Máté, Mirella
4 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

A szakok rendben. És az egyetemi autonómia?

2015.04.22. 08:12
A kommunikáció vagy a nemzetközi tanulmányok oktatását senki sem akarta megszüntetni, de egy néhány száz fős tüntetés is elég volt ahhoz, hogy a kormány az ennél enyhébb terveitől is visszalépjen. Mennyire legyen általános vagy speciális a képzés az egyetem első három évében? Olyan diplomát állítanak-e ki az egyetemek, aminek a munkaadók is örülnek? Egyelőre csak ilyen szakmai kérdésekről folyik a vita a felsőoktatás átalakítása kapcsán, közben az egyetemi autonómia korlátozásának egy újabb szintje szülhet új konfliktusokat.

A felületes szemlélő számára úgy tűnhet, mintha valamiféle ördögi terv folytán a kommunikációs ismeretek vagy a nemzetközi tanulmányok diszciplína oktatását végleg be akarták volna tiltani Magyarországon, hogy ezeket csak államosított formában, a Ludovikán (Nemzeti Közszolgálati Egyetemen) lehessen tanítani. Erről eleve nem is volt szó, a kormány keddi visszavonulása után pedig végképp nincs erre utaló szándék.

Bár a hétfői egyetemi fórum utcai tüntetéssé alakult, a felsőoktatás átalakulását övező vita egyelőre nem arról szól, hogy mit hol lehet és hol nem lehet majd tanítani, és ezt ki (az állam vagy a hallgató) fizesse. Egyelőre csak nagyon is szakmai (=unalmas) kérdések vannak terítéken: bizonyos szakokat 3 éves alapképzésben és/vagy 2 éves mesterképzésben lehessen-e tanulni az egyetemeken.  

Tíz éve épp ennek ellenkezője váltott ki legalább ekkora vitát. Akkor tértek át a magyar egyetemek és főiskolák az Európában alkalmazott bolognai rendszerre. Akkor az addig megszokott 3-4 éves főiskolai és 5-6 éves egyetemi szakok helyett a hároméves alapképzéseket és az ezekre épülő kétéves mesterképzéseket kellett bevezetni.

Ebbe aztán annyira belejött a magyar felsőoktatás, hogy nyakló nélkül indították az újabb és újabb fura nevű szakokat. Ön például tudja, mire való a terminológia, a radiográfia vagy az andragógia szak? Mit tanul a muzikológus, és mi a különbség a romanisztika és a romológia között? 

Mi a baj a szakokkal?

Mára körülbelül 650 megszerezhető szakképesítés van alap- és mesterképzésben. Nagy a kínálat. Van olyan szak, amit 20 helyen lehet tanulni az országban, elérhető felsőfokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, szakirányon, nappalin és levelezőn.

A kormány valamiért nem szereti, ha ilyen nagy a kínálat. Mintha féltené a fiatalokat, hogy megszédülnek a túl sok választási lehetőségtől, és általában saját pénzüket nem megfelelő képzésre költik el. Az valamivel jobban elfogadható érv a szakok megrostálására, hogy a minőséggel néhol tényleg komoly bajok vannak.

Abban egyetemi berkekben is egyetértenek, hogy nincs mindenhol rendben a tíz éve létrehozott alap- és mesterképzési szakok tartalma, egymásra épülése és munkaerőpiaci értéke. Az alapképzések néha túl általánosak. A 3 éves műszaki menedzser alapképzés például nagyon vonzó, csakhogy a munkaadók nem nagyon tudnak vele mit kezdeni. Nem lehet ugyanis úgy általában menedzselni műszaki dolgokat. Sokkal több értelme volna, ha alapszakon mindenki megtanulna egy diszciplinát, például elvégezné a hároméves villamosmérnöki alapképzést, és csak utána tanulná a menedzselést, mondta nemrég az Indexnek Palkovics László felsőoktatási államtitkár.

A bolognai rendszer bevezetésekor az eredeti elképzelés az volt, hogy inkább legyen kevesebb alapszak és sokkal több, specializációt jelentő mesterszak, azaz a struktúra inkább legyen V-alakú. Közben azonban elburjánoztak a nem mindig használható hároméves alapképzések.  A 2 éves mesterképzésekkel meg sokszor az a baj, hogy az alapképzésekhez képest sokszor nem nyújtanak már új ismereteket, ezért a hallgatók nem is választják őket. 

Egy korábbi felmérés azt is mutatta, hogy munkaadók nemcsak az ismeretanyagot hiányolják az egyetemekről kikerülő diplomásoknál. Szeretnék, ha a hallgatók az egyetemeken jobban megtanulnák a munka világában elvárt attitűdöt: a konstruktív és pragmatikus hozzáállást a problémákhoz, az ügyekkel szembeni alázatot vagy éppen a teammunka képességét.

Átalakulnak a szakok

Ezt a helyzetet próbálják meg most valahogy rendbe rakni. A szakok felülvizsgálata már három évvel ezelőtt elindult. Azt nem lehet mondani, hogy diktatórikus ultimátumokról van szó, hiszen a szakstruktúra felülvizsgálatát a felsőoktatási államtitkárság és a Magyar Rektori Konferencia közösen végzi. Bizottságokban egyenként böngészik át a szakok felépítését, tartalmát, az elhelyezkedési és a kereseti adatokat.  

Elsősorban azt nézik meg, hogy egy adott alapszak, önmagában mennyire alkalmas a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre. A kormány által a múlt héten közzétett listán ezért sorra vették, hogy 

  • hányan tanulnak tovább az adott alapképzés után mesterszakon?
  • mennyi az átlagos havi bruttó jövedelem egy alapszak elvégzése után?
  • az alapszakon végzettek közül mekkora a diplomás munkát végzők aránya?

Az együttműködés azonban nem meg gördülékenyen. Az államtitkárság által végül elkészített több mint 100 oldalas tervezetet az érintettek pénteken kapták, hogy másnapra foglalják is össze véleményüket. Nézzük, a mostani állapot, illetve kormány keddi visszakozása után milyen változásokra lehet számítani.

Nemzetközi tanulmányok: A kormány eredeti elképzelése szerint csak mesterszakon kellett volna ezt a diszciplinát oktatni. Végül kedden úgy döntöttek: marad minden a régiben, ahogy eddig, ezután is lehet hároméves alapképzésben és kétéves mesterképzésben is tanulni ezt a szakot. Lehet, hogy a hároméves képzéssel mostani formájában nem lehet nyílegyenes bemasírozni a külügyminisztériumba vagy egy nemzetközi vállalathoz, de senki nem magyarázta meg igazán, miért csak mesterképzésben lett volna helye ennek. A nemzetközi tanulmányok szak is aközött a 16 népszerű szak között van, amelyeknél három éve már csak nagyon magas felvételi ponthatár elérése után lehet állami képzésre bejutni, a többségnek tehát fizetni kell. Érdekes módon mindennek ellenére a szak él és virul, a diákok igenis hajlandóak kifizetni érte a 170 000-350 000 forintos tandíjat félévenként. Az alapszak megszüntetése súlyos érvágást jelentett volna az ELTE Társadalomtudományi Karának, mivel a tandíjbevételük jelentős része innen származott. Mindezek után mégis lehet valami abban, hogy az alapszak megszüntetését egyedül az indokolta, hogy a képzés iránt érdeklődő hallgatókat egyszerűen átirányítsák a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elindított, hasonló tartalmú nemzetközi igazgatási szakra.  

Társadalmi tanulmányok: A jövőben nem lesz alapszak, és ezzel a Magyar Rektori Konferencia is egyetért.  A rossz nyelvek szerint ezt a szakot azoknak találták ki, akiknek 18 évesen még fogalmuk sincs arról, mihez akarnának kezdeni. A szaknak számos átfedése van más képzésekkel, hiszen a szociológia, a kulturális antropológia, a szociálpolitika, a politológia, a nemzetközi tanulmányok, és a média- és kommunikáció szakok ismeretanyagából áll össze. A pályakövetési adatok alapján az alapszakon végzettek 51 százaléka továbbment valamilyen mesterképzésre, az ilyen diplomával rendelkezők 54 százaléka pedig nem diplomás munkakörben dolgozik. 

Pszichológia: Megmarad az eddigi 3 éves alapképzés és a 2 éves mesterképzés. Pedig a pályakövetési adatok alapján a pszichológia alapszakot elvégzők közül a legmagasabb (77 százalék)  az aránya azoknak, akik  (pszichológia) mesterszakra mennek tovább. Ebből sokan azt olvasták ki, hogy ezért inkább egy 5 éves, osztatlan pszichológia szaknak volna érelme. Ez viszont rögtön gondokat okozott volna a külföldi részképzéseknél és továbbtanulásoknál, ott ugyanis osztott a pszichológiai képzés. Kedden végül nem támogatta a Magyar Rektori Konferencia a pszichológia képzés osztatlanná alakítását.

Kommunikáció és médiatudomány: Rémisztgettek már a szak teljes megszüntetésével is, de ez a szak is megmarad alapképzésben és mesterképzésben is. Annyi változás lesz, hogy nem lehet majd kommunikációt tanulni külön felsőoktatási szakképzésben és a szabad bölcsészet szak szakirányaként.

Ipari termék és formatervező szak: Ma van hároméves "ipari termék- és formatervező mérnöki" alapszak és két éves "ipari terméktervező mérnöki szak", ami mesterképzés. A fiatalok jövőjéért aggódó kormány táblázata szerint ezzel az volt a gond, hogy az alapszakot elvégzők igencsak keveset kerestek a villamos- és gépészmérnökökhöz képest. Palkovics Lászlót azonban hétfőn a BME-n tartott fórumon azzal győzködték a hallgatók és az oktatók, hogy az ipari formatervezőkre igenis van kereslet, csakhogy ők a gépész- vagy villamosmérnökökkel ellentétben nem multicégeknél kezdenek, ezért az alacsonyabb induló fizetés, ami később jelentősen javul. A keddi Felsőoktatási Kerekasztalon végül az a döntés született, hogy a képzést megtartják, de a tartalmát modernizálják.

Műszaki menedzser: Ezt csak mesterképzésben lehet majd tanulni. A magyarázatot lásd fent.  

Bevezetnek egy XVII. századi intézményt

Ha a szakok kérdésében sikerült is valamelyest megnyugtatni a kedélyeket, a következő konfliktust valószínűleg az egyetemi autonómiába való újabb belebarmolás váltja ki. Az állami helytartóknak tartott kancellárok kinevezése után a nyilvánosságra került törvénytervezet szerint az egyetemek legfőbb vezető testülete, a szenátus mellett az egyetemek irányításába beépítenének még egy olyan testületet, ami az állami irányítást testesítené meg.

Ez lenne a XVII. századi és mai német mintára létrehozott konzisztórium (egykor a király által kinevezett, és a királynak jelentési kötelezettséggel tartozó megbízottakból álló grémium). Ebben a valószínűleg 5 tagú testületben a rektor és a kancellár mellett az oktatásért felelős miniszter által kinevezett gazdasági szakemberek ülnének.  

Aki nem doktorizik időre, az fizet  

A felsőoktatási törvény módosításának tervezete szerint a doktorandusz képzés 4 éves lesz. Ha a doktorandusz a részbeszámolási kötelezettségét nem teljesítette vagy nem adott be doktori értekezést, köteles lesz visszafizetni a magyar államnak a doktori képzés két évére folyósított támogatás összegét.

  

Ez az eredetileg tanácsadó testületnek szánt valami elég komoly jogosítványokat kapna. Nem hozna döntéseket és nem is vállalna felelősséget döntésekért, de nélküle bizonyos kérdésekről nem határozhatna a szenátus. Bizonyos ügyek tehát csak akkor kerülhetnének az egyetem szenátusa elé, ha azzal a konzisztórium is egyetértett. A szenátus csak a konzisztórium egyetértésével tárgyalhatna az egyetem költségvetéséről, az intézményfejlesztési tervről, a stratégiáról, a beszámoló elfogadásáról vagy egyetemi cégek alapításáról. A szenátus csak azokról a rektorjelöltekről tárgyalhatna, akiknek a személyével a konzisztórium is egyetért. A konzisztóriumok létrejöttével az eddigi gazdasági tanácsok funkciójukat vesztik.

A szenátusban emellett korlátoznák a hallgatói önkormányzatok jogköreit. A testületbe a hallgatók legalább 20, legfeljebb 25 százalékban delegálhatnak tagokat, szavazati joguk azonban csak bizonyos kérdésekben lenne. Az egyetem képzési és kutatási feladatairól, azok végrehajtásának ellenőrzéséről, gazdálkodó szervezet alapításáról vagy abban való részesedés megszerzéséről a szenátus a hallgatók szavazata nélkül határoz.