Nem engednék eltitkolni a bűnügyeket a közszférában

Az igazságügyi minisztérium hétfőn benyújtott egy salátatörvény-javaslatot a parlamentnek, amelynek a legfontosabb újítása az lenne, hogy a közszférában a munkáltató azonnal tudomást szerezne az alkalmazottaival szemben indult büntetőeljárásokról.

A tervezet szerint április elsejével változna többek között a közalkalmazotti és köztisztviselői törvény. A dolgozók kötelesek lennének bejelenteni a munkahelyükön, ha közvádas bűncselekménnyel gyanúsítják meg őket. Az indoklás szerint ez a kötelezettség tulajdonképpen már most is levezethető a meglévő szabályokból, de most egyértelművé tennék, és szankciót is rendelnének a titkolózáshoz.

A közalkalmazottak esetében például a munkáltató lehetőséget kapna a kirúgásra is, ha kiderülne, hogy az illető megpróbálta eltitkolni a büntetőeljárást. A kirúgás azért kötelező nem lenne, a döntést a munkaadó szabad mérlegelésére bízná a törvény.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai is kötelesek lennének bejelenteni, ha közvádas bűntettel gyanúsíják meg őket. Ennek az elmulasztása fegyelemsértésnek minősülne.

Besegítene a NAV

A büntetőeljárási törvényt is módosítaná a salátatervezet. Eszerint ha az ügyész, illetve a nyomozó hatóság rájön, hogy olyan gyanúsítottal van dolga, akinek bejelentése kötelezettsége van, maga is tájékoztatja a büntetőeljárásról a munkáltatót. Ha máshogy nem derül ki, hogy az illető hol dolgozik, a nyomozók az adóhatóságtól kérdezhetnék meg.

Újdonság lenne az is, hogy a büntetlen előélet már nem lenne elég annak, aki közalkalmazotti jogviszonyt szeretne létesíteni. Az is követelmény lenne, hogy ne álljon folyamatban lévő büntetőeljárás hatály alatt sem olyan bűncselekmény miatt, amely "fokozottan megkérdőjelezheti az adott szervbe (munkakörbe) vetett bizalmat". Ilyen például a korrupciós bűncselekmény.

A köztisztviselő ellen méltatlansági eljárást kellene indítani a javaslat szerint, ha kiderül, hogy bűnügyben nyomoznak ellene. Itt azt vizsgálnák, hogy amiről a bűnügy szól, annak van-e köze a kormánytisztviselő munkaköréhez, árt-e a tekintélynek, a munkáltató jó hírnevének, rombolja-e a közbizalmat.

Ha úgy találják, hogy igen, akkor az illetőt a büntetőeljárás idejére felfüggesztenék az állásából. Erre az időre az illetménye ugyan járna, de a pénz felét a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehetne tartani, és utólag is csak akkor kapná meg, ha ártatlannak bizonyulna.

Egyszerűsödne a kirúgás

A salátatervezet egy másik része a rosszul teljesítő közszolgákat veszi célba. A mostaninál könnyebb lenne kirúgni őket. Az indoklásban szerepel, hogy a hatályos szabályok szerint ha a kormánytisztviselő munkavégzése nem megfelelő, csak egy év elteltével van lehetőség a felmentésére, azaz egy évig a szervezetben kell tartani akkor is, ha elfogadhatatlanul dolgozik.  A módosítással eltörölnék ezt.

Hasonló irányú változás érné utol a tanácsadókat és főtanácsadókat is. A hatályos szabályok alapján csak akkor lehet visszavonni a címüket, ha a legalacsonyabb szintű teljesítményt nyújtják. Az új rendszerben bukhatnák a címüket már akkor is, ha két egymást követő minősítésnél is a korábbinál alacsonyabb teljesítményszintet érnek el.