Orbán egy nap alatt átlátta, hogy ki kell venni a pénzt a Quaestorból

A Buda-Cash-ügy kirobbanásának másnapján, a február 25-én tartott kormányülésen utasította Orbán Viktor a minisztereket, hogy vizsgálják meg, van-e pénz kockázatos helyeken, és ha igen, azokat vegyék ki - hangzott el a kormányülés emlékeztetőjére hivatkozva az M1 péntek déli híradójában.

Az M1 híradójában hozzátették: a miniszterelnöki utasítás tehát két héttel a Quaestor-ügy kirobbanása előtt történt.

Orbán Viktor egy szerdai, soproni sajtótájékoztatóján beszélt arról: ő rendelte el, hogy a minisztériumok vegyék ki a brókercégeknél tartott pénzüket. A kormány ülésén hozott rendelkezés úgy szólt - mondta szerdán a miniszterelnök -, hogy minden minisztériumnak át kell néznie, van-e pénzügyi kapcsolata brókercégekkel, "állomásoztat-e" náluk közpénzt, és ha igen, azonnal vonja ki onnan, mert ilyen, "dominóhatással fenyegetett" időszakban "egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani" brókercégeknél.

Akkor vegyük át a dátumokat:

Február 24.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. A rendőrség csalás és a számvitel rendje megsértésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást az ügyben. 

Február 25.

 Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön azt mondta , hogy a Buda-Cash-botrány kirobbanása után Orbán kért egy jelentést a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy mi a helyzet a brókercégeknél, mennyi ember fektette ott be a pénzét, milyen kockázatok vannak a területen. 

Ez a jelentés a jelek szerint már másnapra, a február 25-i kormányülésre megszületett, és olyan alapos volt, hogy ez alapján Lázár szavaival élve Orbánban "működött az egyszerű életösztön". Vagyis arra sarkallta, hogy rendelje el a minisztereinek a pénzek kivételét. (Lázár csütörtökön nem tudta megmondani, mikor adott utasítást Orbán.)

Orbán a péntek reggeli rádiós interjújában most azt mondta, hogy a s ok önkormányzat pénzének beragadása után a terjedő pletykák alapján döntöttek, hogy az állami intézményeknek ki kell venniük a közpénzeket a brókercégektől. Ezek szerint egy nap alatt eljutottak hozzá a pletykák.

Március 9.

  A Külgazdasági és Külügyminisztérium gyorsan lépett, és március 9-én meg is kapta a háttérintézménye az állampapírban befektetett 3,8 milliárd forintot - igaz, készpénzben. Arról még nem közölt adatot a kormány, hogy mennyi állami pénzt fektettek be a Quaestornál és vettek ki összesen a kormányfő utasítása alapján.

Március 10.

A jegybank március 10-én függesztette fel részlegesen a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt.

Kikérik a kormányülés hangfelvételét

Az MSZP alelnöke, Lukács Zoltán közölte, hogy kikérik a február 25-ei kormányülés szó szerinti jegyzőkönyvét és hangfelvételét. A párt szeretné megtudni, hogy ha már ezen a kormányülésen döntés született a pébnzek kivételéről a brókercégektől, akkor a minisztérium ezt miért két héttel később hajtotta végre.

Az MSZP kikéri továbbá Tarsoly Csabának Orbán Viktornak küldött levelét, mert szerintük ez választ adhat arra, hogy történt-e bennfentes információval való visszaélés. Ahogy azt megírtuk, a Quaestor-vezetője a Buda-Cash botrány után Szijjártón keresztül Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött egy stratégiai tervezetet, amelyben részletesen feltárta a cég rossz helyzetét, és a Buda-Cash botrányt okolta, hogy végül csődközelbe sordorta a vállalkozást. Ebben a dokumentumban konkrét javaslatokat is felvázolt, olyanokat, amelyekkel meg lehetne menteni a céget. Orbán azonban nem úgy reagált, ahogy Tarsoly várta.