Gerzson
5 °C
10 °C

Az Alkotmánybíróság mélyütése a Kúriának

DSZZS20140317005
2015.02.24. 12:07

Az Alkotmánybíróság (AB) ma közzétett határozatában megsemmisítette a Kúria Kész Zoltánt elmarasztaló múlt szerdai döntését. A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helyben hagyva február 18-án kimondta, hogy Kész megtévesztette a választókat, amikor a kampány során február 1-jén Budapesten, a Kossuth téri demonstráción arról beszélt, hogy Veszprémben

a Fidesznek van 11 jelöltje, 11 különböző mezben. Kamu jelöltekkel és az ellenzéki szavazók megosztásával és készülő kalandorokkal állt fel a fideszes csapat.

Kész ezzel arra utalt, hogy a kormánypártnak érdekében állt a kamujelöltek indítása, hogy a Fidesz elleni protesztszavazatok szétforgácsolódjanak.

Az NVB szerint a „kamujelöltek” megnevezés, illetve az, hogy ők a Fidesz csapatához tartoznak, túlmegy a véleménynyilvánítás keretein, és a valóságtól eltérő ténymegállapításokat tartalmaz. A tizenegy fideszes jelöltről szóló kitételt a Kúria sem értékítéletként, hanem tényállításként értékelte, és Kész az NVB döntése ellen emelt kifogását elutasította.

Kész erre panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (és közben két napja megnyerte a veszprémi időközit). Szerinte a Kúria túl kiterjesztően alkalmazta a ténymegállapítás fogalmát, mert egy közéleti vita során

az országgyűlési képviselőjelölteket (leendő közhatalmat gyakorlókat) érintő kritikát, az indítványozó személyes meggyőződését és közvélekedést is tartalmazó közlését tartja jogsértőnek.

Mivel ezt a közéleti vitát döntésével a Kúria szűkíti, Kész szerint az az alaptörvénybe ütközik.

Az AB megalapozottnak találta Kész panaszát. A határozat szerint az Alaptörvényben elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során folytatott kampánytevékenységre, felszólalásokra, beszédekre. A választók egyebek mellett épp a közügyekről szóló kampányvita alapján tudnak döntést hozni a jelöltekről, és ez a társadalmi érdek szűkíti a közszereplők (képviselőjelöltek) személyiségi jogait.

Választási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy az egymással versengő jelöltek igyekeznek előnyt szerezni, s ennek elérése érdekében nyíltan és akár kendőzetlenül is megnyilvánulhatnak. Társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő/támogató szervezet programját is megvitassák. Ez alkalmanként kemény verbális csatározásokat is jelenthet, de ez része a kampány során megvalósuló véleménynyilvánítási szabadságnak

– fogalmaz határozatában az AB.

A testület szerint a Kúria nem vette figyelembe, hogy Kész a véleményét fogalmazta meg, amikor a többi jelöltről beszélt, és a többi jelöltnek hozzá hasonló lehetősége volt megvédeni magát a nyilvánosság előtt.

A véleményszabadság-párti AB-döntés érdekessége, hogy a (Stumpf István távollétében) 14 fős testület egyhangú döntéssel fogadta el. Ez volt egyben az utolsó döntés, amit Paczolay Péter, az AB távozó elnöke szignált.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!