Vince
3 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Paczolay kihirdette politikai végrendeletét

2015.02.05. 17:41

Az Alkotmánybíróság bő két hét múlva távozó elnöke az MTA Jogtudományi Intézetének vendégeként egy csütörtöki beszélgetésen az AB elmúlt évtizedeiről, szervezeti kultúrájáról, működéséről beszélt. Paczolay a Sólyom-féle Alkotmánybíróság felállásakor, 1990-ben főtanácsadóként kezdett a testület mellett dolgozni, majd 1996-tól 2000-ig az AB főtitkára volt. 2006 óta alkotmánybíró, 2008-tól pedig a testület elnöke.

Anekdotákkal zsúfolt előadásába kritika is vegyült a politika felé az Alkotmánybíróság felhígítása és hatáskörének szűkítése miatt.

Paczolay felelevenítette az AB lényegében azóta is változatlan működési modelljének kialakulását, és anekdotákkal színezve felelevenítette az első éveket, amikor egy "materializálódó elmekísérlet" eredményeképpen a parlament Esztergomot jelölte ki a testület székhelyeként, ahol aztán a kijelölt műemléképület miatt mindenféle nem várt bonyodalmakba ütköztek. Végül az épülettől megszabadultak.

Egy másik anekdotát is elmesélt, amikor egyszer kísérletet tettek, hogy a kamatadó ügyében nyilvános, a feleket ütköztető bíróságihoz hasonlító nyílt tárgyalást tartsanak, amire az esztergomi művelődési házban került sor. Ott aztán a rágógumizó államtitkár és az önmegvalósítási késztetéseiket helyben kiélő indítványozók közepette gyorsan el is dőlt, hogy ilyen többet nem lesz. Az AB azóta is az iratok alapján, a közigazgatási szervekére hasonlító ügyrendben dolgozik.

Elnökösködéséről érzékelhető szarkazmussal fogalmazott. Felidézte, hogy terminusa alatt gyakorlatilag minden megváltozott: új alkotmány és új alkotmánybírósági törvény született . "Két külön Alkotmánybíróságnak voltam az elnöke: először amikor a kollégáim választottak meg, másodszor amikor a parlament. Szép és ritka tapasztalat, sokan irigyelnek."

Arra a kérdésre, hogy milyen szájízzel búcsúzik, Paczolay azt válaszolta, hogy sikeresnek tartja magát, és hálás a sorsnak, hogy ilyen körülmények közé helyezte. Majd ismét a nehezedő politikai körülményekre utalva, némi iróniával hozzátette, hogy világszerte ismerik, és államfők érdeklődnek a hogyléte felől.

Az Alkotmánybíróság méltóbb épületbe költöztetéséről szóló pletykákról azt mondta, hogy Orbán egyszer látogatásakor méltatlannak nevezte az AB Donáti utcai (valóban nem túl impozáns) székházát. Később az egyik minisztérium képviseletében valaki bejelentkezett, de mint kiderült, nem új épületeket ajánlott, hanem csak a tárcája igényét akarta bejelenteni a Donáti utcaira. Aztán nem történt semmi.

Paczolay érdemi mondandójának fontosabb részletei:

  • Szerinte elnöki programja az volt, hogy a jogbiztonság, és annak részeként az AB működése a jogállamiság alapvető eleme legyen. Ha a testület egymásnak ellentmondó döntéseket hoz, azzal a jogállam sírját ássa, nem erősíti. Utalt arra, hogy az elmúlt időszakban még arra is volt eset, hogy az AB egy napon kihirdetett határozatai nem feleltek meg ennek a kritériumnak.
  • Elnökként a célja az volt, hogy az AB döntései kiszámíthatóak legyenek. Ez a törekvése szerinte nem volt sikertelen, ám mire a valódi gyümölcseit meghozta volna, megváltozott az alaptörvény, és utána erre már nem volt lehetség megvalósítani. "Ez lenne a politikai végrendeletem: az utódaim próbáljanak koherens ítélkezést folytatni."
  • Az évek során megváltozott a testület létszáma és a bírójelölés módja, más elvek mentén rekrutálódnak a bírók. "A kompromisszum nem mindig minőségjavító tényező, egyszerűbb az elvárásokkal lefelé nyitni, mint felfelé - utalt egyes alkotmánybírók hiányos felkészültségére.
  • Paczolay szerint 2008 és 2010 között volt "ideális és elégséges" a testület létszáma, amikor 9 fővel működött (ma a testület 15 fős).
  • Az AB hatáskörének 2010-es visszanyesését, a jogrendszer egy részének a pénzügyi válságra hivatkozva történő "ideiglenes" kiemelését az AB ellenőrzése alól ismét elfogadhatatlannak nevezte.
  • Az absztrakt normakontroll megmaradt lehetőségét Paczolay szerint a politika nem használja: a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész egyetlen indítványt sem tett, a kormány egyet, az új ombudsman kettőt.
  • Az alkotmányjogi panasztól, azaz a bírói ítéletek megtámadásának lehetőségétől sokan tartottak, de a félelmek nem igazán igazolódtak be. Más országokban feszültséghez vezetett az AB és a bíróságok között, de itthon - Paczolay szerint Darák Péter főbíró példásan rugalmas hozzáállása miatt - ez nem így történt.
  • Az új felállásban (Paczolay nem mondta ki, de ezt egyértelműen az egypárti kinevezettekkel felduzzasztott testületre értette) sikernek nevezte, hogy megpróbálták az AB működését az alkotmányosság keretei között tartani. Külön is megemlítette a Napi Gazdaság ügyében nemrég született szólásszabadság-párti határozatot, amit 10:5-ös aránnyal, szerinte optimizmusra okot adó aránnyal fogadtak el, Mint mondta, 2006 és 2010 között nehéz volt ilyen ügyeket átvinni.
  • Szerinte nem csak a szólásszabadság, hanem a büntetőjog, a családfelfogás, az egyházkérdés, a nemzetbiztonság és az adatnyilvánosság terén konkrét példákkal bizonyítható, hogy előrelépés történt az alapjogvédelemben. A működést hatékonynak és sikeresnek tartja, mert "az óriási törésvonalak ellenére sikerült megőrizni az integritást".
  • Most, ha lehetne, sem folytatná az alkotmánybíráskodást, de ha 2006 lenne, újra belevágna.
  • Rosszul érintette Sólyom László felvetése, hogy 2010 őszén, az AB-hatáskör szűkítésekor le kellett volna mondania az elnöki posztról. "Rendkívül bíztam benne és közel állónak tartottam Sólyomot, nem esett jól. De végiggondoltam, és arra jutottam, hogy nem mondok le."
  • Ádám Antal volt alkotmánybíró felvetésére, hogy Sólyom sohasem élt azzal az elnöki jogkörrel, hogy szavazategyenlőség esetén maga döntsön egy-egy határozatról, Paczolay azt válaszolta, hogy bizonyos esetekben, például a bírói függetlenség védelmekor morális kötelességének érezte, hogy éljen a kettős súlyú szavazat lehetségével.
  • Paczolay szerint az alkotmánybíróknak új fórumokon kéne próbálni egymás érveit jobban megismerni és konszenzust keresni az aktivista és a pozitivista (a szigorúan az alaptörvény szövegéhez ragaszkodó) szemléletek között, különben fennáll a veszély, hogy az álláspontok bemerevednek, ami szerinte ártana a határozatok minőségének és az AB tekintélyének.
  • Paczolay elismerte, hogy felmerült esetleges római nagyköveti kinevezése, de mint mondta, nem ismeri, és a mandátuma végéig nem is kívánja megismerni a feltételeket, az pedig szerinte az általa jegyzett határozatokból, különvéleményekből kiolvasható, hogy befolyásolta-e a lehetőség a munkáját.