Orbán Viktort megint Simicskával szívatták

Az MSZP attól tart, hogy újabb állami monopólium készül, ezúttal a gyógyszer-nagykereskedelem területén. Az MSZP-s Szakács László interpellál emiatt. Rétvári Bence államtitkár azt mondta, hogy csupán újraszabályozzák a piacot, besorolják a nagykereskedőket. A nagykereskedők közül néhányan létfontosságú ellátók lesz, de ezzel a tulajdonosi szerkezetük nem változik. Nem lesz tehát államosítás, ha jól értjük.

Szakács képviselőt nem nyugtatja meg a válasz, nem fogadja el, a parlament igen.

A Jobbik, amelyik ugyebár támogatja a halálbüntetést, a tényleges életfogytiglan ténylegességéről kérdez. Apáti István kérdésének címe: Élet az életfogytiglan után, avagy ismét retteghetünk? Répássy Róbert igazságügyi államtitkár számokkal nyugtatgatja a rettegő politikust. Jelenleg 277 fő tölti életfogytiglani szabadságvesztését, közülük 55 fő tényleges életfogytiglant kapott. A tényleges életfogytiglan a köztársasági elnök kegyelmi döntésével változtatható meg 30 év után – mondja Répássy. Apáti nem fogadja el, a parlament igen.

Fotó: Bődey János

Az Energia és Közműhivatal másfél éve nem árulja el, hogy a Magyar Földgázkereskedő Zrt. mennyiért vásárolja a gázt a Gazpromtól - mondja az LMP-s Szél Bernadett. Szél szerint a dolognak ahhoz lehet köze, hogy a független intézmény élén egy fideszes választókerületi elnök áll, méghozzá Dorkota Lajos. Szél szerint senki nem tud magyarázatot adni arra, hogy miért nem csökken a gáz ára, amikor a világpiaci árak csökkennek. Valaki elrakhatja a különbözetet – véli az LMP-s képviselő.

Aradszki András energiaügyi államtitkár úgy válaszol, hogy persze nem árulja el a gáz beszerzési árát. Valami olyasmit mond, hogy a földgáz hazai árát nemcsak az import gáz ára, hanem a rendszerhasználati díj is befolyásolja. Meg amúgy is volt rezsicsökkentés. Szél nem fogadja el a választ, a parlament persze igen. Megyünk tovább.

• Az MSZP-s Tukacs István szerint naponta három orvos hagyja el az országot, és arról érdeklődik, mikor szünteti meg a kormány a hálapénzt.
  
• Rétvári Bence államtitkár szerint a rezidensek ösztöndíja 2012 óta lassítja az elvándorlást.
  
• Tukacs István szerint ez kevés a hálapénz megszüntetéséhez.
• A parlamenti többség szerint nem.

Harangozó Tamás MSZP-s frakcióvezető-helyettes a szörnyen hosszú várólistákról kérdezi a kormányt. Készült-e felmérés, hogy a várólisták megszüntetésére valójában mennyi pénz kellene. A kormány által tavaly év végén adott plusz 6 milliárd forint ugyanis Harangozó szerint nem elég.

Rétvári Bence Emmi-államtitkár nem ez a 6 milliárd forint volt az egyetelen intézkedés, korábban is adott pluszpénzt a kormány, így ezrekkel több beteget tudtak ellátni. 

Harangozónak az derült ki Rétvári válaszából, hogy semmilyen rendszerszintű megoldása nincs a kormánynak. Nem fogadja el így a választ. A parlament igen.

Vége az interpellációknak, áttérünk az azonnali kérdésekre. Az MSZP-s Harangozó Gábor kérdezi Orbán Viktort – nem, nem a Quaestor-ügyről, hanem a „hortobágyi Fidesz-muytiról”. (Ez a tizedik lyuk? – ez a kérdés címe.) Arról van szó, hogy a szocialista politikus szerint olyanok nyertek földet, akik valójában nem is gazdálkodnak, állataik sincsenek. A Hortobágyi Nemzeti Park pályázatainak egy részét nem vizsgálták meg, ezért csak 14 visszaélést találtak.

Orbán Viktor elnézést kér, hogy unalmas, de csak önmagát tudja ismételni. A kormány Kehi-vizsgálatot rendelt el az ügyben. Akik nem felelnek meg a pályázati feltételeknek, azoknak felmondják a szerződését.

A jobbikos Mirkóczi Ádám következik, aki ismét Simicska Lajos-ügynökvádjáról kérdezi Orbán viktort. Együttműkdött-e a sorkatonaság alatt a III/IV-es csoportfőnökséggel? Jelentett-e valakiről sorkatonaként? Cáfolja egyértelműen a vádat, ha nem igaz! - szólítja fel Mirkóczki Orbánt.

A miniszterelnök szerint ez a vád, hogy ügynök lett volna

abszurd, nevetséges, valótlan.

Ezért visszautasítja a dolgot. Orbán szerinte méltatlan lenne erről vitát nyitni.

Soha, senkivel, egyetlen állampolgár rovására sem működtem együtt.

Orbán azt is mondta az ügynökakaták nyilvánosságáról, hogy ezt a jogot a sértetteknek kell megadni: nekik kell eldönteni, hogy mit hoznak ebből nyilvánosságra.

Schiffer András elég provokatívan azt kérdezi Orbán Viktortól, hogy

valójában ki kormányzott 2010-2014 között?

Schiffer is simicskázni kezd persze. Az LMP frakcióvezetője szerint évekkel ezelőtt Orbán visszautasította, amikor LMP-s képviselők oligarchának nevezték Simicska Lajost, és azt mondta, ő inkább "nemzeti nagytőkésekről" beszélne. Schiffer azt kérdezi, Simicskának mekkora hatása volt a kormányzásra.

Orbán azzal kerüli ki a választ, hogy arról beszél: ki nem kormányzott 2010-től? Nem kormányzott az IMF, Washington, Moszkva, az eurobürokraták, a multik, az oligarchák,

nem kormányzott sem Gyurcsány Ferenc, sem Bajnai Gordon, pedig szerettek volna.

Schiffer nem hagyja a témát. Szerinte egyértelműen kiderült, hogy Simicska Lajos négy évig fogságban tartotta az országot. 

Orbán Vikrot erre azzal vág vissza, hogy a rezsicsökkentést elég nehéz lenne Simicska Lajos számlájára írni.

Még mindig brókerügy a téma. A jobbikos Hegedűs Lorántné kérdezi Orbán Viktort arról, hogy mikor rendeli el, hogy a károsultakat teljes mértékben kártalanítsák, és mikor gondoskodik arról, hogy kiderüljön, milyen "offshore-cégekben landolt a kisemberek pénze".

Orbán Viktor szerint az ügyben még sok dolgot kell vizsgálni, például "a Magyar Fejleszti Banknál lévő Quaestor-hiteleket is át kell néznünk", amelyeket még a Gyurcsány-kormány idején helyztek ki. A kártalanításról azt mondja Orbán, hogy a Buda-Cashnél a károsultak 96 százaléka megkapja a pénzét, a Quaestornál pedig - a jelenelgi helyzet szerint - 32 ezerből 22 ezer kisbefektető lesz kártalanítva.

Hegedűs Lorántné viszontválaszában elég idegesen, többször megakadva, mondtatait újrakezdve vádolja a kormányfőt azzal, hogy nem gondoskodik mind a 10 millió magyar és a károsult önkormányzatok érdekeiről.

Orbán azzal vág vissza nagy derültséget keltve, hogy 

Mindent megteszek, hogy kövessem az észjárását, de nem egyszerű.

Az azonnali kérdések órájában a kormánypártiak is aktívak voltak azért:

• Hoffmann Rózsa (KDNP) nem az oktatásról, hanem a vízügyről érdeklődött: "Mit tesz a kormány a víz védelmének érdekében?"
• Bene Ildikó (Fidesz) pedig beszállt a tapolcai kampányba: "Mikor nyitja meg kapuit az új tapolcai kórház?"
  

A válaszokat majd pár nap múlva olvashatják a parlament honlapján található jegyzőkönyvekben.

Orbán Viktor nem dőlhet hátra, az MSZP-s Tóth Bertalan is a Quaestor-botrányról kérdezi. Tóth felidézi, hogy Orbán február 25-én utasította a kormánytagokat, hogy vegyék ki az állami pénzeket a brókercégektől. "De mi történt 12 nap alatt?" - kérdezi Tóth, hiszen a külügy csak március 9-én kapta meg a pénzt a Quaestortól. tóth arra is kíváncsi, voltak-e Orbánnak bennfentes, előzetes információi az ügyben.

Fotó: Bődey János

Orbán Viktor azt mondja, már azt is furcsállta, hogy az önkormányzatoknak befektetett pénzük van a Buda-Cashnél.

Az egész közpénzügyi rendszer gyengepontjáról beszélünk.

Orbán úgy tekint Tóth kérdésére, mint egy sürgetésre, hogy hozzon létre a kormány egy modern kincstári rendszert. Vagyis hogy ellenőrzött helyen legyenek a közpénzek. 

Orbán azt mondja, hogy csütörtök reggelre készül az összesítés, hogy mely állami cégeknek, háttérintézményeknek van, volt pénzük brókercégeknél, és ekkor derül ki:

megvan-e az a pénz, amely fölött őrködnünk kell.

Orbán e cseppet sem nyugtató mondat után azt mondja még, hogy a külügynél minden pénz megvan.

Vége az azonnali kérdések órájának, Orbán Viktor is elhagyta a termet, mi meg abbahagyjuk a közvetítést. A további fontos dolgokról is beszámolunk majd persze külön cikkekben. Köszönjük a figyelmet azoknak, akik kitartottak!