Rafael
19 °C
33 °C

Az Iszlám Állam felrobbantotta a parlamenti árkokat

469318068
2015.04.14. 11:30 Módosítva: 2015.04.14. 12:53
Küldjünk-e magyar katonákat Irakba? Erről szavazott a parlament kedden, és el is fogadták több mint kétharmaddal, hogy aktív katonai részvétellel harcoljon Magyarország az Iszlám Állam ellen. A kérdés teljesen felborította a megszokott rendet: ezúttal egy Fidesz–KDNP–DK–Együtt-koalíció nézett szembe a Jobbik–MSZP–LMP-trióval.

Kedden szavaztak a parlamentben arról a javaslatról, amely lehetővé teszi a magyar részvételt az Iszlám Állam (IS) elleni harcban, az iraki Erbílben. 

A parlament 137 igen és 57 nem szavazattal elfogadta a javaslatot.

A kormány által benyújtott javaslat szerint legfeljebb 150 – váltási időszakban 300 – fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingenst küldhet majd Magyarország Irakba. A katonák 2017 végéig láthatják el a feladatukat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta, az összesen 150 katonából 110 teljesítene szolgálatot a helyszínen, hat magyar tiszt pedig a vezetési pontokon lenne jelen. 

A határozati javaslat elfogadásához kétharmados többség kellett, amihez a Fidesz–KDNP-s képviselők már nincsenek elegen. Szerencséjükre azonban akadnak még a parlamentben pártok, amelyek támogatják és szintén megszavazták a javaslatot.

A Fidesz–KDNP-vel ezúttal együtt szavaztak a DK-s képviselők és az Együtt, míg a javaslat ellen voksolt a Jobbik, az MSZP és az LMP is.

A javaslatot a kormánypárti képviselőkön kívül tehát megszavazta Gyurcsány Ferenc, Szelényi Zsuzsa, a szolidaritásos Szabó Szabolcs, a liberális Fodor Gábor, sőt a független veszprémi Kész Zoltán is.

Nemmel szavaztak viszont az MSZP-sek, a jobbikosok és az LMP-sek, valamint a PM-es Szabó Tímea, a szolidaritásos Kónya Péter, illetve a fideszes Bencsik János is.

Az MSZP-nél kicsit bonyolult volt a helyzet, a hétfői frakcióülésen igen nagy vita volt arról, hogy mennyire rombolja a szocialisták nyugatpárti képét, ha leszavazzák a javaslatot, és a Jobbikkal tartanak ebben a kérdésben.

A szocialisták azt szerették volna, hogy Magyarország segítse az Iszlám Állam elleni harcot, de ne katonákkal. Ezért benyújtottak egy módosítást, ami a jelenlegi szerepvállalásunkat jelentősen meghaladja, de a katonák küldését nem engedni. Ezt leszavazta a Fidesz, így a szocialisták nemmel szavaztak a javaslat egészére. „Az MSZP szavazatával nem fog asszisztálni Orbán Viktor külpolitikai pávatáncához, amelynek következményei beláthatatlanok hazánk polgárainak biztonsága szempontjából” – írták keddi közleményükben. Ennek ellenére feltehetően voltak, akik nem tartották be a frakciófegyelmet: Hiller István és Kunhalmi Ágnes nem nyomott gombot.

És most lássuk részletesen, ki miért támogatta a javaslatot:

  • Fidesz: IGEN. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke azt mondta hétfőn a parlamentben az MTI összefoglalója szerint, hogy az IS egy terrorszervezet, amely emberiesség elleni bűncselekményeket követ el, „velük szemben fel kell lépni, mert civilizációs értékeink, az emberi méltóság, vallásszabadság védelméről van szó. Ha támogatják a javaslatot, az nem a kormánynak szól, hanem az ügynek”. Az alelnök szerint nem arról szól az Iszlám Állam működése, hogy meghatározott logika szerint cselekednek, nincs többé vagy kevésbé kitéve a terrorizmusnak az az ország, amely részt vesz az ellenük szervezett akciókban.
  • DK: IGEN. Vadai Ágnes, a DK alelnöke már két hete bejelentette, hogy a Demokratikus Koalíció támogatja az Iszlám Állam elleni magyar katonai fellépést. „A DK elkötelezett a transzatlanti szövetség, az európai értékek és az univerzális emberi jogok iránt" – szólt az indoklás.
  • Együtt: IGEN. Szelényi Zsuzsanna, az Együtt képviselője azt mondta, a javaslat arról szól elsősorban, hogy Magyarország jelen van-e a világban. Szerinte a felkérés nem kockázatmentes, a legfontosabb kérdések egyike, hogy a honvédség fel tudja-e készíteni a katonákat, és képes-e Magyarország felkészülni a részvétellel járó kockázatokra. Szerinte mindkét kérdésre igen a válasz, ezért elvi megfontolások alapján támogatni lehet a javaslatot.

Most pedig nézzük az ellenvetéseket, ki miért nem nyomta meg az igen gombot:

  • Jobbik: NEM. Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a pártok abban egyetértenek, hogy az IS tevékenysége elítélendő, és terjedését meg kell állítani, de több olyan kérdés is van, amelyeket meg kell válaszolni, mielőtt a részvétel mellett döntenek. Ezek között említette a jobbikos képviselő, hogy miért kell ilyen hamar dönteni a misszióról. A másik fontos kérdés, hogy Magyarországon meg tudják-e védeni az embereket a terrorizmustól. A Jobbik szerint a magyar szerepvállalás nagyon megnövelné Magyarország terrorfenyegetettségét. A képviselő közölte továbbá, sem a NATO, sem az ENSZ felhatalmazása nincs a felkérés mögött.
  • LMP: NEM. Schiffer András, az LMP társelnöke szintén azt mondta, hogy Magyarországnak nemzetközi jogi kötelezettsége nincs a részvételre, „a belbiztonsági kockázat pedig növekedni fog és azt még nem tudni, hogy az erre való felkészülés, vagy maga a katonai akció mennyibe fog kerülni a költségvetésnek". Schiffer abban egyetértett Kósa Lajossal, hogy nemzetközi elvárás van, de itt arról van szó, hogy a „dilettáns” külpolitikát most fizeti meg a Fidesz. 
  • MSZP: NEM, DE. Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettes hétfőn azt a kérdést tette fel, mi indokolja, hogy Magyarország a népességhez képest sokkal nagyobb arányban képviselteti magát az akcióban, mint az Egyesült Államok, Németország vagy Franciaország, akik közvetlenül is érintettek az ügyben. Az MSZP kisebb szerepvállalást szeretne a katonák életének kockáztatása nélkül, ezért a Fidesz javaslatát nem támogatják. A párt azonban nem egységes. A mostanság külpolitikával foglalkozó Mesterházy Attila, az MSZP volt elnöke például a múlt héten azt mondta, hogy ő maga megszavazná a javaslatot, de a frakcióban kisebbségben van a véleményével. Mesterházy végül nemmel szavazott.

Hende Csaba honvédelmi miniszter előterjesztőként az ellenvetésekre hétfőn úgy válaszolt: az ENSZ több korábbi határozatában felhívta a tagországokat, hogy támogassák a szélsőséges erőszak, a terrorizmus elleni küzdelmet, így elegendő jogalap van a misszióra. A katonák számával kapcsolatban közölte, irreleváns összevetni a szerepvállalás mértékét a többi országgal, a feladat, amelyet elvállaltak, ennyi katonával végezhető el.