különféle magyar bíróságok, a köztudatban mégsincs igazán benne, hogy a börtönnél vagy mondjuk a közmunkánál nem áll meg a lehetséges végkifejletek sora.

Külön magatartási szabály előírása csak arra az időre jöhet szóba, amikor az érintett nincs rács mögött, és pártfogó felügyeletet kap. Ez előfordulhat például olyankor, amikor az ügyész eleve elhalasztja a vádemelést, vagy amikor - mint a menórás fiúknál - a bíró felfüggesztett börtönt ad, de akkor is, amikor az illető már leülte a büntetése egy részét, és feltételesen szabadlábra kerül.

A Büntető törvénykönyvben van egy elég hosszú lista arról, mi mindent követelhet meg a bíró külön magatartási szabályként. Például azt, hogy a bűnös:

  • a sértettől tartsa távol magát;
  • nyilvános helyen ne igyon alkoholt;
  • ne tartson kapcsolatot egy bizonyos emberrel;
  • jelentkezzen közmunkára az önkormányzatnál;
  • vesse alá magát gyógykezelésnek (ez a beleegyezéséhez kötött);
  • járjon el csoportfoglalkozásokra.

A lista nem teljes, csak a leggyakoribb tilalmakat és kötelezettségeket vették fel rá. A bíró kezét nem kötik meg. „Más magatartási szabályokat is előírhat, különös tekintettel a bűncselekmény jellegére, az okozott kárra és az elkövető társadalmi beilleszkedése esélyeinek növelésére” - mondja a törvény.

Így történhetett meg például egy zaklatási ügyben 2012-ben Budapesten, hogy a próbára bocsátott vádlott ezt az ukázt kapta külön magatartási szabályként:

Tartsa távol magát szomszédjaitól, őket zavaró módon ne hallgasson zenét, továbbá semmit ne dobjon át a szomszédos ingatlanokra.

Az új Btk.-hoz tartozó kommentár annyi megszorítást mond, hogy „csak olyan kötelezettségeket és tilalmakat lehet előírni, amelyek az intézkedés céljának az elősegítésére alkalmasak”. Vagyis a teljesen öncélú dolgok tilosak. A Kúria Büntető Kollégiuma a témában kiadott véleménye ezt annyival egészíti ki, hogy csak olyan konkrét kötelezettséget lehet megállapítani, amely teljesíthető és végrehajtása megfelelően ellenőrizhető. Például napi ötszáz fekvőtámasz megkövetelése nemcsak értelmetlen lenne, de egy átlagos fizikumú embernek teljesíthetetlen is, ráadásul az ellenőrzéssel is akadnának problémák.

Minél konkrétabb, annál jobb

Külön magatartási szabály egyébként nemcsak bírótól jöhet. Ha a vádemelést elhalasztja, az ügyész is kötelezhet valakit ilyenre. Itt helyreállító szemlélet működik: a büntetőeljárási törvény a kár megtérítését, a jóvátételt nevesíti külön is az ügyészek lehetőségei közt. Maga a pártfogó felügyelő is lehet egyébként ötletgazda, javasolhat szabályt.

„A bíró – vagy vádemelés elhalasztásakor az ügyész - kreativitásának nincs határa. Egy a lényeg, hogy egyedinek kell lennie az előírt magatartásnak. Világosnak, ellenőrizhetőnek, alkalmazhatónak” - mondta az Indexnek Szabó Judit, a Budapest Környéki Törvényszék Büntető Kollégiumának vezető-helyettese. A túl általános magatartási szabály szerinte nem lesz végrehajtható. Például nem jó azt mondani, hogy a vádlott ne látogasson szórakozóhelyeket Pest megyében, konkrétabbnak kell lenni: a vádlott x falu y diszkójába ne tegye be a lábát.

Szülői felügyelet nélkül nincs szórakozás

Az anonimizált ítéletek online gyűjteményében kétféle külön magatartási szabályra találtuk a legtöbb példát: kötelező agressziókezelési tréningre és alkoholrehabilitációs programra. De volt olyan fiú, akit lényegében a bulizástól tiltottak el, miután az apja nem engedte meg neki, hogy jogosítvány nélkül az utcára menjen a robogójával, és erre ő úgy megütötte, hogy megrepedt a lépe. Őt súlyos testi sértés miatt a Veszprémi Törvényszék két éve próbára bocsátotta, és azt írta elő neki, hogy „rendszerességgel számoljon be tanulmányi előmeneteléről, családi kapcsolatai alakulásáról, oktatási intézményéből igazolatlanul ne hiányozzon, szórakozóhelyeket, nyilvános rendezvényeket szülői felügyelet nélkül 22 óra után ne látogasson”.

A Lenti Városi Bíróság pár éve úgy próbálta jó útra terelni azt a fiút, aki két társával édességet lopott az iskola szárazanyagraktárából, aztán meg elkötött egy Trabantot, hogy előírta "tankötelezettségének képességeinek megfelelő teljesítését", megtiltotta, hogy nyilvános helyen igyon, és eltiltotta a másik két fiútól.

A felek eltiltását látta a megoldás fontos részének a Pécsi Törvényszék is két éve, amikor egy féltékeny férfi részeg randalírozásának a következményeiről kellett döntenie. Az illető meglátta a volt barátnőjét egy másik férfival beszélgetni, amire veréssel kezdte fenyegetni a vetélytársat. Ahogy a tényállást rögzítették: a fenyegetőzéssel "egyidőben menet közben vetkőzni kezdett, mely során a felső ruházatát levetette és a rendszeresen magán viselt kb. 50-60 cm hosszú ún. rocker láncot is levetette.” Végül egyébként ő járt rosszabbul, mert megsérült, és garázdaságban is bűnösnek találták, míg a másikat felmentették azon az alapon, hogy jogosan védekezett.

Abigél és a Bebukottak

Az Igazságügyi Hivatal központilag csak az előírt külön magtartási szabályok számát gyűjti, egyébként csak eseti adatgyűjtés van. Annyit el tudtak mondani, hogy 2013-as adatok szerint a külön magatartási szabályok leggyakrabban a tanuláshoz kapcsolódtak: a tanulmányok folytatását, a tankötelezettség teljesítését írták elő. Tipikusak voltak még a hivatali gyűjtés szerint az álláskeresésre, a munkaügyi központban regisztrálásra vonatkozó előírások, és a sértettel vagy a tettestársakkal való kapcsolat megszakítását is sokszor követelték meg. Volt példa bocsánatkérésre kötelezésre, a kár megtéríttetésére is.

Egy részlet a bebukottak c. filmből.
Egy részlet a bebukottak c. filmből.

Az anonim ítélettárból ilyen nem került elő, az igazságügyi minisztériumtól kapott tájékoztatást alapján viszont azért nem egyedi eset a menórarongáló fiúké: előfordul máskor is, hogy „nevelő jelleggel” valamilyen szépirodalmi mű elolvasását, olvasónapló vezetését, esetleg film megnézését teszik kötelezővé. Komárom-Esztergom megyében például 2013-ban 16 esetben írtak elő kötelező könyvolvasást naplóírással együtt, 2 esetben pedig filmnézést. Baranya megyében Szabó Magda Abigél című könyvének elolvasását írták elő külön magatartási szabályként. A Budapest Környéki Törvényszék bírája egy olyan borsodi esetről hallott, amikor valaki a Bebukottakat nézette meg a vádlottal.

Az a buli nem kellett volna

Az előírások betartását a pártfogó felügyelők ellenőrzik, nekik adott esetben segíthet a rendőrség, az iskola. A külön magatartási szabály megszegésének súlyos következménye is lehet. A feltételes szabadlábon lévőt visszaküldhetik a börtönbe, a felfüggesztett büntetésből letöltendő lehet.

Békés megyében például 2011-ben elég rosszul járt az a férfi, akinek egy korábbi testi sértéses ügy miatt 2010-ben a felfüggesztett börtönbüntetése mellé azt írták elő, hogy "alkohol kiszolgálásával foglalkozó nyilvános szórakozóhelyeket a pártfogó előzetes engedélyével látogathat". Volt is egy konkrét megállapodása a pártfogóval arról, hogy 2010. augusztus 20-án éjfélig látogathat szórakozóhelyeket, azzal a megkötéssel, hogy ott alkoholt nem fogyaszthat. Ő viszont ivott is, verekedett is. Nemcsak azt érte el, hogy a korábban felfüggesztett 1 év 10 hónapra be kellett vonulnia a börtönbe, de még három évet kapott testi sértésért. A szabály megszegését a testi sértés elbírálásánál súlyosító körülménynek értékelte a bíróság

Nyilván amikor első alkalommal nem hozza el az olvasónaplót, vagy először jelenik meg a tiltott szórakozóhelyen, nem feltétlenül megy egyből börtönbe, mondta a Budapest Környéki Törvényszéken dolgozó büntetőbíró. „Van ennek egy elég részletes eljárási rendje, de a sokadiknál, amikor szemmel láthatóan semmibe veszi a szabályt, annak azért már lehet ilyen következménye, hiszen a cél a későbbi bűnelkövetés megelőzése is”.

Szabó Judithoz egyébként még nem érkezett olyan visszajelzés az évek alatt, hogy bárki ne tartotta volna be a különleges magatartási szabályt, amit előírt. „Összességében az én tapasztalatom alapján általában megkönnyebbülnek, hogy ez a büntetés. Örülnek neki, megértik, hogy ez az ő érdekükben van, hogy rendeződjön az életük” - mondta. A másik oldalról pedig

szerinte épp az a lényege a külön magatartási szabályoknak, hogy az elkövető nem "ússza meg", nem az van, hogy kisétál a bíróságról azzal, hogy "na, kaptam egy felfüggesztettet, ennyi",

hanem kap megfogható büntetést, tennie kell valamit a társadalom felé.

Volt már olyan ügye is, ahol kábítószerrel kereskedést követett el egy 20 év körüli férfi: marihuánát termesztett, és terjesztett egy bizonyos szórakozóhelyen. Az illető, aki mire az ítélethirdetés eljött, apa lett, végrehajtandó szabadságvesztésre számított. Örömében majdnem sírt, amikor - a lehető leghosszabb - felfüggesztettet kapta azzal a külön magatartási szabállyal kiegészítve, hogy vegyen részt drogprevenciós programon, és a jövőben kerülje el azt a bizonyos szórakozóhelyet. A bíró szerint itt tipikus fiatalkori botlásról volt szó, a megbánás őszinte volt. "Meggyőződésem, hogy ez az ember nem fog még egyszer bíróságra kerülni” - mondta.

Agressziókezelés

Szerinte a külön magatartási szabályokat főleg fiatalkorúaknál alkalmazzák a bírák, de még mindig nem elég gyakran. A fiatalok túlsúlyával kapcsolatos tapasztalatot megerősítették a Debreceni Járásbíróságnál is. Ott tipikus példaként az agressziókezelési tréninget említették: amikor az eljárás alatt környezettanulmány készül az elkövetőről sokszor kiderül, hogy a testi sértés, garázdaság mögött nincs igazi ok, a fiatal látszólag csak úgy agresszív, kötekedő, verekedős. Ilyenkor gyakori következmény a pártfogó felügyelet keretein belül zajló agressziókezelés.

Az hogy egy adott területi pártfogó felügyelői szolgálatnál működnek-e ilyen speciális programok, minden esetben az adott szolgálat kapacitásának függvénye, írta az Indexnek az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztálya.

A Pártfogó Felügyelői Szolgálatnak lehetősége van arra, hogy úgynevezett közösségi foglalkoztatót működtessen, ahol az előírt külön magatartási szabályokat végre lehet hajtani, ahol tanácsadás és különféle programok folynak. Tréningek, programok más keretek között sokfelé vannak az országban, de ilyen közösségi foglalkoztatóból most csak egyetlen egy működik az országban: Miskolcon a ZöldPont. Itt 2014-ben 207 külön magatartási szabállyal foglalkoztak.

Új kifutót kaptak a miskolci kenguruk

A ZöldPont Közösségi Foglalkoztató szakmai vezetője, Bárdos Zoltán az Indexnek azt mondta: az általuk végrehajtott magatartási szabályok köre nagyon széleskörű és összetett, de a legáltalánosabbak és az általuk is leginkább javasoltak a csoportfoglalkozások és a jóvátételi programok. Mindkettőnek az a célja, hogy feloldják a jogsértéseket, amelyeket az érintettek a társadalomnak okoztak.

Közösségi foglalkozás a ZöldPontban.
Közösségi foglalkozás a ZöldPontban.
Fotó: ZöldPont / Facebook

A jóvátétel úgy működik, hogy keresnek a közelben valamilyen értéket képviselő intézményt, szervezetet, és ott végeznek tréneri felügyelet mellett tényleges értéket teremtő munkát. Az egyik helyszínük például a Miskolci Állatkert és Kultúrpark, ahol dolgoztak például a tó rendbetételén vagy a kengurukifutó újjáépítésén. De szoktak segíteni a fogyatékkal élő fiatalokkal foglalkozó Szimbiózis Alapítványnál is. Bárdos szerint mindkét helyszín emocionális többletet is nyújt a résztvevőknek, érzékenyebbé teszi őket.

A jóvátétel másik típusa szimbolikus. Javítóintézetet vagy akár börtönt megjárt, önként vállalkozó fiatalokkal ki szoktak menni olyan helyszínekre, ahol sok a veszélyeztetett fiatal, akiknek elmondják, hogy a filmekben látott börtönromantika helyett valójában milyen egy börtön Magyarországon.

Terjeszkedés a terv

A csoportfoglalkozások lényegében ugyanolyan szerkezetben működnek, mint a felső vezetőknek tartott közösségépítő tréningeken: vannak könnyebb és komolyabb gyakorlatok, mindenki a vérmérséklete szerint vesz részt bennük, mondta a ZöldPont vezetője.

A foglalkozások két alapvető fajtája az agressziókezelő és a szociális készségeket fejlesztő, de van munkaerőpiacra felkészítő, pályaorientációs, háztartási ismeretekről szóló tréning is. A ZöldPontban 30 órás a tréningfolyamat, többnyire 10 alkalmas, alkalmanként 3 órás rendszerben, de rugalmasak, nyári szünetben például vannak intenzív csoportok is. Bárdos szerint a résztvevőket először fel kell készíteni a keretekre, hozzá kell szokniuk, az eredmények pedig inkább közép-és hosszú távon mutatkoznak meg, de végül általában kedvező a visszajelzés a pártfogoltak és a velük kapcsolatban lévő emberek részéről is.

A 2013-ban elfogadott, a következő tíz évre szóló nemzeti bűnmegelőzési stratégiában az áll, hogy "növelni kell a magatartási szabályok végrehajtására alkalmas közösségi foglalkoztatók számát úgy, hogy legalább minden régióban legyen elérhető". A dokumentum szerint 2016. december 31-ig további öt új, a miskolci ZöldPonthoz hasonló közösségi foglalkoztatót kell kialakítani.