Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Ezért szabadok a szigetszentmiklósi szülők

DSC 3135
2015.02.24. 16:54
Többször megverték és súlyosan elhanyagolták szüleik a három szigetszentmiklósi gyereket, de se szexuális erőszakot nem követtek el rajtuk, se undorító dolgokkal nem etették őket - ezt állapította meg nem jogerős ítéletében a Budapest Környéki Törvényszék. Az új igazságügyi szakértők szerint a gyerekek nem mondtak igazat, amikor ilyenekről beszéltek, a szülők pedig nem aberráltak. A bíró kemény szavakkal bírálta az ügyészség munkáját. Csak a kiskorú veszélyeztetésének vádja állt meg, de mivel előzetesben már leülték a kétéves büntetést a szülők, a keddi ítélethirdetés után szabadon távozhattak a bíróságról.

Kedd reggelig gyakorlatilag semmit nem lehetett tudni arról, mi történik a szigetszentmiklósi gyerekkínzási ügyben folyó büntetőperben a zárt ajtók mögött. A több mint egy éven át tartó tárgyalássorozat csendjét sokakat megdöbbentő ítélet törte meg: a szülőket azonnal szabadlábra helyezték.

A Budapest Környéki Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint csak kiskorú veszélyeztetésében bűnösek, amiért két év börtönbüntetés járt, de azt már le is töltötték, hiszen 2013 februárja óta előzetes letartóztatásban ültek. A gyerekek szexuális bántalmazásának vádja alól bizonyítottság hiányában felmentették őket.

A bírói tanács elnöke, Szegedi Gyöngyvér három órán át indokolta, rendkívül részletesen, hogy miért döntöttek így. Az indoklás nagyobb, több mint két és fél órányi részét a sajtó is végighallgatta, csak akkor kellett elhagynia a hallgatóságnak a termet, amikor a szexuális jellegű vád részleteiről volt szó.

Még mielőtt belement volna a részletekbe, a bíró előrebocsátotta:

a vádhatóság részéről olyan kritika érte a bíróságot, hogy nem hisz a sértetteknek.

Szerinte viszont a bíróság döntése "nem lehet hitkérdés", a feladat az, hogy objektíven, részrehajlás nélkül döntsön, és kétséget kizáróan nem bizonyított tényt ne értékeljen a vádlottak terhére. Hozzátette, hogy a szülők esetében ennél jóval többről van szó: bár csak bizonyítottság hiányában mentette fel őket, a helyzet "már-már megközelíti" a bűncselekmény hiányában felmentést. Vagyis a bíróság csak annyit mondott ki, hogy 

nem bizonyítható, hogy szexuálisan bántalmazták a gyerekeket, de közel járt annak a kimondásához, hogy ilyen egyszerűen nem történt.

Földbe döngölték az ügyészséget

A szexuális erőszak vádja a három gyerek elmondásán alapult. Először akkor beszéltek erről, amikor már hónapok óta nevelőszülőknél éltek, és a gyónás témaköre került szóba. Az ügyészség lényegében a gyerekek szavaira alapozta a vádiratot.

A bíró nagyon kemény szavakkal bírálta az ügyészség munkáját: a vádhatóság megállapításait iratellenesnek és logikaellenesnek nevezte, a nyomozást nagyon hiányosnak. A nyomozási hibák felsorolásakor kiderült, hogy például nem keresték meg se a védőnőt, se az orvost, és nem ellenőrizték a gyerekeknek azt az állítását, hogy ne jártak volna iskolába, óvodába. A bíróság kérte be az intézményektől az iratokat, és kiderült, hogy igenis rendszeresen jártak. Az ügyészség ráadásul később rosszul számolt a hiányzásos napokkal. Kiderült például, hogy míg az iskola órákban méri a hiányzást, az ügyészség úgy számolt, mintha napokról lenne szó. Így tűnt az ügyészség szemében extrémnek, hogy az idősebb fiú három és fél alatt 129 hiányzást gyűjtött össze, pedig ez valójában csak 23-24 nap, ami ilyen időtávon egyáltalán nem kiugróan sok.

A hiányzásokkal kapcsolatos igazságnak azért is tulajdonított nagyobb jelentőséget a bíróság, mert a gyerekek azt mondták a nyomozóknak, hogy azért nem jártak óvodába, iskolába, mert ebben az időben történtek sérelmükre a szexuális bűncselekmények. A bíróság kétkedését az is erősítette, hogy az apa napközben többnyire a munkahelyén volt.

Rágcsáló-és bogárevés

Szegedi Gyöngyvér elmondta, hogy a kétkedés már akkor elkezdődött, amikor a bíróság elé került az ügy:

szemet szúrt, hogy milyen bizarr dolgok szerepelnek ebben az ügyben.

Szerinte a bíróság dolga az ésszerű kételyek felvetése. Ilyen bizarr részlet volt (a vádiratra hivatkozó Blikk-cikkben is szerepelt), hogy a gyerekekkel a szüleik undorító dolgokat, csótányt, patkány, emberi fekáliát etettek. A vádirat ezt valóban tartalmazta, a tárgyalássorozat végén azonban már nem szerepelt a vádbeszédben, eltűnt a vádból.

Erre az eltűnésre az ügyészség magyarázata az volt, hogy egyes keleti kultúrákban elfogadott bogarak, rágcsálók fogyasztása, ezért ezek megetetése nem bűncselekmény. A bíró ugyanakkor azt mondta: szerinte sokkal inkább arról volt szó, hogy a vádhatóságban is kételyek merültek fel a gyerekek elmondásával kapcsolatban, és azért vonták vissza ezt a vádiratból. A bíróság végül nem állapította meg, hogy a gyerekeket tényleg ilyesmik megetetésével kínozták volna.

Már megint a szakértők

Az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos problémákkal az Index is részletesen foglalkozott már a Rezesova-ügy után. Szegedi Gyöngyvér most elmondta: a bíróság jogalkalmazóként a minisztériumhoz és a kamarához fordul szakértőügyben. A minisztériumtól azt kéri, hogy kötelezően írják elő a kompetenciák ellenőrzését, a szakértői kamarától pedig azt, hogy vezessék a kompetenciákkal kapcsolatos információkat.

A szexuális bántalmazás vádja a bíróság szemében akkor kezdett megdőlni, amikor "komoly aggályok" merültek fel a nyomozás alatt megkérdezett pszichológus szakértő szakértelmével kapcsolatban. Kiderült, hogy nem volt megfelelő kompetenciája, ezért őt ki is zárta a bíróság az eljárásból.

A nagyfiú visszavonta

A bíróság a gyerekeket személyesen is meghallgatta újra. A legidősebbet, aki ekkor már betöltötte a 14-et, a tárgyalóteremben. Az ügyészség ezt is kifogásolta, de a bíró azt mondta: kedvesen, figyelmesen beszéltek vele, de egy ekkora fiúval, aki egyébként kifejezetten intelligens gyerek,  "nem lehet babázni". A fiú a teremben a bíró szerint "ellentmondásba keveredett", visszavont részleteket a vallomásából.

A bíróság ezután új igazságügyi pszcihológus szakértőt vont be, Kitanics Márkot. Ő mindhárom gyereket megvizsgálva arra jutott: "kétséget kizáró" megállapítása szerint nem történt szexuális visszaélés. A bíró kiemelte, milyen nagyon ritka, hogy egy szakértő vállalja, hogy kétséget kizáró biztonsággal állít valamit. Kitanics szerint fizikai bántalmazás valóban érhette a gyerekeket, de a szexuális bántalmazásról szóló állításaikat szerinte "külső személy befolyásolhatta", azt se a teszteredményeik, se a metakommunikációjuk nem támasztja alá, ellenben "manipulatív attitűdöt", színpadias előadásmódot figyelt meg náluk.

A gyerekek végül zavarba jöttek, visszakoztak, és már tagadták a szakértőnek a szexuális abúzus megélését. Kitanics a bíróságnak adott szakvéleményében azt állította, hogy hasonló esetekben 10 esetből csak 3 esetben megalapozottak a gyerekek által elmondottak.

A bíróság elhűlt

, amikor megismerte Kitanics véleményét, és döbbenten látta a gyerekek visszakozását, mondta Szegedi. Amikor a bíróság beszélt a gyerekekkel, felemás lett az eredmény: ott már nem volt olyan egyértelmű a visszakozás a gyerekek részéről, a két kisebb továbbra is beszélt abúzusról, igaz, módosították a vallomásukat.

Ekkor a bíróság egy új, szakértői csoport felállítását rendelte el: ők két napon keresztül vizsgálták a gyerekeket, és lényegében ugyanarra jutottak, mint Kitanics: fizikai bántalmazás biztosan érte a gyerekeket, el is hanyagolták őket, de a szexuális abúzust kizárták.

Miért hazudtak volna a gyerekek?

kérdezte a vádhatóság a bíró szerint. Ugyanakkor szerinte ugyanilyen erős kérdés, hogy miért hazudtak volna utóbb, amikor visszavonták a szexuális bántalmazásról szóló vallomást. "Miért akkor mondtak igazat és most hazudtak?" - kérdezte a bíró. A nagyfiú egyébként akkor változtatta meg a vallomását, amikor a bíróság figyelmeztette, hogy köteles igazat mondani. A gyerek a bíró szerint ekkor jelezte: nem akar börtönbe kerülni azért, mert hazugságot állít.

Aberráció nyomát nem találták

A vádlottak következetesen tagadták a szexuális bántalmazást. Kitanics őket is megvizsgálta: aberrációt vagy pszichoszexuális zavart egyiküknél sem állapított meg. Szerinte nem volt motivációjuk a vádbeli cselekményekre.

A szülők mellett szól egy grafológus szakértői vélemény is. Eszerint 99-100 százalékos valószínűséggel igazat állítanak a szülők akkor, amikor azt mondják, hogy nem követtek el súlyos fizikai bántalmazást, szexuális abúzust, és nem etettek bizarr ételeket a gyerekekkel. A bíró szerint ez a vizsgálat nagyon nehezen manipulálható.

Az apa állami gondozásban nőtt fel, akkor került intézetbe, amikor az apja meghalt, az anyja pedig börtönbe került. Az anya is elhanyagoló családban nevelkedett, a saját anyjától szeretet nem kapott, hangzott el az indoklásban. 17 éves volt, amikor megismerte a leendő férjét, 19 évesen már gyereke volt. A szigetszentmiklósi komfort nélküli, kétszobás házba, ahol éltek, nem volt bevezetve a víz. A férfi dolgozott, 2011-ben 132 ezer volt a nettója, ehhez jött hozzá a családi pótlék, ebből éltek.

Elhanyagolás és verés

A kiskorú veszélyeztetését az ítélet szerint a szülők egyrészt a gyerekek elhanyagolásával, másrészt fizikai fenyítéssel követték el. Az elhanyagolást a bíróságon is hasonlóan írták le, mint a tetvekről, mocsokról, eltüzelt ruhákról beszélő ombudsmani jelentés, amelyről már többször írtunk: a házban piszok, rendetlenség, igénytelenség uralkodott, hiányzott az alapvető higiénia, a gyerekeknek például nem volt hálóruhájuk, huzat nélküli, koszos ágyneműben aludtak, a ruhákat, játékokat a szülők többször elégették, a kislányt rendszeresen az iskolában mosdatták, és osztálytársak szüleitől kapott ruhát, a szülők fogadóórákra nem jártak, az anyák napi ünnepségre sem mentek el. A bíróság szerint az nem igaz a vádból, hogy a szülők pornófilmnézésre kötelezték volna a gyerekeket, de annyi tény, hogy horrofilmeket és a Káma Szútráról szóló dokumentumfilmet néztek, mert ezt senki nem akadályozta meg.

A fizikai bántalmazás ügyében azt állapította meg a bíróság, hogy a gyerekeket pofozták, fakanállal és nadrágszíjjal is megverték, de ezzel sérülést nem okoztak, csak egy alkalommal, 2009-ben amikor a nagyobbik fiúnak egy pofontól kékeslila folt lett az arcán.

Az ítéletben számításba vette a bíróság, hogy az "elhanyagoló, felelősség nélküli, bántalmazó" magatartás miatt

még a történtek után évekkel, 2014 végén elvégzett vizsgálat is traumatizáltságot mutatott ki a gyerekeknél.

Az anya egyébként az elhanyagolást be is ismerte, és azt mondta: megbánta. Ezt a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe. A férfi azzal próbált védekezni, hogy ő napközben dolgozott, a gyerekek ellátása a felesége feladata lett volna. A bíró határozottan kijelentette, hogy ezzel természetesen a bíróság nem értett egyet, egy normális családban ez nem csak a nő dolga.

A bíró az indoklás legelején azt is kijelentette, hogy az ügy kirobbanásakor "jogos volt a társadalmi felháborodás". A gyermekvédelmi jelzőrendszer szereplőit ugyanakkor a védelmébe vette, szerinte nem követtek el mulasztást, hanem egy súlyos dilemmával küszködtek: mi a jobb a gyerekeknek, ha szegénységben, de szerető családban nevelkednek, vagy ha intézetben.

Még eldől, láthatják-e a gyerekeket

Az ítélet a szülők felügyeleti jogát megszüntette, de ez nem azt jelenti, hogy a szülők ne is látogathatnák a gyerekeket, ha szeretnék. Elvileg a láthatási jogról is döntést hozhatott volna a bíróság, de ennek a megítélését inkább a gyámhatóságra bízták.

A bíró az indoklás végén megjegyezte: a bíróság felelőssége, hogy ezt a két embert visszabocsássa a társadalomba, annyi biztos, hogy 

életük végéig számolniuk kell a többi ember megvetésével.

Ezért is nem engedték el őket az előzetes letartóztatásból korábban, a bíróság szerette volna, hogy mire ez megtörténik, a döntés teljes indoklását megismerhesse a nyilvánosság.

Ismerős fogadja be őket

A tárgyalás végén a szülők eldönthették: vissza akarnak-e menni a börtönbe a holmijukért, vagy sem. Úgy döntöttek, nem mennek vissza. Megrohanták őket a kamerások, próbálták kérdezgetni őket, de mindketten azt ismételgették: nem akarnak nyilatkozni. Csics Péter, az apa ügyvédje az Index kérdésére elmondta: a régi szigetszentmiklósi házba nem mehetnek vissza, mert az lakhatásra alkalmatlan, az első napokban egy ismerősük fog segíteni a szülőknek abban, hogy legyen hova menniük.

Az ítélet ellen minden érintett fél fellebbezzett. Az ügyészség a bűnösség megállapítását kérte a szexuális erőszakról szóló vádpontban, és végrehajtandó fegyházbüntetést kért a szülőkre. A vádlottak mindketten azért fellebbeztek, hogy a szexuális erőszaknál ne bizonyítottság, hanem bűncselekmény hiányában mondják ki a felmentésüket. Az apa azzal is megpróbálkozik, hogy a kiskorú veszélyeztetésének vádja alól is teljesen mentsék fel, az anya csak a kiszabott büntetés enyhítését kéri ebben a vádpontban.

Az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára fog kerülni. A bíró azt mondta: szerinte akár még ebben az évben várható a jogerős ítélet megszületése.