Tényleg feles döntésekkel módosítana a Fidesz kétharmados törvényeket?

2015.03.03. 07:39 Módosítva: 2015.03.03. 20:49

Hétfőn a szocialista Harangozó Tamás napirend előtt felszólalt az ügyben a Parlamentben, majd stábja a vita alatt levélben megjelölte az Index parlamenti tudósítójának, hogy a párt melyik két törvényjavaslatra figyelt fel, amelyek a hozzájuk csatolt bizottsági módosítókkal szerintük kétharmados többséget igénylő jogszabályokat módosítanának feles többséggel. Erre percről-percre tudósításunkban röviden utaltunk is.

Mivel a kormánypárt az elmúlt 4,5 évben elég okot adott arra, hogy az ember ne bízzon hozomra politikusai demokratikus elkötelezettségében, érdemesnek tűnt megvizsgálni a szocialisták aggályait. Elég mélyre kellett ásni, de megérte. 

Időtakarékossági segédlet

Itt szeretném felhívni a gyanútlan olvasó figyelmét, hogy elég nehéz olvasmány következik. Ha kizárólag a címben szereplő kérdésre adott egyszavas válasz érdekli, akkor ne olvasson tovább: nem, a Fidesz – legalábbis ezúttal – nem készül kicselezni saját, korábbi szabályait.

Trócsányi László igazságügyi miniszter februárban benyújtott egy több törvény módosítását kezdeményező salátatörvény-javaslatot. Ennek 40. paragrafusa az Országgyűlésről szóló törvényt módosítaná, hogy a házelnök a tételesen felsoroltakon túl "egyéb, törvényben meghatározott személy” számára is kiállíthasson közjogi tisztségviselői igazolványt.

Az Országgyűlési törvény olyan jogszabály, amelynek egyes részeit csak a jelen lévő képviselők kétharmados többségével lehet módosítani, és történetesen a most módosítandó rész is ilyen. Legalábbis ez derül ki a törvény sarkalatossági záradékából (itt vannak felsorolva a csak kétharmaddal módosítható pontok és Trócsányi javaslatának végén korrektül szerepel is, hogy a közjogi igazolványos részt csak kétharmaddal tudja módosítani a parlament.

A kormányoldal február 22-én veszítette el végleg kétharmados többségét. A parlament törvényalkotási bizottsága február 27-én összegző módosítást fűzött a Trócsányi-féle törvényjavaslathoz, mellyel kivennék a sarkalatossági záradékból a közjogi igazolványos a részt.

  • Ugye, milyen gyanús? Hiszen akkor már feles többséggel is módosítani lehetne!

De azért az különös, hogy ekkora, khm, böszmeséget egy politikailag teljesen súlytalan ügy miatt követne el a Fidesz. A közjogi igazolvány az, amivel például Kövér László, Orbán Viktor vagy Áder János szükség esetén igazolhatja, hogy ő ugyanaz a Kövér László, Orbán Viktor vagy Áder János, aki a magas közjogi tisztséget betölti.

  • Bizony, ez is elég gyanús. Miért vállalnák a botrányt egy pimf változtatás miatt?

A másik salátatörvény-javaslat Lázár Jánosé, a Miniszterelnökséget vezető miniszteré, aki közigazgatási tárgyú törvényeket módosítana. Ez a törvényjavaslat december 8-i, de mostanáig nem sok szó esett róla.

Lázár egyebek mellett a honvédelmi és a földforgalmi törvényeket módosítaná: változna a helyi védelmi bizottságok, az erdők haszonbérletének, és egyes földforgalmi igazgatási ügyeknek a szabályozása. A módosítandó törvényrészek sarkalatosak, Lázár javaslata Trócsányiéhoz hasonlóan fel is tünteti, hogy az elfogadásuk kétharmadhoz kötött.

  • Ezek sem olyan ügyek, amikért érdemesnek tűnik nagy politikai kockázatot vállalni.

A törvényalkotási bizottság e törvényjavaslathoz fűzött, szintén február 27-i összegző módosítója viszont egyszerűen törölné Lázár irományából a sarkalatosságra vonatkozó részt. Vagyis a helyzet hasonló: a szocik értelmezése szerint a Fidesz politikailag súlytalannak tűnő kétharmados szabályt módosítana feles többséggel (és ezzel veszedelmes gyakorlatot honosítana meg).

  • Mégis mi ez az egész?

– kérdeztük a törvényalkotási bizottság fideszes elnökétől. Gulyás Gergely szerint

ami eddig kétharmados szabály volt, azt ezután is kétharmaddal lehet csak módosítani,

és ez Trócsányi és Lázár törvényjavaslataira változatlanul érvényes.

Az, hogy egy jogszabály melyik részét lehet csak kétharmaddal módosítani, tartalmi kérdés, ami az Alaptörvényből következik. A törvények sarkalatossági záradékai deklaratív jellegűek, tehát csak a jogalkotók véleményét tükrözik, hogy szerintük mely részek kétharmadosak. Gulyás szerint lényegében azért vezették be a sarkalatossági záradék műfaját, hogy ha a törvényt módosítani kell, segítsék a képviselők tájékozódását.

Az Országgyűlésről szóló törvény közjogi igazolványokról szóló része, mint mondja, valójában nem kétharmados, mert ennek semmilyen alkotmányos indoka nincs. Az, hogy bekerült a sarkalatossági záradékba, jogalkotási hiba volt, amit most azzal orvosolnának, hogy kiveszik.

  • Tehát ezt a törvényi szakaszt tényleg feles döntéssel módosítják majd, de azért, mert soha nem is volt kétharmados.

A Lázár féle javaslat részben tényleg kétharmados törvényeket módosítana – ismerte el Gulyás. Csakhogy ott fennáll a veszély, hogy az új parlamenti erőviszonyok miatt csak a feles részek mennek át, a kétharmadosak nem. Ha pedig a salátatörvényben benne marad a végleges jogszabályból kimaradó pontokra utaló sarkalatossági záradék, az koherenciazavart okoz.

  • Ezért inkább eleve kiveszik: abból nem lehet baj.

És ezt mindkét esetben megtehetik – kedves olvasó, ha eddig eljutott, tényleg minden elismerésünk – mert maga a sarkalatossági záradék sosem kétharmados szabály. Ha a parlament feles többséggel akarna módosítani valójában kétharmados törvényt, a döntés – elvileg – úgyis megtámadható lenne az Alkotmánybíróságon.