Albert, Lipót
3 °C
12 °C

Óriási reformot jelentene a kilencosztályos iskola

2015.02.05. 08:41
A Fidesz-frakció mai ülésén a kilencosztályos általános iskola bevezetése is szóba kerül. Ha ezt tényleg megvalósítják, az gyökeres változásokat hozhat a közoktatásban. Az iskola elején több idő lenne az írás és az olvasás megtanítására, a felső tagozat és a középiskola pedig rövidebb lenne. Emiatt viszont újra át kellene írni az összes tantervet, és több pénz kellene iskolák bővítésére és tanárok képzésére. Ebben a rendszerben a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak nem lenne értelmük. Az oktatáskutató szerint az irány nem rossz, Nyugat-Európa már régóta erre halad, és a változtatás a lengyeleknek is bejött.

Minden javaslatot meg fogunk vitatni. Azt a Pokorni Zoltán által fölvetett lehetőséget is, hogy az általános iskolai képzés idejét érdemes-e meghosszabbítani nyolc évről kilencre

– dobta be Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető a szerdai Magyar Nemzetben, amikor az aznap kezdődő mezőkövesdi frakcióülésről számolt be. Egyelőre nem tudni, mennyire komoly ez a szándék. Ez a téma gumicsontnak is jó, hogy valamiről elterelje a figyelmet. Ha komoly, akkor egy újabb nagy reform előtt áll a magyar közoktatás. 

A kilencosztályos általános iskola bevezetése ugyanis gyökeresen átrendezné az alsó és a felső tagozatot, sőt az egész 4-6-8 osztályos középiskolai rendszert.

Az ügy komolyságára utal, hogy Rogán a Magyar Nemzetnek azt is mondta: tudja, hogy nagy horderejű változásokról van szó, de a vitákat időben le akarják folytatni. Változtatni így is csak 2016 szeptemberétől lehetne.

A szünetet mégsem kurtíthatják meg

Az általános iskola meghosszabbítását három évvel ezelőtt vetette fel Pokorni Zoltán. Akkor zajlottak a viták a tankötelezettség korhatárának 15 vagy 16 évre csökkentéséről, valamint a közismereti tárgyak arányának drasztikus csökkentéséről a szakiskolákban. Pokorni javaslata az volt, hogy ha már a szakiskolában nem lesz idő irodalmat, történelmet vagy kémiát tanítani, legyen több idő az alapokra az általános iskolában. 

Megpróbáltuk most is megszólaltatni Pokorni Zoltánt, de sajtósán keresztül azt üzente: javaslatait előbb ismerteti a mezőkövesdi frakcióülés résztvevőivel. Információnk szerint a frakció most nem csak a szakképzés átalakulása miatt veszi napirendre a kilencosztályos általános iskolát. Az egész rendszer átalakításának kulcsa lenne a hosszabb alapozó szakasz. 

Az oktatási rendszerben több eszközzel is lehet növelni a tanulásra fordítható időt: 

  • a napi óraszámok növelésével
  • az évközi szünetek rövidítésével
  • egy iskolai szakasz meghosszabbításával

Könnyű belátni, nem lenne túl népszerű a Fidesz-frakció, ha csütörtökön azzal állna elő: ezentúl legyen minden diáknak naponta 8-9 órája, vagy rövidítsék le a nyári szünetet három hétre. (Pedig ez utóbbi sem ördögtől való: a hátrányos helyzetű diákok a hosszú nyári szünet alatt szinte mindent elfelejtenek, ezért van, ahol több, de rövidebb szünet van.) 

A lengyeleknek bejött

Bár Magyarországon megmaradt a szocialista időkből örökölt nyolcosztályos általános iskola, az oktatással foglalkozó szakértők előtt évtizedek óta világos, hogy jobb eredményeket produkál a hosszabb alapképzést nyújtó modell, mondja Halász Gábor oktatáskutató, az ELTE egyetemi tanára:

Nyugat-Európában a 9 vagy 10 éves alapozó szakaszt nyújtó iskolaszerkezet terjedt el. De itt van a szemünk előtt egy közelebbi példa is: Lengyelország az 1998-ban megkezdett reformmal a 2000-es évek közepén tért át a 6+3 éves alapszakaszra, és mára látványos eredményeket mutat a felmérésekben.

A lengyel 6+3+3 

Lengyelországban az oktatás alapozó szakasza 9 év. Ez egy 6 és egy 3 éves szakaszra bontható.
Az elemi iskola (Szkoła podstawowa) 6 évfolyamos, és két tagozatra oszlik:

Első 3 éves szakasz: egy tanító foglalkozik a gyerekekkel integrált tantárgyi keretek között. Első és második osztályban semmiféle teszt vagy vizsga nincs. A diákok csak szöveges értékelést kapnak.

Második 3 éves szakasz: tantárgyakra épülő, többtanítós oktatás, a diákok már kapnak jegyeket. Az elemi iskolát kompetenciamérő teszt zárja. Ezzel lehet továbblépni a felső tagozatra.

3 éves alsó középiskola (Gimnazjum): a kötelező iskoláztatás záró szakasza, a középfokú oktatás alsó szintje. E szakasz intézménytípusa, tanterve és követelményrendszere mindenki számára teljesen egységes. Ezt az iskolaszakaszt 16 éves korban központi vizsga zárja. Az eredmény alapján lehet továbbtanulni a következő szinten.

3 vagy 4 éves felső középiskola vagy szakképzés: 1. általános képzést nyújtó, 3 éves felső középiskola (Liceum ogólnokształcące) 2. a magyar szakközépiskolához hasonló specializált képzést nyújtó, 3 éves felső középiskola (Liceum profilowane) 3. négy évfolyamos technikum (Technikum), ami érettségit és szakmát is ad. 4. Két- vagy hároméves alapfokú szakképzés (Zasadnicza szkoła zawodowa), ami  nagyobb részt kétkezi szakmákra készít fel.  

Az már nálunk sem vita tárgya, hogy a hosszabb alapozó szakasz eredményesebb, legfeljebb ennek belső tagolása a kérdés. Pokorni 2011-ben egyik lehetséges verzióként a 4+5-ös, azaz a 4 éves alsó és az 5 éves felső tagozatos modellről beszélt. Akik az alapvető kompetenciák megerősítése mellett érvelnek, inkább az 5+4-et vagy a 6+3-at tartanák jobbnak. Legyen az iskola elején öt vagy hat év arra, hogy a gyerekek biztonsággal tanuljanak meg írni, olvasni, számolni, hiszen ezen múlik későbbi tanulásuk eredményessége is.

Bármelyik megoldást is választja a kormány, ez egyáltalán nem csak elméleti kérdés: sok pénz és sok idő kell a megvalósításához.

  • Ha a felső tagozatot nyújtják meg egy évvel, akkor több szaktanár kell. Ha az általánosban marad még egy évfolyam (2-3-4 párhuzamos osztály), kellenének plusztermek, miközben az összevont általános iskolák egy részét már nincs hova bővíteni. Pokorni egyébként bevallottan azért javasolta a 4+5-ös szerkezetet, hogy a kistelepülési iskolákat ne kelljen megbolygatni, és azok megmeneküljenek. 
  • Ha az alsó tagozatot nyújtják meg öt vagy hat évre, az nem fog úgy működni, hogy a mostani alsó tagozatos tanárok egyszerűen tovább tanítják az osztályukat. Az ő képzettségük és rutinjuk a 6-10 éves korosztálynak felel meg. Ehhez olyan tanárokat kellene képezni, akik képesek ezt a meghosszabbított alapozó szakaszt vinni a 11-12 éves korosztállyal. Itt már bekapcsolódhatnak szaktanárok és nyelvtanárok is az oktatásba. Miután a szaktanáros ellátottság ma is állandó probléma vidéken, ezt a szakaszt így már valószínűleg csak a kistérségi központok vagy a városok, megyeszékhelyek iskoláiban lehetne megoldani, azaz a diákoknak ekkor már utazniuk kellene az iskolába.   

Mivel a hosszabb alapozó szakasz nem pusztán azt jelenti, hogy amit eddig 4 évig tanítottak, azt ezután majd 5 vagy 6 évre elosztva tanítják meg, mindkét megoldáshoz újra teljesen át kell írni a nemrég átírt tanterveket. 

Halász Gábor szerint annak nem lenne sok értelme, ha csak szimplán egy évvel meghosszabbítanák a mostani általános iskolát.  Az általános alapképzés meghosszabbítása  komoly átszervezést, racionalizálást igényelne. Meg kellene végre lépni azt, amit Magyarországon évtizedek óta elmulasztottak. Halász szerint a kiterjesztett és megerősített alsó középfokú  oktatást – ami körülbelül a mi felső tagozatunknak felel meg – a lengyel mintából is tanulva kevesebb, de jól felszerelt, tanárokkal megfelelően ellátott iskolában kellene végezni. Ez egyáltalán nem pénzkivonást jelentene, sőt, ebbe invesztálni kell, mondta Halász Gábor

Mikor fognak érettségizni?

A nyugat-európai iskolaszerkezet

  • Kezdő szakasz: 6–12 éves kor 
  • Alsó középfokú szakasz: 12–15 éves kor 
  • Felső középfokú szakasz: 15–18 éves kor 

De vajon mi lesz a gimnáziumokkal, ha az általános iskola 9 évig tart? 19 évesen fognak érettségizni a magyar diákok? Halász Gábor szerint ennek nem lenne sok értelme. 

Ha valóban átállna Magyarország a 9 éves általános alapképzésre, a diákok ugyanúgy 18 éves korukban érettségiznének. Nyugodtan átvehetjük a legeredményesebb oktatási rendszerekre jellemző 3 éves  felső középfokú  képzést. Az ott már régóta működik és bevált.   

Kérdés az is, mi lenne így a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokkal. A finn és most a lengyel oktatási reform sikerének egyik kulcsa épp az, hogy a gyerekeket nem válogatja szét nagyon korán: 15 éves koráig mindenki egységesen az alapiskolába jár. Magyarországon épp ezzel ellentétes folyamat zajlik: a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok korán elszívják az elit gyerekeit az általános iskolákból.

Talán nem véletlen, hogy Balog Zoltán éppen a napokban beszélt arról, hogy a nyolcosztályos középiskolákat valahogy nem fogadta be az iskolarendszer. A szülők nagy része a négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák felé mozog, míg a  hatosztályos iskolák főleg az egyházi intézményeknél terjedtek el. A miniszter azt mondta, nincs szó arról, hogy bármit be akarna tiltani, de ezt a helyzetet jól kell kezelni.

Egy neve elhallgatását kérő szakértő azt mondta: ha igazán komolyan gondolná a kormány az alapképzés átalakítását, abban a rendszerben semmi keresnivalója nem lenne sem a hat-, sem a nyolcosztályos gimnáziumoknak. Ezzel azonban a kormánynak nagyrészt éppen az egyházi iskoláknál kellene beavatkoznia, amit nem biztos, hogy meg fog lépni. Ha az alapozó szakaszban a 6+3-as modellt választják, abba a hatosztályos gimnáziumok még be tudnak illeszkedni, a nyolcosztályosok azonban nem. 

A világ legeredményesebb oktatási rendszereiben a hat- vagy a nyolcosztályos gimnáziumokhoz hasonló képződmény nem létezik. Ami nálunk van, az egy anakronisztikus jelenség, mondja Halász Gábor. Az oktatáskutató szerint még ha a finn vagy a lengyel példa alapján ezeknek a gimnáziumoknak nem is lenne helyük az új rendszerben, ahogy eddig, ezután is túlélhetik az újabb reformot. 

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?