Erika nélkül nincs iskola. És Erikának most elege lett

Erika most lesz 60 éves. Érettségizett, és harmincnyolc éve dolgozik. Hat éve iskolatitkár egy VIII. kerületi általános iskolában. Ha ő és kollégái nem lennének, nem működne az iskola sem. 

Ide nem éppen rózsadombi úri gyerekek járnak. Mi intézzük a tanárok, a szülők és a kb. 600 gyerek ügyeit a beiratkozástól a ballagásig. A gyerekek és a névsorok pedig elég gyorsan változnak: sokan költöznek a kerületbe, aztán mennek tovább. 

Ilyenkor Erika feladata a papírok rendezése, a másik iskolával való kapcsolatfelvétel és a névsorok folyamatos frissítése. Sok külföldi gyerek is jár az iskolába, Erikának kell utánanéznie, hogy mindenkinek van-e érvényes tartózkodási engedélye. Neki kell figyelnie a magántanulók és a külföldön tartózkodók dokumentumaira. 

Erika rendezi a bejövő és a kimenő postát. Ő rendeli meg a bizonyítványokat és minden hivatalos dokumentumot, ő foglalkozik az adatvédelmi törvény hatálya alá eső dokumentumokkal is. Neki kell gondoznia a régi bizonyítványokat nyilvántartó törzslapokat, megrendelni a krétát, a papírt, fogadni a szülőket és a vendégeket, felvenni a telefonokat, intézni az iskolában dolgozók orvosi igazolásait, nyilvántartani a hiányzásokat. Amikor először beszéltünk telefonon, akkor éppen egy anyukának kellett igazolást kiállítania, egy másik gyerek pedig gyógyszert kért tőle, mert nagyon fájt a feje. 

A létminimum alatt keresők társasága

Erika ezért a munkáért havi nettó 84 000 forint fizetést kap. Az egy főre jutó létminimum 2013-ban 87 510 forint volt. 

Erika kb. 5 ezer forinttal keres többet, mint az iskolába nemrég felvett, most érettségizett portásfiú, aki 79 ezer forintot kap kézhez. Ugyanígy 79 ezer forintot visz haza Erika 32 éves, szintén iskolatitkár kolléganője, és ugyanennyit kap az iskolában dolgozó, kétdiplomás pedagógiai asszisztens is.  

Illetményét a következők szerint állapítom meg

Szó sincs arról, hogy Erika a portástól vagy a kollégáitól sajnálná a pénzt. Mostanra lett elege abból, hogy a hozzá hasonló iskolatitkárok, laboránsok, pedagógiai asszisztensek, összefoglaló nevükön az „oktató-, nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak” fizetése 8 éve nem nőtt. A közalkalmazotti bértábla alapján a garantált bérminimumot kapják mindannyian. Itt csak pár ezer forintos különbséget jelent Erika 38 éves munkaviszonya.  

Jó, most bevalljuk, az előbb nem mondtunk teljesen igazat. Erika fizetése ugyanis idén januárban emelkedett. Nézzék:

Igen, jól látják: bruttó 4000 forinttal. Ez egyébként nem klasszikus béremelés, hiszen januártól mindenkinek megemelték a kötelező garantált bérminimumot. Erika így januártól kb. havi 2500 forinttal kap többet a folyószámlájára, mint decemberben. 

Neki kifejezetten rosszul jött az iskolák állami fenntartásba vétele. 2012 végéig ugyanis az önkormányzat alkalmazottja volt, és akkor még kapott cafetériát, és a pluszmunkáért is járt neki bérkiegészítés. Abban az időben akár 20-30 ezer forinttal is magasabb volt a jövedelme.

Az iskolák 2013-as államosításával azonban az oktatást közvetlenül segítő alkalmazottak is a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), azaz az állam alkalmazottai lettek. Bár hangzottak el ígéretek a bérek emelésére, ebből eddig semmi sem lett.

Nem kapott választ

Azóta elindult a tanárok életpályaprogramja. Az ő fizetésüket 2013 szeptemberében, 2014 januárjában és szeptemberében is emelték. 2015-től azok a tanárok számíthatnak legalább 8 százalékos béremelésre, akik teljesítik a feltételeket a pedagógus II. vagy a mesterpedagógus fokozathoz.

Erika a tanároktól sem irigyli a pénzt, csak azt mondja: róluk valahogy elfeledkeztek. Elment ezért a helyi tankerületi vezetőhöz, járt egy képviselőnél, a VIII. kerületi polgármesternél, több levelet írt a jelenlegi és a volt köznevelésért felelős államtitkárnak. Volt az ombudsmannál többször is, és írt a miniszterelnöknek. Szerkesztett egy petíciót is, amelyet 6940-en írtak alá:

Soha, senkitől egyértelmű választ nem kaptunk. Mindenhol arra hivatkoznak, hogy a pedagógus-életpályamodellel rendezték a pedagógusok bérét. De mi van azokkal akik az iskolákban dolgoznak, nem is keveset, de nem pedagógusként?

Röviden? Nem lesz béremelés

Mi is érdeklődtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi) arról, mikor számíthatnak valamilyen béremelésre az Erikához hasonló helyzetben lévő emberek. Háromnapos várakozás után a tárca sajtóosztálya egy korrekt, közel egyoldalas válaszlevelet küldött. Nem hinnénk azonban, hogy ez megnyugtató lenne Erikának. Ha röviden akarnánk összefoglalni a lényegét, azt mondhatjuk: a minisztériumnak nagyon fontosak ezek az emberek, de a fizetésüket nem fogják mostanában emelni. 

A levél szerint a pedagógusok és a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkája egyaránt „rendkívül fontos”, és a minőségi nevelés-oktatás garantálásához elengedhetetlen. Ezután bővebben írnak a pedagógusok életpályamodelljéről, ami Erika és kollégái sorsán semmit nem változtat. A pedagógus-életpálya idén szeptembertől csak a pedagógus végzettségű nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottakra terjed majd ki, tehát Erikára nem. 

Az Emmi ezért azzal nyugtatja az iskolákban dolgozó segítőket, hogy ugyan keveset keresnek, de nem is követelnek tőlük:

A nem pedagógus munkakörben dolgozókra nem vonatkozik az új bértábla, azonban nem vonatkoznak rájuk az előmeneteli rendszer kötelezettségei sem.  

A tárca szerint amikor a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkezők 2013. január 1-jétől állami alkalmazásba kerültek, a fő cél az volt, hogy „a köznevelési intézményekben foglalkoztatottak juttatásaiban megfigyelhető, mértékében egyáltalán nem indokolható eltéréseket" megszüntessék. 2013 szeptemberére ezért egységesen szabályozták a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak bér- és pótlékrendszerét.

Igen, éppen emiatt keres most kevesebbet Erika, mint két évvel ezelőtt.

Zárásként idézzük az Emmi levelének utolsó bekezdését:

Mindemellett – elismerve, hogy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkája elengedhetetlenül szükséges a köznevelési rendszer magas színvonalú működéséhez – nem zárkózunk el a további bérfejlesztéstől. A Kormány, ahogy eddig, a jövőben is azon fog dolgozni, hogy a bérből és fizetésből élő emberek helyzetét, anyagi körülményeit – így a középfokú végzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakét és a köznevelésben dolgozó technikai személyzetét is – jobbá tegye.

A cikket a Facebook-oldalunkon kommentelheti, és ha még nem lájkolt minket, akkor azt is megteheti most itt.