Fülöp, Evelin
15 °C
27 °C

Küszködő városok, kérjetek börtönt!

DSC 1846-2
Tiszalök lehet a példaképe azoknak a magyar városoknak, ahol fontolgatják, beszálljanak-e az ötszáz férőhelyes új börtönökért folyó versengésbe. Az önkormányzatok március végéig pályázhatnak ingyen felajánlott telkükkel a belügynél. Tiszalökön hét éve nyílt meg az új börtön, a helyiek szerint pénzt, munkahelyeket, forgalmat, állásukat sikeresen megőrző pedagógusokat és túlélő vasútvonalat köszönhet neki a város. Azt mondják, alaptalan félteni a közbiztonságot: se a rabok, se a látogatóik nem zavarnak sok vizet.

Fehér a bőre és értetlenül nézi a fém kétszázast

– innen ismerik fel a szorgalmatosi kocsmában a börtönből frissen szabadult rabot. Hét éve gyűlik a tapasztalat: 2008-ban nyílt meg a Tiszalöki Országos Büntetés-Végrehajtási Intézet, azóta a tiszalökiek és mellettük a szorgalmatosiak egy több mint 700 embert fogva tartó óriásintézmény szomszédjában élnek. Itt már túl vannak azon, amibe Magyarország vagy egy tucat városa készül belevágni most, hogy a Belügyminisztérium pályázaton keres telket vadonatúj, 500 férőhelyes börtönöknek.

Miközben az ország különböző pontjain paprikás hangulatú lakossági fórumokon, testületi üléseken és helyi népszavazáshoz hasonló felméréseken latolgatják, jól járnának-e egy ilyen börtönnel, Tiszalöknek a maga részéről már elég határozott válasza van. „Nem volt rossz döntés” – mondta az Indexnek az 5400 fős nyírségi város polgármestere, Gömze Sándor.

A tiszalöki börtönt 1436 méternyi, magas bástyafal veszi körbe, úgy néz ki, mint valami erődítmény. Fogház, börtön és fegyház fokozatban tartott elítéltek egyaránt vannak a falak mögött. Egy ideig itt raboskodott Damu Roland, és a helyiek azt mondják: Magda Marinkót még mindig itt őrzik.

A tiszalöki építkezésnek ugyanaz volt az oka, mint a mostani pályázatnak: a túlzsúfoltság. A bv. honlapján szereplő adatok szerint amikor 2008-ban megnyílt a 700 fős tiszalöki és a 800 fős szombathelyi új intézet, az addigi 135 százalékos zsúfoltság 120 százalékra csökkent. Most újra 140 százalék körüli az átlagtelítettség, és épp márciusban kötelezte Strasbourg egy fontos ítéletben Magyarországot arra, hogy kezdjen valamit az embertelen fogvatartási körülményeket okozó problémával.

Míg az emberi jogokkal foglalkozó civilek szerint elsősorban az egyre szigorodó büntetőpolitika oldaláról kellene megfogni a dolgot, és azt kellene elérni, hogy ne kerüljenek emberek értelmetlenül rács mögé, a kormány elsősorban férőhelybővítésben gondolkozik. A rabok összlétszáma ma 18 204. A terv az, hogy 2019-re elérjék a 19 ezres férőhelyszámot. A bővítési program egyik kulcsa, hogy 8 darab új, 500 fős börtönt készülnek kialakítani.

Az önkormányzatokat megszólító felhívást január végén tette közzé a Belügyminisztérium. Legalább 4 hektáros, 100 százalékos önkormányzati tulajdonú, közművesített telket keresnek, amelynek egy sereg egyéb feltételnek is meg kell felelnie a kommunális hulladék elszállíthatóságától az ivóvízfogyasztás biztosításáig. A telekért az állam egy fillért nem fizet, a pályázat vonzereje ebben a félmondatban áll: „a működtetés humánerőforrás igénye mintegy 250 fő”. Vagyis 250 munkahely az, amiről szó van.

Tiszalök

tiszalök

Tiszalök Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északnyugati részén, a Tisza bal partján fekszik, Nyíregyházától 25 kilométerre. A települést először az 1300-as években említették, a XIX. században többször is árvíz pusztította, az 1950-es évek elején az ÁVH működtetett itt internálótábort, 1950. szeptember 29-én pedig itt született D. Nagy Lajos, a Bikini együttes énekese. 2014 januárjában 5441 lakosa volt a településnek.

A Wikipedia szerint három nevezetessége van Tiszalöknek: a XVIII. században épült református templom, az 1887-ben épült római katolikus templom és a vízerőmű. A tiszalöki vízlépcsőt 1954-ben építették, a vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe.

A tiszalöki börtönnek van történelmi előzménye, a bv. honlapján olvasható is erről egy rövid összefoglaló: 1951 és 1953 között internálótábor működött a városban: új vízlépcsőt és vízerőművet akartak építtetni hadifoglyokkal. A tábor működésének 1953 októberében egy öt halálos áldozattal járó zendülés vetett véget.

Tiszalököt is a munkahelyek vonzották. Az akkori igazságügyi miniszter a projekt 2004-es bejelentésekor azt mondta: a börtönnek 280 hivatásos alkalmazottja lesz. Az ígért munkahelyek tényleg meglettek: 2014-es bv.-adatok szerint a tiszalöki börtönben 265-en dolgoznak. A foglalkoztatás szempontjából Tiszalök még azzal együtt sem járt rosszul, hogy távolról sem mind helyiek. Ez egyébként jól látszik a börtön dugig tömött parkolójából, ahol hosszan-hosszan sorakoznak az itt dolgozók kocsijai. Nyíregyházáról, Miskolcról, Szerencsről is járnak be.

A polgármester azt mondja: a börtönben dolgozók körülbelül egyötöde helyi. Amikor megnyílt a börtön, rengetegen belevágtak, aztán csalódtak, lemorzsolódtak. Vagy anyagilag kalkulálták el magukat, vagy nem számoltak azzal, hogy mivel jár börtönben dolgozni. Igen nagy volt tehát a fluktuáció, Gömze Sándor szerint csak most, 7 év elteltével kezd beállni a rendszer: most már többnyire tisztában vannak az emberek azzal, hogy mire jelentkeznek. A tiszalökiek egy része a PPP-konstrukcióban működő börtönt üzemeltető cégnél, a Szent Adorján Kft.-nél dolgozik: beszerzésen, adminisztrációs munkakörben vagy a szakmájában, például mint villanyszerelő, gépész. De akadnak tiszalökiek a hivatásos állományban is.

A börtönbeli munka néhány letelepedőt is hozott a városnak: 7-8 család érkezett így. Akár helyi, akár bejárós az illető, Tiszalök abból a szempontból minden börtönben dolgozóval jól jár, hogy ők jó eséllyel mind költenek az itteni kereskedelemben.

A polgármester szerint további előnyei is származnak a településnek a börtönből. A tiszalöki általános iskola tanárai például bejárnak alapfokú oktatást tartani, körülbelül 70-75 fogvatartottnak. „Ez azért jó, mert több pedagógusnak így megvan a kötelező óraszáma, tehát nem kell elbocsátani őket" − mondta Gömze, hozzátéve, hogy a településen a csökkenő gyermeklétszám miatt ez életmentő. Persze az elején hozzá kellett szokniuk a tanároknak, de a börtön is kiszűrte azokat az oktatásból, akik nem tudtak alkalmazkodni az elvárásokhoz. Ugyanígy a helyi gimnáziumból is bejár több tanár is középiskolai tananyagot tanítani. Körülbelül 40 fogvatartott vesz részt középfokú oktatásban.

A börtön és a város vezetése folyamatosan keresi az együttműködés lehetőségét. Legutóbb például abban egyeztek meg, hogy a börtön fenntartója egy önkormányzati hétvégi telken található rossz faházat lebont, helyette konténerházakat tesz oda, cserébe a bv.-dolgozók használhatják hétvégente, ahogy az önkormányzati dolgozók is. De a helyi vízügy is szerződött már velük: fogvatartottak végeztek közmunkában csatornatisztítást, gallyazást a Keleti-főcsatorna mentén. A napokban pedig egy olyan együttműködési megállapodást írtak alá, ami lehetővé teszi a bűnmegelőzési célú börtönlátogatások szervezését. (Hasonlóval lett egyébként ismert a „köcsögmentesítőként" elhíresült cserdi polgármester.)

A tiszalöki börtön még PPP-konstrukcióban épült, így a településnek komoly adóbevétele származik belőle a mai napig. Az intézmény működtetője helyi vállalkozási adót fizet a városnak, amihez hozzájön a település határozata szerinti építményadó. A polgármester szerint ez a bevétel csak plusz; segített a településnek, a börtönnek szánt telek megvételére szánt pénz megtérült.

A tiszalöki börtön nagyjából félúton van a tiszalöki és a szorgalmatosi buszmegálló között, nem túl közel egyikhez sem, minimum 10-15 perc gyaloglással muszáj számolnia annak, aki nem kocsival jön. Rossz időben nem lehet túl kellemes megtenni ezt a sétát, és esőben a bejárat előtt kialakított látogatói váróhely sem ér sokat: padok vannak, de fedél nincs. Hétfő délelőtt ketten ücsörögtek itt: egy fiatal férfi és egy nő: együtt jöttek ugyanahhoz a rabhoz, 250 kilométerről, kocsival. Három éve mindig eljönnek havi egyszer egy órára. Az emberük azelőtt másik, régebbi börtönben volt. Szerintük a tiszalöki börtönben annyi a jó, hogy legalább szép.

A helyiek szerint a börtönlátogatók úgy általában nem sok vizet zavarnak, többnyire sietnek a buszukhoz, a vonathoz. Szorgalmatoson nincs épület a vasútállomáson. Tiszalökön van, de a büfé rég bezárt, a várótermes kassza üvegére kitett papír szerint jegyárusítás pedig 2013 vége óta nincs, akinek jegy kell, a vonaton vehet. A legközelebbi kocsma pultosa szerint a város azt is csak a börtönlátogatók generálta forgalomnak köszönheti, hogy a vasútvonal maga egyáltalán létezik még, és nem zárták be. Azokkal a rabokkal sem volt még soha probléma, akik eltávot kaptak: nekik legtöbbször már csak néhány hetük, hónapjuk van hátra, nem akarják ezt kockáztatni.

A helyi kocsmákban a látogatók túl nagy forgalmat nem csinálnak. Mielőtt bemennek a börtönbe, alkoholt nem is ihatnak. Szondáztatják őket, aki részeg, hiába jött. Inkább olyankor venni észre őket, amikor szabadul, akihez járnak: olyankor fogy whiskey, pezsgő, láda sör. Vagy feltűnik néha egy-egy férfi pólóban a tél közepén: valószínűleg nyáron került be. A szorgalmatosi kocsmában emlegetik még azt a társaságot, akik zenészekkel várták a börtön kapujában a szabadulót. De a kocsma még ilyenkor is csak gyors köztes állomás: akik kijönnek, haza igyekeznek.

A polgármester szerint volt ugyan némi félelem a lakókban, hogy esetleg a kijáró fogvatartottak, vagy a látogató családok miatt romlik majd a közbiztonság, de ez egyáltalán nem igazolódott be, sőt Gömze Sándor szerint

nem is volt az utóbbi években olyan bűncselekmény, ami a fogvatartottakhoz vagy azok családtagjaihoz kapcsolódott volna.

Az alapállás mégis – úgy tűnik – sok helyen a félelem. Ózdon − ahol a jobbikos polgármester, Janiczak Dávid szeretné, ha ott épülhetne az egyik új börtön − a volt fideszes polgármester, Fürjes Pál is épp ezzel érvelt a börtön ellen. A maga stílusában: „Lehet, hogy a látogatók eljönnek, és elkérik a boltból az árut, fizetni meg elfelejtenek, nem tudom."

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál március 31-ig várják az önkormányzatok telekajánlatait. A kiírás szerint a projekt kezdésének várható időpontja 2017, és az új a börtön 2018–19-ben kezdhet működni. A BVOP a pályázat lezárultáig nem ad semmilyen információt a jelentkezőkről, hiába kérdeztük, még azt sem lehet pontosan tudni, hányan is vannak.

Sorakoznak a jelentkezők, szavaznak a lakók

De mióta megjelent a kiírás, szinte nem telik el úgy hét, hogy ne jönne hír egy-egy új érdeklődőről.

Balassagyarmatnak már van egy börtöne, de még egyet akar. Biztosan pályázik még Dombóvár, Cegléden egyelőre tájékozódó tárgyalások lefolytatásáról döntöttek. A legnagyobb jobbikos vezetésű város, Ózd polgármestere az első közt kapta fel a fejét a lehetőségre. Janiczak Dávid egy 15 ezer példányban szétküldött szórólap segítségével megszavaztatta a lakosságot, mit szólnának, ha Ózd határában börtön létesülne. Az ózdiak felsorakoztak a börtön mögött: 2144 papírt kaptak vissza, 80,97 százalék válasza az volt, hogy támogatnák.

Kérdőívet kaptak börtönügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértó lakosai is. Itt is taroltak az igenek: az 594 érvényes véleményből csak 102 volt tiltakozás. Újfehértó annyira lelkes, hogy itt még pénzt költeni is hajlandóak lennének: megfelelő saját telek híján földet vásárolnának a pályázáshoz a benzinkút melletti ipari területből.

A Nógrád megyei Bátonyterenye polgármesterének is tetszik a börtön gondolata. Ő megkereste Gömze Sándort, hogy kikérdezze a tiszalöki tapasztalatokról, még írásban is feltette neki a kérdéseit. A város honlapjára kikerült hirdetmény szerint közben egy bátonyterenyei férfi a múlt héten hivatalos népszavazást kezdeményezett az ügyben a helyi választási irodánál.

Volt már példa egyébként börtönügyben népszavazásra. Tiszaújvárosban abban az időben tartottak egy ilyet, amikor Tiszalök jelentkezett a börtönért. A tiszaújvárosi részvételi arány ugyan nem érte el az érvényességhez szükséges ötvenszázalékos küszöböt, de mivel a szavazók nyolcvan százaléka nemet mondott, az önkormányzat elállt a beruházás támogatásától.

Komlón a Dunántúli Napló cikkei szerint kezdetben nem repesett az örömtől a börtön ötletétől a lakosság. Az ingatlanok elértéktelenedésétől, lopásoktól, betörésektől félnek. A március eleji lakossági fórumon a tudósítás szerint puskaporos volt a hangulat, a körtvélyesi óvoda tornaterme teljesen megtelt, még a folyosón is szorongtak emberek. A megoldás végül az lett, hogy megcsinálják itt is a szavazólapos véleménybekérést. Március 19-én zárult le ez a kvázi népszavazás Komlón: 73 százalékkal győztek az igenek, nagyjából 4400 ember szavazott a börtönre.

Tiszalök polgármestere mindenesetre azt mondta: ha nem lenne még meg a börtönük, de tudnák, amit most tudnak, újra belevágnának, Tiszalök is a pályázók között lenne.