Bajnai nem példakép, Dárdai Pál a minta

Bajnai Gordon a vezetői példaképe?

Bajnai Gordon alatt az Együtt kampánypártként működött, és akkor a legitimáció nem alulról jött. A mozgalom nem titkoltan azzal a céllal alakult, hogy „Bajnai for president”. Ezek után egyértelmű volt, hogy ő lett az Együtt vezetője, és akihez hozzáért, az legitimmé vált a párton belül.

Ön szerint Bajnai jól vezette az Együttet?

A választások előtt más helyzetben volt ő is és a párt is, mint most. De őszintén megmondom, Bajnai pártvezetőként nem a példaképem.

Mit csinált rosszul Bajnai?

Sok dologban felnézek rá. Az általa elképzelt vízió az ország jövőjéről például nagyon támogatandó volt akkor és az most is. A kormányfőként elvégzett munkája szintén példaértékű.

Onnantól kezdve, hogy az LMP szétszakadt, nem jöhetett létre az elképzelt nagy ellenzéki ernyőszervezet, amelyet Bajnai egyesíthetett volna. Így kényszerűen versenyezni kellett az MSZP-vel és a többi baloldali szervezettel. Elég korán eldőlt, hogy Bajnai nem lehet ezek után a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Ennek a nem felismerése, illetve a kialakult helyzetre adott reakciók bátortalansága volt a legnagyobb hibája.

Bajnainak ezt elmondta akkor? Vagy legalább utólag?

Én később, 2014 januárjában kerültem a történetbe. Mélyebben ezt a parlamenti választások után tudtam vele átbeszélni.

És a szemébe mondta, hogy rossz stratéga?

Nem kell ezt ennyire kiélezni. Elmondtam, hogy az alapvető probléma az volt, hogy miután az A terv, az LMP maga mellé állítása megbukott, nem volt felépített B terv. Hanem csak a rögtönzés.

Bajnai tanácsát ezek után most kikérte abban, hogy induljon-e az Együtt elnöki posztjáért?

Januárban beszéltünk arról, mi a véleménye az Együttről, a politikusainkról és a jövőről. De az indulásomról nem kértem ki a tanácsát.

Hányan jelölték önt elnöknek?

Ezt nem lehet tudni. A rendszerünk úgy működik, hogy egyszer csak kaptam egy emailt, hogy pártelnöknek jelöltek.

Nyilván azért van elképzelése arról, hogy ki vagy kik dobták be azt, hogy Szigetvári Viktorral szemben elinduljon?

Teljesen normálisnak tartom, hogy egy pártban több elnökjelölt indul. Persze, beszélgetek a párttagokkal, és tudom, kik gondolkodnak esetleg a váltásban. Majd kiderül, mennyien vannak.

Mit tippel, mekkora a támogatottsága?

Nem tudom az oddsokat, majd megnézem az interjú után az angol fogadóirodákban.

Az Együtt elnökségéből például ki áll ön mellett?

Nem szeretnék más nevében nyilatkozni.

Szigetvári Viktor mit szólt az indulásához?

Nagyon korrekten fogadta a dolgot. Örül neki, hogy van kihívás, őt is motiválja. Mindketten hiszünk a versenyben. És mindketten egyetértettünk abban, hogy a tisztújítás másnapján ugyanúgy együtt folytatjuk, bármi is az eredmény.

Miben lenne más az Együtt, ha ön vezetné?

Nyilván az elnöki verseny személyekről szól, de azért is zajlik a küzdelem, hogy a közös politikai irányt ki tudja jobban, hitelesebben képviselni. Hasonlattal élve, sok oka lehet annak, ha nem megy olyan jól egy focicsapatnak, és ilyenkor jól jön egy új vezetőedző, aki felráz mindenkit. Dárdai Pálnak sikerült.

De egy átlagszavazó észrevenne bármi változást azon kívül, hogy máshogy hívják a párt vezetőjét?

Ha én lennék az Együtt elnöke, kicsit távolodnánk a baloldali pártoktól.

Nagyon hiszek az előválasztás intézményében, az összefogás erőltetése helyett ezt támogatnánk. Az előválasztás azt is jelenti, hogy úgy tudunk versenyezni a baloldali pártokkal, hogy nem kell elhallgatnunk a velük szembeni kritikánkat sem.

Milyen kritikákra gondol?

Az Együttnek jó esélye van erős antipopulista párttá válnia, és ehhez kritizálnunk kell minden populista megmozdulást a baloldalon is. Van most ilyenből bőven. Rezsicsökkentés 4.0 követelése vagy a piacgazdaság és a szociális szempontok tudatosan szembeállítása. Vagy a világpiaci szabadkereskedelem okolása a nemzetközi terrorizmus kialakulásáért. Mi nem ezt a politikát képviseljük.

Lefordíthatom tehát úgy, hogy az ön vezetésével az Együtt harcosabb lenne nemcsak a Fidesszel, hanem az MSZP-vel és a DK-val szemben is?

Igen, lefordíthatja így is. Nem feledve, hogy egy előválasztási rendszerben simán versenyezhetnek egymással a baloldali pártok, és így kívülről választanák ki a szavazók a Fidesz leghitelesebb, legesélyesebb kihívóját.

Ez a harcias politikai és az előválasztás az Együttön belül most mennyire népszerű?

Az előválasztásról nagyobb pártfórumon még nem volt szó, csak kisebb körökben. Ez egy tanulási folyamat, ma még kevesen értik, hogy pontosan mire jó egy előválasztás. Nincsen hagyománya idehaza, mert úgymond eddig nem volt rá szükség. Most is az ellenzék legitimációs válsága hívja életre. Az MSZP-vel és a DK-val való erősebb versenyre viszont szerintem van igény a párton belül.

Az előbb elhangzottakból arra következtetek, hogy a tavalyi baloldali összefogással már akkor sem értett egyet. Így volt?

Nem értettem egyet valóban. De elfogadtam azokat az érveket, hogy a győzelemért olykor fájdalmas kompromisszumokat is fel kell vállalni. Csakhogy ez az összefogás nem vitt előre, világosan kiderült.

Ha nem értett egyet az összefogással, minek szállt be akkor a politikába, és főleg miért fogadta el az országos listán a jelölést (49. volt a listán)?

Azért szálltam be a politikába egy éve, mert azt gondoltam, hogy Orbán-rezsim programja és a NER vállalhatatlan. És felelős értelmiségiként úgy éreztem, muszáj tennem valamit, ki kell állnom az elveimért. Eljött az a pont, hogy nem elég kívülről belepofázni.

A cél fontosabb volt nála. A várakozásokkal volt a baj, elhitették az emberekkel, hogy az összefogás önmagában segít. Ez a probléma azonban sokkal bonyolultabb ennél. Ezért kell máshogy csinálni a jövőben.

Korábban vállalkozó volt, majd az OTP devizastratégája. Ön jelentkezett Bajnai Gordonnál, vagy ő telefonált?

Véletleneken is múlott, hogy olyan gyorsan idekerültem. 2013 őszén részt vettem már az Együtt gazdasági programjának kidolgozásában. Aztán az Együtt gazdaságpolitikust keresett, miután világossá vált, hogy Oszkó Péter nem vállalja a dolgot. Véletlenek folytán Bajnai fülébe került, hogy bennem van ambíció, és akkor felhívott. Akkor még mandátumról nem volt szó. 2014. januárban az összefogás megkötése után Juhász Péter ugye lemondott a jelöltségről, és a helyére Bajnai gazdaságpolitikust akart. Felmondtam az OTP-nél, és elvállaltam.

Megbánta így utólag?

Voltak persze nehezebb percek, de nem, egyáltalán nem bántam meg.

Mi volt a legnehezebb, legmegdöbbentőbb élmény az elmúlt egy évben? Már amiről beszélhet.

A pártokban zajló folyamatokról, harcokról mindenkinek van elképzelése, sok a „városi legenda”, de igazán gusztustalan, elvtelen dologgal az Együttben szerencsére nem találkoztam. Egyébként mindenről beszélhetek.

Nehezen emésztette meg, hogy Bajnai helyére nem ön került a parlamentbe, hanem Szelényi Zuzsa?

Nem, ez előre eldöntött kérdés volt. Ha Szelényi kijut az Európai Parlamentbe, akkor én kapom Bajnai helyét, egyébként Zsuzsa.

Az Együtt és a PM szakadását hogy élte meg?

Na, az rosszul esett. Ott például a PM-nél láttam olyan egyéni ambíciókat, politikai tetteket, amelyek számomra nem elfogadhatóak.

Hiába kérnék neveket?

Hiába. A PM rossz, irracionális döntést hozott, azt gondolom. Az együttélésben mindkét szervezet sok tüskét kapott, de kicsit bölcsebb hozzáállással, józansággal mederben tudtuk volna tartani a dolgokat.

Múlt júniusban elnökségi tag lett. Mennyire tudott beleszólni azóta az Együtt irányításába, például az önkormányzati összefogásba vagy Falus Ferenc jelölésébe?

Mindvégig közösségi, többségi döntések voltak. Mindenki elmondhatta a véleményét, nem mindig a többséggel szavaztam, de elfogadtam a többiek véleményét.

Vagyis, igazak a hírek, hogy nem repesett az örömtől, amikor Falus Ferencet jelölte az Együtt főpolgármester-jelöltnek?

Nem akarom véka alá rejteni, vita volt. De túl kell lépni ezen. Az előválasztás például az ilyen helyzeteket is meg fogja oldani.

Beszéljünk akkor az előválasztásról, amelyről minden baloldali pártban elindult a gondolkodás.A blogjában ön azt írta, hogy bevonná a civileket az előválasztásba. Milyen civilekre gondolt?

A javaslatomban két új szempontot vetettem fel: a civilek bevonása az egyik, a másik pedig, hogy állapodjunk meg előre a kritériumokban,  amit a jelölteknek teljesíteni kell. Szerintem az első lépés, hogy létrejön egy nagy szervezet, most mondok valamit, Tízmillióan az előválasztásért csoport, amelybe nemcsak a politikai akciókat szervező tüntető civilek, hanem az erre hajlandó civil intézetek, értelmiségiek is beszállnak. Közösen kialakítanak egy kritériumrendszert, minek kell megfelelniük azoknak, akik indulni szeretnének az előválasztáson. Például  az ellenzék jelöltje vállalja, hogy ha parlamenti képviselő lesz, lemond a mentelmi jogáról azonnal, ha felmerül valamilyen „ügy”. De nem az én dolgom kitalálni a szempontokat, hanem az övéké. A pártok pedig a kialakított keretek között versengenek.

De nyilván a régi, működő szervezettel rendelkező pártok előnnyel indulnak, vagyis jó eséllyel ugyanazok lesznek a jelöltek, akiket eddig is láttunk az elmúlt ciklusokban.

Ez a rendszer szerintem nagyban csökkenthetné a kontraszelekciót a politikában, tehetséges és rátermett új emberek számára válhatna vonzó alternatívává a politika. Az Együtt legnagyobb sikere, hogy mi hoztuk a legtöbb új arcot a politikába, magam is ennek a generációnak vagyok a tagja Hajdú Nórával, Berkecz Balázzsal, Szabó Szabolccsal vagy Vajda Zoltánnal együtt. De vidéken is sokan képviselik ezt az új hullámot: Varga Márk Győrben, Molnár Tibor Keszthelyen vagy Kammerer Gábor Debrecenben. És hála égnek a társult ifjúsági szervezetünk, az YGEN lelkes és még nálunk is fiatalabb tagjai és vezetői biztosítják a folyamatos megújulásunkat is.

Nem fogja túlzottan elmérgesíteni a baloldali pártok viszonyát ez a küzdelem?

Ezért kell a külső erő, amely legitimálja az egészet. Aki indul az előválasztáson elfogad bizonyos minimumot, és ez máris előrelépés. A Demokratikus Kerekasztal (Deka) is arról szól lényegében, hogy találjunk olyan minimum pontokat, amelyekben megállapodunk.

Ha már szóba hozta a Dekát, az Együtt vezetőjeként hogy reagálna az ilyen baloldali kezdeményezésekre?

Viccesen azt mondhatnám, hogy sok deka kéne, hogy kijöjjön egy kiló. De a viccet félretéve, a Deka jó, de kevés. A baloldal megújításához már nem elég a régi elit, új, fiatal arcokat kell bevonni, új politikával és új hitelességgel. Tisztelettel mondom, a régiek ezt nem fogják tudni megoldani.

Az Együtt belső viszonyait ismerve azért valószínűbb, hogy Szigetvári Viktor lesz a párt elnöke február 14-én. Önnel mi történik másnap?

Mindenki legyen biztos abban, hogy másnap reggel felkelünk, és együtt dolgozunk tovább. Mert közös céljaink vannak, amelyek sokkal erősebbek a teljesen természetes belső vitáknál.