Ha civilekről van szó, az orosz úton haladunk

A világ legnagyobb emberi jogi szervezete, az Amnesty International több mint 400 oldalon kereszül foglalkozik a világ helyzetével, az MTI szerint pedig a mérleg erősen negatív a következők miatt:

• A II. világháború óta először tavaly lépte át az 50 milliót a lakóhelyükről világszerte elűzöttek száma
• Az Európai Unió és tagországa minimális szolidaritást sem mutattak a menekültekkel szemben: a négymillió szíriai menekült közül 2014 végén mindössze 150 ezer tartózkodott az EU területén - nagyjából ugyanannyi, mint ahányan egyetlen hét alatt menekültek át Törökországba, amikor az Iszlám Állam a szíriai Kobani határvárost ostromolta
• Oroszországban már szinte nem léteznek emberi jogok: a rendőrség csuklóból feloszlatja a spontán, békés tüntetéseket is, szűkül a médiapluralizmus, gyorsuló csorbul romlik a véleménynyilvánítás szabadsága, a kormánykritikus civileket hosszabb-rövidebb ideig simán fogva is tartják
• A véleménynyilvánítás korlátozása világjelenséggé vált. Az AI az általa vizsgált országok háromnegyedében - 119 országban - tapasztalta, hogy a hatóságok önkényesen szűkítik a véleménynyilvánítás szabadságát.

Magyarország: úton Oroszország felé

A jelentés szerint a magyar kormány "egyre ellenségesebben" viszonyul a jelentősebb civil társadalmi csoportokhoz és azzal gyanúsítja azokat, hogy külföldi kormányok anyagi támogatásával, azok érdekeit képviselve cselekszenek. A dokumentum külön is kitért a Norvég Alapból támogatott civil szervezetek vizsgálatára, arra, hogy a norvég kormány és az érintett civil szervezetek erőteljesen vitatták a vizsgálatok törvényességét.

Jeney Orsolya a civil és jogvédő szervezeteket érintő vizsgálatokat "példátlan vegzálásnak" nevezte. Kijelentette, hogy Oroszország és Egyiptom után Magyarországon is megpróbálták elhallgattatni a kormánnyal szemben kritikus véleményeket.

A dokumentum diszkriminációról szóló fejezetében az áll, hogy a romák a csekélyebb súlyú szabálysértések esetében aránytalanul gyakran válnak a rendőrségi gyanú célpontjává. Azt is írták, szeptemberben az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága megemlítette: továbbra is előfordul, hogy romákat elutasítanak egészségügyi intézmények, beleértve a sürgősségi ellátást is, diszkrimináció éri őket.

A jelentésben szó esik a miskolci romák helyzetéről. Eszerint a városban a többségében romák lakta kerületben mintegy 450 embert fenyeget a kilakoltatás és hajléktalanság veszélye. A helyi önkormányzat kijelentette, hogy "nincs hely nyomornegyedek számára" a városban, és hogy a házak elbontásának tervét 35 ezer ember támogatta - áll a dokumentumban.

Bezárják a menekülteket

A migrációról szóló megállapítások szerint Magyarországon gyakori a menedékkérők őrizetben tartása az ügyük kivizsgálásának idejéig. Közölték, egy májusban kiadott jelentésben a Magyar Helsinki Bizottság megállapította, hogy az első alkalommal menedékért folyamodó férfiak 40 százalékát menekültügyi őrizetben tartották, és ezeknek az őrizetben tartásoknak a bírói felülvizsgálata sem volt hatékony. Utaltak arra is, hogy szeptemberben az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága kritizálta Magyarországot a menedékkérő és kísérő nélküli menekült gyermekek adminisztratív őrizetben tartása miatt.

A jelentés kitér arra is, hogy májusban az EJEB úgy döntött, hogy a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélküli életfogytiglani börtönbüntetés - mely rendelet 2011-ben került be a magyar alaptörvénybe - embertelen és megalázó büntetésnek minősül.