Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Akkor most jön a béke?

D KOS20150217027
  • Putyin az Egyesült Államokat azzal vádolta, hogy fegyvereket szállít az ukránoknak.
  • Szerinte Debalcevét fel kellene adniuk az ukrán erőknek.
  • Putyin lényegében a szeparatisták követeléseit fogalmazta meg.
  • Putyin kizárólag Kijevet vádolta a konfliktus kirobbantásával.
  • Putyin számára az igazi siker az lenne, ha Brüsszel tudomásul venné a Krím félsziget annektálását.
2015.02.17. 21:48 Módosítva: 2015.02.17. 21:54

Ahogy várható volt, az energetikai kérdések mellett az ukrajnai helyzetről esett a legtöbb szó Orbán és Putyin közös sajtótájékoztatóján.

Ahhoz képest, hogy az orosz elnök korábban a NATO légiójának nevezte az ukrán hadsereget, visszafogottan értékelte a donyecki helyzetet a Parlament Delegációs termében. De azért nem mindenben:

  • Az Egyesült Államokat lényegében azzal vádolta, hogy fegyvereket szállít az ukrán félnek, és ez Washington részéről már rég nem csupán fenyegetőzés.
  • Szerinte Debalcevét fel kellene adniuk az ukrán erőknek, és fegyvereiket hátrahagyva ki kellene vonulniuk a szeparatisták által körbezárt városból.
Putyin: Amerika már fegyvereket juttatott Ukrajnába

A települést illetően abban Kijev és a szeparatisták is egyetértenek, hogy a múlt heti minszki megállapodásban előírt, hivatalosan szombat éjfél óta élő tűzszünet itt nem teljesül. Igaz, Putyin szerint már itt is kisebb intenzitással folynak a harcok, mint pár nappal ezelőtt.

200 ezer kárpátaljai

Kétszázezer érvünk van arra, hogy béke legyen Ukrajnában – mondta a sajtótájékoztatón Orbán Viktor. A magyar kormányfő nem a keleti front II. világháborús magyar katonai veszteségére gondolt, hanem az ukrajnai magyarokra. Az utóbbi időben ugyanis Orbán következetesen 200 ezer magyarról beszél, noha a becslések ma már 110-150 ezer közé teszik az ott élő magyarok számát.

Putyin lényegében a szeparatisták követeléseit fogalmazta meg, tulajdonképpen megadásra szólítva fel a debalcevei ukrán erőket. Az is a szeparatistáknak volt kedves, hogy az elnök az ukrán hadsereg felé irányuló nyugati fegyverszállításra utalt, anélkül hogy elismerte volna az orosz támogatást a szeparatisták felé. (Noha maguk a szeparatisták nem tagadják az orosz támogatás tényét.)

Az sem előremutató, hogy Putyin kizárólag Kijevet vádolta a konfliktus kirobbantásával – noha a kelet-ukrajnai konfliktus azután mérgesedett el, hogy Oroszország puskalövés nélkül ugyan, de a hadsereg közreműködésével elcsatolta a Krímet Ukrajnától. Az továbbra is Moszkva sikerének tűnik, hogy az ukrajnai válság kapcsán már alig merül fel a Krím helyzete.

Az is Putyin magabiztosságát jelzi Kelet-Ukrajna kapcsán, hogy ismét használta a Donyecki és Luganszki Népköztársaság kifejezéseket, noha a szeparatistákat a minszki megállapodás is csak „Donyeck és Luganszk megye bizonyos területeinek harcoló erői” névvel illeti.

Ugyanakkor a minszki megállapodás életben tartásának esélyét növeli, hogy Putyin is úgy vélte, Debalcevén kívül alapvetően érvényesül a tűzszünet, így alapvetően optimistán ítélte meg a béke esélyeit.

Putyin mára elérte, hogy Kelet-Ukrajna kapcsán nem kell magyarázkodnia – sem a konfliktus kirobbantásában játszott orosz szerep, sem a későbbi fegyveres, katonai támogatás miatt –, és ma már az tőle várja a konfliktus megoldását. Igaz, azt egyelőre nem tudni, hogy a szankciókról mikor mond le az EU. Putyin számára az igazi siker az lenne, ha ezt úgy vonná vissza Brüsszel, hogy közben tudomásul veszi – ha el nem is ismeri – a Krím félsziget annektálását.