Előd
9 °C
17 °C

Egyetlen kérdésből is lehet Orbán-ellenes népszavazást csinálni

DMOHA20150315014
2015.03.25. 17:43
Mindenkit meglepett március 15-én civil tüntetők húzása a 19 kérdéses népszavazásról. Szó sincs azonban arról, hogy ennyi kérdésben fogunk szavazni, a civilek csak azért nyújtottak be ennyi kérdést, hogy biztosra menjenek, és legalább egy-két témában kiharcolják a népszavazást. Két kérdést szerdán átengedett az NVB, és bár a tankötelezettség korhatára vagy a kamarai tagdíj valószínűleg nem mozgat meg tömegeket, a kezdeményezők azt remélik, hogy bármelyik kérdésből lehet Orbán-ellenes szavazást csinálni.

Két kérdésben biztosan megkezdhetik az aláírásgyűjtést a civil ellenzéki tüntetők. A Nemzeti Választási Bizottság a szerdai ülésén a civilek 19 pontos népszavazási csomagjából hat kérdésről trágyalt, és úgy döntött: a tankötelezettség 18 évre emeléséről, illetve a kötelező kamarai tagdíj eltörléséről lehet referendumot tartani.

A következő hat kérdésről született most döntés:

  1. A közbeszerzések nyilvánossága: "Egyetért-e Ön azzal, hogy közpénzből és az Európai Unió által biztosított forrásokból megvalósítandó kiemelt beruházásokat ne lehessen kivonni a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok hatálya alól?" - NEM HITELESÍTETTÉK (0 igen, 9 nem), mivel több kérdést is tartalmaz.
  2. A nemzeti dohányboltok megszüntetése: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon ne az állam kizárólagos hatáskörébe utalt tevékenység legyen?" - NEM HITELESÍTETTÉK (1 igen, 8 nem), az NVB elnöke szerint központi költségvetést érinti a trafikkoncessziók díja.
  3. A tankötelezettség 18 éves korra való felemelése: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben a tanuló a tizennyolcadik életévét betölti?" - HITELESÍTETTÉK (egyhangú döntés, 9 igen), mivel egyértelmű a kérdés, a parlament hatáskörébe tartozik, és nem érinti a költségvetést.
  4. Kötelező gazdasági kamarai tagdíj eltörlése: "Egyetért-e Ön azzal, hogy ne kelljen a gazdasági kamarai közfeladatok ellátásához kötelezően kamarai hozzájárulást fizetni?" - HITELESÍTETTÉK (egyhangú döntés, 9 igen)
  5. Kórházi várólisták csökkentése: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az orvosi szakmai kollégiumok által a betegségek kezelésére összeállított irányelveket az Országgyűlés foglalja törvénybe?" - NEM HITELESÍTETTÉK (1 igen, 8 nem)
  6. Tao-pénzek kiterjesztése: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a látvány-csapatsportokra adható társasági adó-támogatások feltételei megegyezzenek a kulturális intézményeknek juttatható támogatásokéval?" - NEM HITELESÍTETTÉK (0 igen, 9 nem), Patyi András NVB-elnök szerint az adótörvényeket érinti, amelyekről nem lehet népszavazást rendezni.

Az NVB elég gyorsan, szinte vita nélkül hozta meg a döntéseit. Ez nem csoda, hiszen a beadványozónak a testület nem adott szót, így az ülésen senki nem érvelhetett a kérdések mellett. Az NVB a többi kérdésről a következő ülésein dönt.

Gulyás Balázs, a Százezren az internetadó ellen Facebook-csoport vezetője azt mondta az Indexnek, nagyon örülnek, hogy a két kérdés szabad utat kapott. A másik négy kérdés elutasításáról megvárják az írásbeli indoklást, de a mostani terveik szerint valószínűleg fellebbezni fognak, és a Kúriához fordulnak.

19-ről indultak

A kezdeményezők öröme nem véletlen. Habár 19 kérdésben kezdeményeztek népszavazást  (itt olvashatja a kérdéseket), számoltak előre azzal is, hogy nem hagy jóvá minden kérdést a Nemzeti Választási Bizottság. A népszavazás kezdeményezői azért adtak be ennyi kérdést, és azért koncentráltak ennyi témára, hogy biztosra menjenek.

A Fidesz ugyanis szerintük annyira megnehezítette a népszavazás kezdeményezésének szabályait, hogy sokan már a kérdés megfogalmazásánál elbuknak. Minél több a kérdés, annál nagyobb az esély, hogy valamelyik átmegy.

Szintén az NVB szigorúsága miatt fogalmazták meg szikár jogi nyelven a kérdéseket. Ezek bonyolultnak, érthetetlennek tűnhetnek, de Gulyás Balázs úgy látja, kommunikálni ezeket egyáltalán nem lesz nehéz.

Az igen ugyanis minden esetben az Orbán-rendszer elutasítását jelenti.

Gulyás szerint, miután az NVB minden kérdésről döntött majd, meglátják, hogy hány kérdésben indulhat meg valójában az aláírásgyűjtés. Ekkor egyeztetnek a referendumot segítő pártokkal, és eldöntik milyen témákban, hány kérdésben, milyen stratégiával érdemes belevágni a 200 ezer aláírás összegyűjtésébe.

Kevesebb kérdést akar az MSZP és a DK is

A baloldali pártok politikusai az elmúlt napokban arról beszéltek az Indexnek, hogy mindenképp segíteni fognak, de azt szeretnék, ha csak néhány kérdésre és témára koncentrálnának.

Egy MSZP-s vezető korábban azt mondta, még nincs testületi döntés arról, hogy kezeljék a népszavazást, de az egymás közti beszélgetések alapján úgy látja: az MSZP segíteni fog az aláírásgyűjtésben, ha a szervezők bevonják a pártot a stratégia kialakításába, és ha nem ragaszkodnak "tizensok kérdéshez".

Szerinte ésszerűen maximum három-négy kérdéssel érdemes foglalkozni, nem többel. Harangozó Gábor MSZP-s országgyűlési képviselő múlt héten a Kossuth rádiónak úgy fogalmazott: "nagyon jó szándékú akcióról van szó, de lehetett volna kicsit professzionálisabb módon is csinálni".

A DK-sok szintén sokallják a 19 kérdést. Gréczy Zsolt DK-szóvivő az ATV-ben kijelentette, hogy nehéznek tartja a 19 kérdéses népszavazás kivitelezését, "ma már 4 millió igen szavazat kellene minden egyes kérdésben, ami a korábbi referendumok részvételi adatait figyelembe véve kétségesnek tűnik".

Mikor mehetünk ikszelni? Leghamarabb jövőre

Nem vagyunk Svájc, ahol bevett dolog a népszavazás fontos és kevésbé fontos kérdésekről, Magyarországon komoly szervezettség, kitartás és türelem kell egy referendum megrendezéséhez.

A most beadott kérdések bármelyikéből leghamarabb jövőre lehet valós népszavazás. Erre múlt héten az Inforádiónak Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője is felhívta a figyelmet. 

A népszavazási procedúra ugyanis rengeteg egymásra épülő lépésből áll, most elmagyarázzuk, mi fog történik a beadott kérdésekkel.

  • A Nemzeti Választási Bizottság a következő hetekben egyenként elbírálja a kérdéseket. A további 13 kérdésről is 30 napon belül döntést hoz. Fontos, hogy nem egyszerre dönt, tehát előfordulhat, hogy csak kettő, tíz vagy épp 15 kérdésnek ad szabad utat. 
  • Az NVB azt vizsgálja, mennyire egyértelmű a kérdés; mennyire tartozik a parlament hatáskörébe; érinti-e a költségvetést, az alaptörvényt, vagy egy nemzetközi szerződést. Itt hatalmas jogi viták kezdődhetnek, mert például vitás lehet, hogy az útdíjról szóló kérdés ebben a formában érinti-e a költségvetést. Vagy a vagyonnyilatkozatok és adóbevallások nyilvánosságáról szóló kérdések sértik-e a magántitokhoz való jogot. Szintén vitás pont, hogy a paksi szerződések titkosságának feloldása sért-e nemzetközi szerződést.
  • Bárhogy is dönt az NVB, a Kúrián meg lehet támadni azt, és a Kúriának 90 napja van ítéletet hozni. Figyelem, már 4 hónapnál tartunk a kérdések beadásától számítva. Ezután a döntéstől függően ráadásul még az Alkotmánybíróságtól is lehet kérni jogértelmezést, az is nyújthatja a folyamatot
  • Tehát nagyjából fél év múlva juthatunk el odáig, hogy el lehet kezdeni az aláírásgyűjtést. 120 nap alatt 200 ezer aláírásra lesz szükség. Kérdésenként. Jól meg kell tehát gondolni, hogy hány kérdés legyen, mert az adatokat, aláírásokat annyi papírra kell rávinni, ahány ügyben népszavazást szeretnének a szervezők. A leglelkesebb ellenzékitől se várható el, hogy az utcán megálljon félórára, hogy 19 lapot kitöltsön. Már csak ezért is biztos, hogy valójában eredetileg sem akartak 19 kérdéssel eljutni a startvonalig. 
  • Az aláírásgyűjtés után megvizsgálja az aláírásokat az NVB, erre 60 napja van, majd az eredményről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A parlament 30 napon belül szavaz a népszavazás elrendeléséről, Áder János államfő pedig ezután kiírja az időpontot - ha minden forgatókönyv szerint megy jövő tavaszra, nyárra.
  • És akkor itt jön az újabb nagy akadály: akkor sikeres a népszavazás (érvényes és eredményes), ha a választók fele plusz egy ember igennel szavaz, ez pedig nagyjából 4 millió támogató voks. (A kérdéseket amúgy a szabályok szerint külön szavazólapra viszik fel, remek fotók készülhetnek arról, ahogy mindenki egy hatalmas papírcsomaggal megy be a fülkébe.)

A szervezőknek ugyanakkor nem is az számít a legjobban, hogy közjogi értelemben sikeres legyen a referendum. Sokkal fontosabb egy szimbolikus győzelem. Ha például "csak" 3 millióan szavaznának arra, hogy Orbán Viktor és hivatala ne költözhessen a Várba, közjogi értelemben figyelmen kívül hagyhatná a parlament és a kormány. Politikai értelemben aligha,

az ellenzék kezében erős állítás lenne, hogy 3 millióan szavaztak a kormány ellen.

És éppen ez is a cél. Ezért nyilatkozta azt az egyik szervező, Lattman Tamás nemzetközi jogász, hogy "a döntéshozókra egy közjogi értelemben eredménytelen népszavazással is nyomást lehet gyakorolni, amire korábban is volt példa". 

A népszavazás erős fegyver

Ezt jól tudja a Fidesz, amely 2008-ban éppen így, a tandíjról, vizitdíjról és kórházi napidíjról kiírt népszavazással ingatta meg az MSZP-SZDSZ koalíció hatalmát. Közvetve a népszavazás elsöprő eredménye vezetett a koalíció szakadásához, majd Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondásához.

Habár a népszavazási szabályok akkoriban egyszerűbbek voltak, a Fidesznek is kitartó munkára volt szükség a sikerre. Kevesen emlékeznek, de a végül 2008 márciusában tartott népszavazást másfél évvel azelőtt, 2006. október 23-án hirdette meg Orbán Viktor. És nem is három kérdésben. Eredetileg hét kérdést adott be a Fidesz, és lehetett volna szavazás a kórházprivatizációról, a gyógyszertáron kívüli gyógyszerárusításról és a gazdák elővásárlási jogáról is. Végül - az OVB és az Alkotmánybíróság vitája után - döntöttek a tandíj-vizitdíj-kórházi napidíj hármasa mellett.

Nem is véltetlen, hogy 2010 után az ellenzék pontosan ezzel az eszközzel szeretett volna visszavágni Orbán Viktornak. Az ellenzéki pártok több népszavazást is kezdeményeztek az előző ciklusban, de egyik sem jutott el addig, hogy megrendezzék.

Az LMP  a munka törvénykönyve ellen, a 18 éves korig kötelező tankötelezettségért (nem lett meg a 200 ezer aláírás), az Együtt-PM a paksi bővítés megakadályozásáról (nemzetközi szerződésbe ütközik), a Jobbik a termőföldek magyar kézben tartásáról (nemzetközi szerződésbe ütközik) szeretett volna népszavazást. De nem sikerült egy esetben sem. A civilek most megint megpróbálják.

Népszavazások 1989 óta

A népszavazás mint politikai fegyvert persze nem a Fidesz vetette be először. A rendszerváltás óta több példát is találunk, amikor a népszavazás alapvetően befolyásolta az országos politikát. Hiszen egy referendum egy hatalmas mintán végzett közvélemény-kutatásnak is megfeleltethető.

1989 - Úgynevezett négyigenes népszavazás az államfőválasztás időpontjáról, az MSZMP vagyonelszámolási kötelezettségéről, a Munkásőrség feloszlatásáról, illetve a pártszervezetek munkahelyekről történő kivonulásáról. Az első kérdésnél 50,07, a másik háromnál 95 százalék körüli volt az igenek aránya.

1990 - Az MSZP kezdeményezésére szavazott a nép a közvetlen elnökválasztásról, ám mindössze 14 százalékos lett a részvétel. Hiába volt tehát elsöprő az igen, Pozsgay Imre elvesztette minden esélyét arra, hogy elnök legyen.

1997 - NATO-népszavazás, 2003 - EU-népszavazás: ezt nem pártok kezdeményezték, hanem a kormány. Az igenek aránya magas volt, a részvétel 50 százalék alatt mindkét esetben.

2004 - Kettős állampolgárság és kórházprivatizáció - habár a kettős állampolgárság megadása, amely mellett a Fidesz kampányolt, többséget kapott, de az alacsony részvétel miatt nem lett eredményes a népszavazás. Így politikai értelemben megerősítette a Gyurcsány-kormányt akkor.

2008 - A Fidesz által "szociális népszavazásnak" nevezett referendumon három kérdés volt: a kórházi napidíj, a tandíj és a vizitdíj eltörlése is hatalmas támogatást kapott. 50 százalékot meghaladó részvétel mellett 80 százalék felett volt az igenek aránya. Orbán Viktort rendkívül megerősítette az eredmény, az MSZP-SZDSZ koalíció pedig nagyon meggyengült.