Arnold, Levente
17 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Miniszteri kabinetet alakított magának a fő közterület-fenntartó

2015.04.23. 09:16
Tanácsadók, magas fizetések, szolgálati autók: tízfős kabinet létrehozásával kezdte hivatali tevékenységét Horváth Béla egykori kisgazda országgyűlési képviselő, aki hosszú süllyesztő után az év elején került ismét politikailag fontos állásba. Torgyán József egykori kabinetfőnökét Tarlós István főpolgármester reaktiválta, és a budapesti önkormányzat cégeinél végrehajtott leváltások után helyezte a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. vezérigazgatói székébe.

Hivatalba lépése után rögtön kibővítette a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF) vezetését Horváth Béla. Az egykori MDF-es, majd kisgazda országgyűlési képviselő 2015. január 1-jén lett a budapesti önkormányzati vállalat vezérigazgatója, miután menesztették Klug Lajost, aki 2011-től töltötte be a posztot, és korábban Horváthhoz hasonlóan a Főpolgármesteri Hivatal egyik osztályvezetője volt.

Az új vezérigazgató egyik első intézkedésével létrehozott egy miniszteri méretű kabinetet: tízfős testületet alakított ki maga mellett, amelyben öt tanácsadó, két főmunkatárs és három asszisztens kapott helyet.

Horváth legjobban fizetett tanácsadója Sepsey Tamás lett, aki még a parlamentből lehet ismerőse. Az 1,1 milliós fizetéssel felvett Sepsey a 90-es években szintén az MDF-ben kezdett politizálni, majd az első Orbán-kormány idején Kehi-elnök, később pedig a Fidesz jelöltjeként ÁSZ-alelnök lett. A második legnagyobb fizetést, 900 ezer forintot Harmati István Ödön kapja, aki tavaly, amikor betöltötte 60. életévét, még a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tervezési és védelmi igazgatási főosztályának vezetője volt.

Jól fizetett tanácsadó lett Nemes Ferenc Istvánné is. Ő nemrég a Főpolgármesteri Hivatal városüzemeltetési főosztályán volt ügyintéző. Kinevezése előtt ezt az osztályt vezette Horváth Béla.

A kabinet tagjainak bére éves szinten 100 millió forinttal terheli az FKF költségvetését. A béreken felül további terhet jelent, hogy a kabinettagok nagy része szolgálati kocsit, sőt, van, aki sofőrt is kapott kinevezése után.

Az új státuszok komoly feszültséget gerjesztettek a FKF-ben. A testület létrehozásával egy időben ugyanis 20-25 dolgozót elbocsátottak, és a társaság szűk bérkeretére hivatkozva sorban szüntették meg a nyugdíjas korú dolgozók munkaviszonyát. Idén húsvétkor takarékossági okokból elmaradt a cég fizikai állományánál hagyományos sonkapénz kifizetése is. 

A béremelések elmaradása miatt a fővárosi közművállalatok – köztük az FKF – szakszervezetei az elmúlt hetekben demonstrációt is hirdettek. Információink szerint a kabinet több mint két hónapig jogszerű felhatalmazás nélkül működött. A vezérigazgatói kabinet csak márciusban került bele a társaság szervezeti és működési szabályzatába.

Megkerestük az FKF Zrt.-t, ahol azt válaszolták kérdésünkre, hogy a legnagyobb létszámú fővárosi cég esetében indokolt a vezérigazgató közvetlen munkáját támogatót törzskari szervezeti egység létrehozása.

Kalmár László humánpolitikai igazgató szerint a kabinet „enyhítheti a belső szervezeti rendszer diszfunkcióit”, és „segítheti az egyes szakterületek közötti horizontális kommunikációt, illetve lehetőség nyílik napi szinten a felső és középvezetői munka hatékonyabb koordinálására”.

Kalmár az Index kérdésére kijelentette: „a múltban is léteztek tanácsadást ellátó munkavállalók a korábbi vezérigazgató mellett, így a többletlétszámra és bérköltségre vonatkozó állítás megalapozatlan, hiszen a korábbi munkavállalók közül többet elküldtünk”, a testület néhány tagja pedig eddig is az FKF-nél dolgozott.

Az FKF már korábban is voltak kiemelten fontos munkatársak. Az Index írta meg, hogy 2010 óta egy 30 fős elit biztonsági igazgatóságot telepített ide a főváros. Az FBI-ként emlegetett csapatban BRFK-s gazdaságvédelmis nyomozók, egykori nemzetbiztonságiak és NAV-osok is dolgoztak.

Horváth Béla 1954-ben született, mérnöki és mérnök-közgazdászi diplomát szerzett, majd a Főmtervnél tervező mérnökként a fővárosi útkorszerűsítés tervezésében vett részt. A nyolcvanas évek nagy részét az Országos Piackutató Intezetnél töltötte piackutatóként, majd főosztályvezetőként. 1990-ben a XII. kerületben MDF-es, KDNP és FKGP támogatású jelöltként parlamenti képviselővé választották. 1994 végén átigazolt a kisgazdákhoz, 1995-től Torgyán József kabinetfőnöke lett. 1998-ban az FKGP listájáról lett ismét parlamenti képviselő, frakcióvezető-helyettes és szóvivő, majd 2001 elején Torgyán leváltotta és kizáratta az FKGP-ből, saját önéletrajza szerint elsőként.

Az első Orbán-kormány idején támogatta a Szent Korona státusát meghatározó törvény elfogadását, a millenniumi rendezvényeket, a kommunizmus áldozatainak emléknapját, az autópálya-építéseket. Utoljára az SZDSZ elleni támadással került bele a hírekbe. Az előző önkormányzati ciklusban a budapesti városházán dolgozott, a városüzemeltetési főosztály vezetőjeként.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!