Talált egy agancsot? Ne nyúljon hozzá!

Mostanában vetik le az agancsukat a gímbikák, és emiatt nemcsak túrázók, hanem illegális agancsgyűjtők is nekivágnak az erdőknek. Az elmúlt napok szenzációjáról, a hatalmas, vonuló szarvascsordáról készült videóról pedig már hétfőn kiderült, hogy valószínűleg az agancsgyűjtők hajtották ki az útra a megijedt szarvasokat. Most az Országos Magyar Vadászati Védegylet is kiadott egy közleményt a témában: tudta, hogy ha elvisz egy elhullott agancsot az erdőből, büntetést is kaphat mellé?

Bárhol is talál egy agancsot, az a területen vadászó szervezet tulajdona, tehát ha elviszi és nincs erre engedélye, az lopásnak számít. Gyakori, hogy az illegális agancsgyűjtők végig is zavarják az állatokat az erdőn (valószínűleg ennek az eredményét látjuk a videón), mert a menekülés közben könnyebben leeshet az agancsuk, a kiürült erdőt pedig nyugodtan átnézhetik ezután – írja az MTI.

Már az állatok felzavarásáért is kiszabhatnak akár kétszázezer forintos bírságot, de a Vadászati Védegylet ennél durvább módszerekről is beszámol: előfordul, hogy az agancsgyűjtők az állatok felzavarása előtt drótokat feszítenek ki a fák közé, hogy a menekülő bikáknak megakadjon benne az agancsuk. Emiatt sokszor azok az agancsok is letörhetnek, amiket még nem hullatnának el, és ha letörik, könnyen lehet, hogy utána rendellenesen fejlődik, de az előfordulhat, hogy többet nem nő újra. Ez pedig állatkínzásnak számít, és két (több állat esetén három) évet is kaphatnak érte.

Az agancsozás most is jól működő üzlet: akár internetes licitoldalakon vagy apróhirdetésekben is találhatóak agancsmarkolatú kések vagy teljes trófeák, akár több tízezer forintért. Utólag pedig gyakorlatilag lehetetlen beazonosítani az eredetüket, ezért vonz sokakat az illegális agancsozás, hiába okoznak ezzel hatalmas károkat az erdő élővilágának.