Edit
9 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Hat emberi jogi szervezet tiltakozik a menekültek megbélyegzése ellen

DEBRE20150213003
2015.02.19. 15:36

A Magyar Helsinki Bizottság, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, a MigSzol Migráns Szolidaritás Csoport, az Artemisszió Alapítvány, a Cordelia Alapítvány és a Terre des Hommes nyílt levelet intézett a parlament valamennyi képviselőjéhez, amiben tiltakoznak a magyar kormány menekülpolitikája ellen.

Mint írják, az Országgyűlés pénteken politikai vitát tart Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra címmel, és úgy vélik, hogy a vitanap címe azt a hamis látszatot kelti, mintha az egész Európát érintő menekülthullám kifejezetten Magyarországra irányulna, és hazánkat különösen sújtaná a megélhetési bevándorlás.

Az emberi jogi szervezetek szerint

nincs értelme megélhetési bevándorlásról beszélni,

mert a bevándorló természetesen elsősorban megélhetési céllal változtat országot, és azok, akiket a kormány most így nevez

valójában menedékkérők.

(Erről szóló jegyzetünket itt olvashatja.)

A civil szervezetek szerint meg kell különböztetni a bevándorlás és a menekültügy kérdését, előbbiek munkavállalási, vállalkozási, oktatási céllal érkeznek Magyarországra, utóbbiak pedig olyan emberek, akiknek saját országa nem nyújt védelmet, akiket faji, nemzeti hovatartozása, vagy vallási, politikai meggyőződése miatt üldöznek.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy a menedékkérőkre a negatív megélhetési jegyzőt alkalmazni méltánytalan, mivel túlnyomó többségük nehéz élethelyzete miatt kényszerül elhagyni a hazáját. Mint írják, ez még akkor is igaz, ha nem minden menedékkérőből lesz elismert menekült, és az eljárás során bebizonyosodik, hogy nem jogosult védelemre.

Az ilyen nehéz sorsú, földönfutóvá lett személyeknek, családoknak a megbélyegzése, bűnbakká tétele önmagában igazságtalan, embertelen és társadalmilag káros, illetve erősíti a külföldiekkel szembeni ellenérzést.

A hat civil szervezet tiltakozik Rogán Antal nemrégiben felvetett ötlete ellen is, miszerint "az előírásokat úgy kellene módosítani, hogy a Magyarországra érkező illegális bevándorlókat menekültkérelemtől függetlenül idegenrendészeti őrizetbe lehessen venni". Úgy vélik, hogy az idegenrendészeti őrizetbe vétel uniós jogba ütközik, a már most is lehetséges menekültügyi őrizet pedig egy embertelen, ésszerűtlen, költséges és a nemzetközi standardokkal ellentétes fogvatartás, amivel kapcsolatban a Kúria tavaly ősszel számos aggályának adott hangot.

Az emberi jogi szervezetek reagálnak Orbán Viktornak a párizsi terror kapcsán elmondott, nagy európai visszahangot kiváltó beszédére is, amikor azt mondta, hogy "nem akarunk tőlünk különböző, kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani". Mint írják, hazánkat egyáltalán nem fegyegeti, hogy kulturálisan eltérő bevándorlók jelentős számban jelennének meg itt. 

Adataik szerint a lakosság kevesebb mint 2 százalékát kitevő, 140 ezer bevándorló háromnegyede európai országból érkezett (román, német, szlovák, ukrán), a legtöbb nem európai pedig a Távol-Keletről érkezett, és az ő gyermekeik többnyire már anyanyelvükként beszélik a magyart.

Ilyen ütemű bevándorlás mellett évszázadoknak kellene eltelnie ahhoz, hogy Magyarországon számottevő olyan bevándorló közösség éljen, amely szokásaiban, vallásában jelentősen különbözik az egyébként önmagában is sokszínű magyarságtól.

(A hat civil szervezet által aláírt nyílt levél teljes terjedelmében itt olvasható.)

Ha kíváncsi rá, hogy valójában hányan és honnan jönnek Magyarországra a menekültekre, akkor összefoglaló cikkünket itt találja, ha pedig tudni szeretné, hogy milyen körülmények között érkeznek a határra, akkor indítsa el ezt a videót.

Afgán menekültekkel vártuk az embercsempészeket