Lajos, Patrícia
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Napokra vannak a kórházak az összeomlástól

D  US20141002030
2015.04.17. 14:47 Módosítva: 2015.04.17. 14:55
A tetemes adósságok miatt az egyik kórházi beszállító cég a nem életfontosságú kórházi laborszolgáltatások leállításán gondolkozott, egy másik politikailag is súlyosan csalódott az egészségügyet elhanyagoló Fideszben. A kormány az utolsó utáni pillanatban most nekiveselkedik, hogy kifizesse a 76 milliárdos kórházi adósság egy részét. Ezzel talán megszűnik az „amit szabad Jupiternek” helyzet: míg ugyanis az állam hosszú ideje nem fizet, a beszállító cégeknek napra pontosan kell adót és járulékokat fizetniük, és a közbeszerzéseken is csak akkor indulhatnak, ha nincs köztartozásuk.

A jövő héten talán történik valami, és rendezik a tetemes kórházi adósságok egy részét. A kormány az utolsó utáni pillanatig várt ezzel, a tartozások miatt lényegében már csak napok választották el a kórházakat a katasztrófahelyzettől.

Információink szerint a beszállítók mellett több nagy laborcég is odáig jutott, hogy májusban leállítja szolgáltatásait, és onnantól kizárólag az életmentő vizsgálatok elvégzését vállalták volna.

Elég volt

Az egyik német hátterű cég vezetője az Indexnek azt mondta: az idén még egyetlen kórház sem fizetett nekik a szolgáltatásokért. A cég öt nagy kórházban rendelkezik saját kiépített laborral, és számos más intézményből saját logisztikai hálózatukkal szállítják be a mintákat.

A cégvezető szerint van olyan kórház, amelyik 15 hónapja nem fizetett egyetlen fillért sem a szolgáltatásokért, ezért mostanra eljutottak oda, hogy a kintlevőségek miatt saját működésüket veszélyeztetik.

A cég felélte tartalékait, piaci szolgáltatásaiból nem tudja tovább fenntartani a több mint 600 fős állományt, és pótolni a milliárdos fizetési elmaradásokat. Ezért eldöntötték, hogy ha valami gyors változás nem történik – aminek nem sok valószínűségét látják –, egy hónap múlva átállnak a csökkentett szolgáltatási üzemmódra. Ez azt jelenti, hogy leállnak a vérvizsgálatok, a mikrobiológiai vizsgálatok és a tumormarker-elemzések. A vészhelyzeti szolgáltatással a normál munkamenetnek csupán 5 százalékát biztosítják.

Egy másik egészségügyi cégnél azt mondták: számukra politikailag is csalódást kelt a mostanra előállt helyzet. A cégvezetés ugyanis elkötelezett támogatója volt a Fidesznek, és a 2010-es kormányváltáskor nagy reményeket fűztek a párt által korábban hangoztatott egészségügyi reformtervekhez. Az elmúlt öt évben azonban lényegében nem történt semmilyen lépés, ami pozitív változásokat hozott volna, sőt az Orbán-kormány második ciklusában gyakorlatilag teljes tanácstalanságba és káoszba fulladt, és a csőd szélére jutott a cég is.

Amit szabad Jupiternek

A beszállítók és a kórházak között mára teljesen abszurd helyzet alakult ki, mondta Rásky László, az orvosi eszközök forgalmazóit és gyártóit képviselő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) vezetője. Az állami kórházak százmilliókkal vagy milliárdokkal tartoznak a beszállítóknak, akik közben egy napot sem csúszhatnak az adók és járulékok befizetésével. Mindezek után még vannak olyan kórházak, amelyek csak úgy fogadnak be számlákat a beszállítóktól, ha azok igazolást hoznak arról, hogy nincs köztartozásuk. Sok cég emiatt hiteleket kénytelen felvenni, meg azért is, hogy ezután is indulhasson a közbeszerzési eljárásokon.

Látható, hogy a tartozások és azok behajtása az állami egészségügyben nem úgy történik, mint a normál üzleti világban. Rásky szerint egyik cég sem vállalná azt, hogy valaki egy le nem szállított eszköz miatt haljon meg a kórházban. Ez azonnal a cégek ellen fordítaná a közhangulatot.

Miután mindenki az állami megrendelésekből él, Rásky úgy emlékszik, tagvállalataik közül mindössze egy cég próbálkozott eddig jogi útra terelni a dolgot, amikor fizetési meghagyást küldött a kórháznak. Ezt a példát érdekes módon mások nem követték.

Az utóbbi években a súlyos kintlévőségeikkel küszködő beszállítók legfeljebb olyan eszközökkel éltek, hogy bizonyos javításokat már csak akkor végeztek el a kórházaknak, ha a munkát a pénzügyön kezdték, és megbizonyosodtak róla, hogy ki is tudják fizetni a munkát.  

A milliárdosok klubja

A Magyar Államkincstár (MÁK) oldalán elérhető legfrissebb februári adatok szerint

  • a kórházak össztartozása 76 milliárd forint (lásd keretes írásunkat),
  • a legtöbb tartozása a Honvédkórháznak van: 4,5 milliárd forint,
  • 25 kórház tartozik több mint 1 milliárd forinttal,
  • a 2 milliárdosnál nagyobb adóssággal rendelkezők klubjában vannak az egyetemi klinikák (Debrecen, Pécs, Szeged, SOTE), valamint a Honvédkórház, a Péterfy-kórház, a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet,
  • 55 kórháznak van 100–999 millió forint közötti tartozása,
  • 18 intézménynek van 1–58 millió forint közötti tartozása,
  • egyedül a Szent László kórháznak nem volt februárban adóssága
  • becslések szerint a tartozások 20-25 százaléka a gyógyszerkereskedők felé, 30-35 százaléka az orvostechnikai eszközök beszállítói felé áll fenn, a többi a közüzemi szolgáltatóknak és más szolgáltatóknak jár. 

Attól függ, hogy számoljuk

A kórházi adósság nagyságára különböző számok vannak, nem mindegy ugyanis, mit veszünk figyelembe.  A beszállítók által kommunikált 76 milliárdos összeg a fekvőbeteg-ellátást végző intézményekre vonatkozik. Csökkenti részben ezt az összeget, hogy a négy nagy egyetem összes tartozása szerepel a MÁK kimutatásaiban. Azt, hogy ezen belül mennyi csak a klinikák adóssága, a Magyar Kórházszövetség tudja, az általuk közölt összadósság ezért általában alacsonyabb. Mások a járóbeteg-szakellátók adósságát is beszámítják, ennek összege maximum 1-2 milliárd forint lehet.

A kórházi beszállítók többszöri kérése és figyelmeztetése után Orbán Viktor csütörtökön felkérte Balog Zoltánt és Varga Mihályt, hogy a jövő hét elejére dolgozza ki azt a határozatot, ami lehetővé teszi az adósságok rendezését. Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár ez alapján tudja megkezdeni a kórházakkal és a beszállítókkal a konkrét egyeztetéseket.

Vajon mire költik?

Erre a célra 60 milliárd forintot szánnak, ami a beszállítók szerint eleve nem fedezi a tartozásokat, azok ugyanis kamatokkal és egyéb költségekkel együtt már mintegy 90 milliárd forintra rúgnak. Ehhez várhatóan módosítani kell majd a költségvetési törvényt, de ezt viszonylag gyorsan meg lehet tenni. Rásky szerint ugyanakkor egyelőre összesített adatok sincsenek arról, kinek mennyit kell fizetni, ezt ugyanis egyelőre csak a kórházak és a cégek tudják. 

Az Orvostechnikai Szövetség vezetője szerint az sem lesz mindegy, milyen prioritásokat határoz meg a kormány. Rásky szerint elképzelhető, hogy csak 60 milliárd forint lesz, akkor első körben a 60 napon túli tartozásokat fizetik ki, ami önmagában sokat segítene a szektoron. Az sem mindegy, hogyan osztják szét az adósságkonszolidációra szánt pénzt a kórházak között: arányosan vagy más szempontok alapján, például külön kezelik-e az egyetemi klinikák jelentős adósságait.

D  US20141002021
Fotó: Ujvári Sándor

Rásky szerint olyan megoldásra van szükség, ami garanciát ad arra, hogy ezt a pénzt valóban az adósságok törlesztésére fordítják a kórházak. Korábban is kaptak ugyanis 10 milliárd forintot a kórházak az egészségbiztosítási alap maradványából, ez azonban végül a várólisták csökkentésére ment, nem a tartozások kifizetésére.

Az olcsóbb működéshez nagyon sok pénz kell 

A következő kérdés az, hogyan lehet megakadályozni az adósságok újratermelődését. Ha minden maradna a régiben, a 60 milliárdos adósságkonszolidáció után egy évvel megint ugyanitt tartanánk. A mostani számok szerint ugyanis a kórházi adósság napi 150 millió forinttal emelkedik, ami havi szinten átlagosan 5 milliárddal emeli a tartozásokat.

A kormányzat most azzal a feltétellel vállalja át a kórházak adósságait, ha azok az Állami Egészségügyi és Ellátó Központ (ÁEEK) fenntartásába kerülnek, és hatékonnyá teszik működésüket.  Erre megyei szintű egyeztetések kezdődtek: helyben kellett megállapodni az egészségügyi struktúra átalakításáról, hogy a párhuzamos ellátásokat kiiktassák, a hiányzókat pedig pótolják. Az átalakítás az adósság rendezésén túl is sok pénzbe fog kerülni.

A folyamatosan alulfinanszírozott kórházak helyzetének rendezésére például fontos lenne megemelni  a hét éve változatlan összegű, 150 ezer forintos kórházi gyógyítási alapdíjat is.  Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese a Figyelőnek azt mondta: ha ezt  az év végéig legalább 30 ezer forinttal megemelik, annak forrásigénye 60-70 milliárd forint, ezen felül az alapellátás jövő évi előirányzatát 15 milliárddal, a gyógyító-megelőző kasszáét pedig 100 milliárd forinttal kellene növelni.