Úgy szerződött a kormány 110 milliárdra, hogy nem volt meg a pénz
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Orbán Viktor Brüsszelnek: Menjenek innen, új vezetésre van szükségünk! - Újabb milliomosa van az országnak, elvitték a Skandináv lottó főnyereményét
- Leállítja működését Molnár Áron mozgalma, a NoÁr
- Egy év felfüggesztettet kapott Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész
- Budapest eljárást indít a szombati pénzszórás szervezői ellen
Lázár János egy hete jelentette be, hogy a kormány elhatározta, felfüggeszti az Abony és Fegyvernek közötti, 110 milliárd forintos útépítést. A kormányhatározatot azonban azóta sem publikálták, pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszter lényegében hadat üzent az M4-est építő cégeknek.
A Strabag, a Közgép és a Colas–Swietelsky-konzorcium azóta sem kapott hivatalos értesítést a kormány álláspontjáról, jóllehet Lázár bejelentette: a kormány a múlt héten megbízta Seszták Miklós fejlesztési minisztert, hogy szerezze vissza azt a pénzt, amit az autópálya építésére előlegként kifizetett az állam.
Az Index megkereste a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy megtudja, Seszták Miklós milyen módszerrel és milyen hivatkozással áll neki a pénzvisszaszerzésnek, de nem lett tisztább a kép. A minisztérium két nap után egymondatos választ küldött: a miniszter „a törvényes keretek között jár majd el”, hogy végrehajtsa megbízását.
Azonban ebből is egyértelmű, hogy a kormányzat az útépítő cégekkel vitetné el a balhét. A nagy taktikázás része volt, hogy először az uniós kartellgyanújára fogták a finanszírozás leállítását, azonban hamar kiderült, hogy Brüsszelben nem fogalmaztak meg ilyet, mert be sem fogadták a projektet.
A milliárdok visszaszerzése érdekében indított mérkőzés újabb fordulója, hogy a kormányzat a Közbeszerzés.hu-n nyilvánosságra hozta a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a cégek között létrejött szerződéseket. Ezekben az olvasható, hogy az előleg-visszafizetési biztosítékot le lehet hívni, ha cégekről valamely hatóság kideríti, hogy megsértettek valamilyen jogszabályt. Egyre nagyobb a taktikázás az uniós támogatás elmaradása miatt leállított M4-es autópálya-beruházás körül. A szerződések kiteregetésével egy időben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kiszivárogtatta az MTI-nek, hogy az M4-es építőit valaki tényleg feljelentette kartellgyanúval.
Ha ezt a vizsgálatot sikeresen lefolytatná a GVH, minden bizonnyal meg lenne a szerződésekben biztosított jogalap, hogy a kormány lehívja az előleg-visszafizetési biztosítékokat az útépítőkkel szerződött bankoktól.
A szerződéseket azonban a cégek is felhasználhatják a vitában a kormányzat ellen, ugyanis 2013-ban, amikor éppen Lázár sürgetésére felpörgették a lejáró uniós ciklus 800 milliárd forintos keretének kiürítését, belefoglalták a cégekkel kötött szerződésekbe, a munkák pénzügyi fedezetét uniós forrásból, a Közlekedési Operatív Programból biztosítják.
Az Index információi szerint a NIF Zrt. a március 31-én kiküldött, a munkálatok felfüggesztését elrendelő levelében indokként az szerepelt, hogy a projekt nem rendelkezik az EU jóváhagyásával, ezért bizonytalanná vált a finanszírozás. Ám, mint azt korábban már írtuk, uniós jóváhagyás 2013 óta egy pillanatig sem volt a projekten.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
