Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Böllér a buli, avagy ilyen egy európai értelemben vett kivéreztetés

h07
2015.04.27. 19:07

„Nehogy rácsapj a fenekére” – szól határozottan a polgármester, majd megigazítja a zakóját, és kicsit halkabban hozzáteszi: „Állítólag vannak itt állatvédők is”. A huszonnégy sertés eközben értetlenkedve nézi a hajnali napsütésben, ahogy pár helybeli raklapokkal közelít, szemmel láthatóan nem is sejtik, hogy nemsokára európai értelemben vett kábítás után leszúrják, kivéreztetik, feldarabolják, ledarálják, és saját belükbe tuszkolják őket.

Reggel fél hétkor még csak öt fok van árnyékban, de az áprilisi nap már kánikulát ígér, a csípős hidegben is perzsel, mint Bayer Zsolt publicisztikái a belső oldalt kihajtogatva, reggel a négyes metrón.

A hevenyészett karám másik oldalán már türelmetlenül várakoznak az első héhalmi Böllér-BL indulói, huszonnégy csapat, akik nem csak toros káposztában, tepertőben, vagy éppen orja levesben mérik össze az erejüket: külön versenyszám a kivéreztetés és a zsigerelés is. Mindezt civil összefogással és a CBA támogatásával, hiszen a hivatalosan 1001 lakosú nógrádi falu rendezvényéhez a Békemenet is szervező CÖF-CÖKA szállította a sátrakat, a hangosítást és szinte minden kelléket, a CBA meg adott harminc disznót lemészárlás céljából.

A Böllér BL-en ezt a részt viszonylag gyorsan és hangtalanul intézik, jön a helyi állatorvos, egy speciális fogóval rászorít a raklapokkal a többiektől elkülönített disznó nyakára, akinek meglepetésében még csak röffenteni sincs ideje, máris jön a tízezer volt és a kábulat.

Hol van ez ahhoz képest, hogy tizenöt éve a saját szememmel láttam, ahogy a nagymamám kertjében a böllér annyi erőt gyűjtött féldecinként a disznóvágás előtt, hogy nem találta el a disznó fejét szögbelövővel, ellenben a saját kezét konkrétan hozzászögelte az állat nyakához, hogy aztán együtt visítsanak mámorosan, és vörös foltokkal pettyezzék tele szentségelve a havas kertet. Na jó, néhány disznó a héhalmi fesztiválon is arra ébred a kábulatból, hogy már túl van a kivéreztetésen és éppen egy teknőben viszik a hurkatöltőhöz, de ezért legalább pontlevonás is jár a zsűritől.

A legtöbb csapatot a környékbeli falvak állították ki, gyakran a polgármester vezetésével, de külön sátrat kapott a helyi horgászegyesület,

sőt vannak profi indulók is, akik háromszáz kilométert utaztak, hogy abált szalonnát és fejhúst főzzenek tavasszal, amikor már tényleg csak a szalámiüzemekben vágnak disznót.

Ja, meg ott volt egy baráti társaság, akik Fuck Anal néven indultak, már úgy gasztronómiai értelemben, és még pólóra is nyomtatták, mert milyen vicces már, főleg ha az asszony nem tud angolul.

A legprofibb csapat tényleg úgy veri a mezőnyt, ahogy Jesus alázta porig Tökit és Waltert a Nagy Lebowskiban: nemcsak egyenruhájuk van, de egy lakodalmas banda is kíséri minden lépésüket, 3+2 slágerekre vérzik el a disznójuk, ráadásul egy daruval húzzák fel a magasra a tetemet, hogy aztán 8 perc alatt úgy zsigereljék ki, hogy a falubeliek közben álmélkodva fotóznak megállás nélkül, mintha csak a Szent Koronát utaztatta volna le Habony Árpád és fél tucat koronaőr egy Európa-szerte különleges vitrinben.

Még fél kilenc sincs, amikor már bárki megkóstolhatja a sült vért, meg a hagymás velőt, ráadásul mindössze kétszáz forint egy kóstoló, ennyiért nemhogy kézműves biofejhúst, de még lejárt szavatosságú, medvehagymás pogácsát sem kapni a Szimpla Kertben vagy a Fény utcai biopiacon.

A helybeliek kilenc felé merészkednek ki a fesztiválra, néhány család sétál még csak kíváncsian egyik disznóról a másik tepertőig. A réten mindenhol láthatósági mellények villognak a napsütésben, mintha polgárőr-találkozó lenne, az ország minden pontjáról érkeztek az önkéntesek, a rendőrautónak álcázott Suzuki Swiftek és hármas BMW-k egy egész parkolót megtöltenek, még a disznók szomorúan üres ólját is külön alakulat vigyázza.

Állok ott a nagy rét közepén a szilvapálinkától és sült vértől kicsit megszédülve. A vurstli és a céllövölde még nem üzemel, a kihelyezett kocsmában még csak a kávé fogy, és a színpadra is csak most húzzák fel a CÖF, meg a CBA molinóját. A korán érkező nyárban hunyorogva úgy tűnik, hogy a magyar vidék igenis létezik: Dacia Dusterekkel telik meg a parkoló, sül az oldalas és a szomszéd község polgármestere éppen arról beszél lelkesen, hogy nemsokára majd nyitnak egy savanyító üzemet, és akkor majd ez a hét nógrádi falu elárasztja kovászos uborkával az egész országot.

Arra, hogy a Békemenet szervezői hozták össze ezt a bulit, mindenki csak legyint, legyen alpolgármester vagy kocsmáros: el kell valamire szórni a pénzt, ha már nem vonulnak Pesten, és inkább erre szórják. Olyan a hangulat, hogy azt érzem, a végén még szobrot avatnak, de legalábbis kiadják Bencsik András összes főszerkesztői beköszöntőjét mangalica bőrkötésben.

„Fogalmam sincs, hogy miért van náluk raktáron ennyi katonai sátor” - mutat az egyik helybeli körbe, és a fordulat végén maga is kicsit megszédül a reggeli pálinkától. „Nem hiszem, hogy háborúra készülnének, de 24 óra alatt akár a parlament elé is leszerveznek egy majálist, ha arról van szó” – teszi hozzá.

Kicsivel később aztán meg is nyitják végre a Böllér Bajnokok Ligáját, ott áll a környék összes jeles embere a színpadon, bónusz a Vidékfejlesztési Minisztérium kirendelt helyettes államtitkára, a CÖF képviselője és a CBA kommunikációs igazgatója, hogy szépen sorban mindenki megköszönje mindenkinek, elmondja, hogy ez a nap mennyire csodálatos, és hogy a polgármester urak, meg a megyei közgyűlés megfeszített munkája.

Messziről úgy tűnik, hogy pont olyan ez, mint egy Fidesz nagygyűlés csak kicsiben: Rákay Philip helyett Klausmann Viktor konferál, Orbán Viktor helyett pedig csak Harrach Péterre futja. De ha közelebb megyünk a színpadhoz, és a beszédeket is végighallgatjuk, kiderül, hogy ez az a Magyarország, amiről Lázár János beszél a fogadóóráin:

a háromszáz éve velünk élő rendszer, ahol a nobilitások egymás vállát veregetve körbejárnak a nép között, és kenyeret meg pörköltet osztanak.

Meg hogy „urambátyám, most akkor hogy is van ezzel az uniós támogatással, van értelme pályázatot írni, mert nagyon sok a dokumentáció, nem vágunk bele a kend támogatása nélkül, de persze kéz kezet mos, és hálánk üldözni fogja!”

A CBA kommunikációs igazgatója bejelenti, hogy ők akkor ezentúl a Cooppal közösen segítik a magyar gazdákat a piacra jutásban, az első sorban pedig egy férfi lelkesen tapsol, vörös csillagos Kádár-címerén szikrát hány a napsugár.

Persze meg akartam tudni, hogy mégis miben áll az együttműködés, amikor azért ez nem olyan egyszerű, hogy ezentúl bárki beviheti a csirkéjét a CBA-ba, hogy vegyék már át, és ha lehet, csavarják ki a nyakát, meg kopasszák is meg, mert nekem már úgy a szívemhez nőtt a kapirgálása. A helyi termelők áruinak becsatornázása a bolti áruforgalomba nehéz és költséges folyamat, egy egész logisztikai rendszert kell felépíteni, és ennek nem az az első lépése, hogy leabálunk harminc disznót.

A színpadon már hagyományőrzők járják a táncot, Harrach Péter pedig állítólag sajtótájékoztatót tart a nagy sátorban. Ebből annyi igaz, hogy a politikus a sátorban van, és kolbászt eszik a többi állami vezetővel együtt, de azért ezt én még nem nevezném sajtóeseménynek. Odakint, a réten beindul a vurstli, már sül a hurka és egy szervező elrikkantja magát, hogy még egy kis szalonnát hozzanak már a nagyon VIP-vendégeknek.

Persze a politikusokat nem nagyon zavarja senki, a falu inkább arról suttog, hogy leugrott a böllér versenyre az Éjjel-nappal Budapest Joe-ja is, és tényleg bárkivel szelfizik, aki csak szembejön.