Laura, Alida
15 °C
32 °C

Beállt a kétharmados bénultság

DSZZS20150326002
2015.04.28. 07:47
Két hónapja foghíjas az Alkotmánybíróság, pedig erre 2010 óta nem volt példa. A Fidesz még rá se szánta magát az egyezkedésre, anélkül viszont nem lehet feltölteni a testületet. Jövőre újabb három alkotmánybíró távozik. De kinek baj ez valójában?

Február 25. óta betöltetlen egy szék az Alkotmánybíróságon (AB): a parlament egyelőre meg sem próbálta megválasztani Paczolay Péter utódját. Bár az április–májusi üléstervben a személyi javaslatok között szerepel az alkotmánybíró-választás, a sorban – egyfajta beismerésként – semmilyen bejegyzés nem szerepel.

Mióta 2010-ben a Fidesz–KDNP kétharmados többséghez jutott, a korábban megválasztott utód már másnap rendre elfoglalta távozó alkotmánybírók helyét. A parlamentnek azonban most először úgy kellene alkotmánybírót választania, hogy a koalíciónak nincs kétharmados többsége, és ez az alku nem ígérkezik könnyűnek. Sőt, az sem kizárt, hogy egyáltalán nem lesz semmiféle alku.

Ahhoz, hogy az alkotmánybíró-jelölés jelentősége érthető legyen, először érdemes áttekinteni, hozzávetőlegesen hogyan alakul a testületben a legalább valamennyire függetlennek és a tisztán kormánypártinak tekinthető bírók aránya. (Mivel az alkotmánybírók szemlélete, szakmai meggyőződése mindig változhat, az alábbi besorolás egyrészt kicsit leegyszerűsítő, másrészt nem lehet minden fontos jövőbeni döntés esetében irányadónak tekinteni.) 

8:6

A jelenleg 14 fővel működő AB-ben egy nemrég jogvédő szervezetek (az Eötvös Intézet, a TASZ és a Helsinki Bizottság) által végzett szakmai kutatás szerint a fontos kérdésekben hat 2010 óta választott alkotmánybíró (Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária) szinte mindig a Fidesz érdekeinek megfelelően döntött.

Alkotmánybíráskodása alapján rajtuk kívül Lenkovics Barnabást lehet még nagy bizonyossággal a kormány emberének tekinteni. Erre amúgy nemrég ő maga is ráerősített: miután kétharmaddal a testület elnökévé választották, az AB egyik feladatának azt nevezte, hogy az ne akadályozza a kormányt. Hetükön túl eddigi pár hónapos tevékenysége alapján még az ősszel megválasztott Varga Zs. Andrást, Polt Péter korábbi helyettesét lehet biztos kormánypárti alkotmánybírónak jelölni.

Ez összesen nyolc alkotmánybíró,

tehát a fontos ügyekben a kormány egy ideig még számíthat egy szűk, de többé-kevésbé biztos támogatottságra a testületben. 

A másik oldalon ott van két, jóval 2010 előtt választott (Kiss László és Lévay Miklós) és két, már a Fidesz által jelölt, ám a döntéseivel gyakran a kormány érdekével szembemenő alkotmánybíró (Stumpf István és Szalay Péter). AB-tag a Varga Zs.-vel együtt most ősszel megválasztott Czine Ágnes és Sulyok Tamás is, ők eddig inkább tűnnek autonóm, szakmai alapon döntő bírónak, mint a Fidesz biztos emberének. 

Ez hat alkotmánybíró,

akikről a Fidesz szemszögéből annyi állítható biztosan, hogy a kormányoldal nem feltétlenül számíthat a lojalitásukra.

Orbán Viktornak (a Fidesznek) több lehetősége is van.

1. Akar új alkotmánybírót

  • A kétharmados többség elvesztésére reagálva gesztust gyakorolhat, és kompromisszumos jelöltet kereshet. Mivel ősszel Sulyok Tamásra és Czine Ágnesre is érkeztek ellenzéki szavazatok, ez az út elvileg járhatónak tűnik.
  • Szokatlan békülékeny gesztussal felajánlhat valami olyasmit, hogy ha az ellenzéki frakciók (a Jobbik, az LMP és az MSZP) képesek közös jelöltet állítani, akkor az illetőt a kormánypárti frakciók is támogatni fogják. Ez érdemben nem változtatna az AB-n belüli erőviszonyokon, a biztosan a kormánypártok mögött álló alkotmánybírók (8:7-es arányban) továbbra is többségben lennének. Egy ilyen lépés azonban jelenleg politikailag teljesen elképzelhetetlennek tűnik.
  • Az alkotmánybírókat az összes képviselő kétharmadának támogatásával kell megválasztani, titkos szavazással. Ehhez a Fidesznek csak két szavazat hiányzik, aminek a fű alatti megszerzése akár vonzóbb lehetőségnek tűnhet, mint az egyezkedés ellenzéki pártokkal. Csakhogy a kormánypártok népszerűségének eróziója a frakciófegyelmet is gyengíti: nincs rá garancia, hogy egy titkos szavazáson az összes koalíciós képviselő megszavazná a Fidesz-elnökség által kiválasztott alkotmánybíró-jelöltet.
  • Mivel 2016-ban három alkotmánybíró (Kiss László, Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós) hivatali ideje is lejár, a parlamenti pártok több posztról, csomagban is megegyezhetnek. Nagy kérdés lenne, hogy a Fidesz hány jelölést engedjen át az ellenzéki pártoknak, és azok hogyan osztoznának azokon. A Fidesznek mindenesetre elég lenne egy biztos jelölt a háromból, hogy a számára kedvező 8:7-es arányt megtartsa az AB-ben.

2. Nem akar új alkotmánybírót

  • Biztos ember nincs. Az alkotmánybírókkal épp az a baj, hogy mozdíthatatlanok, a megválasztásuk után már nemigen köti őket semmi, és – miként azt Stumpf István példája mutatja – egy külső szemmel betonbiztosnak tűnő jelölttel is lyukra lehet futni. Vagyis minél nagyobb arányú a már bevált emberek többsége, annál jobb. E logika mentén Orbán akkor jár a legjobban, ha sem Paczolay, sem a jövőre távozó másik három bíró helyére nem próbál meg új embert találni, hiszen úgy 11 taggal működne tovább a testület, és 7:4 arányban számíthatna rá, hogy az AB nem tesz neki keresztbe.

Néma csend

Az Országgyűlés megválasztja az Alkotmánybíróság tagjait – ennyi áll az alaptörvényben. Cinikus olvasatban ez azt jelenti, hogy ha ez nem történik meg, sőt, kísérletet sem történik rá – na bumm. Persze nem lenne elegáns, ha a Fidesz a kétharmad hiányában már meg se próbálná pótolni Paczolayt, majd a többieket, de emiatt nem fognak tiltakozó tömegek utcára vonulni. 

Mindezek fényében cseppet sem meglepő, hogy közös alkotmánybíró-jelölésre vonatkozó, gesztusértékű ajánlatot a február 22-i veszprémi időközi választás óta a Fidesz nem tett, sőt a háttérben sem kezdődött semmilyen tapogatózás az esetleg kölcsönösen elfogadható jelöltről. Az Indexnek Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese annyit mondott, hogy logikus volt, hogy a tapolcai időközi előtt ne legyen az ügyben döntés, ugyanakkor elismerte, hogy Paczolay utódlása a frakcióban azóta sem került napirendre.

Gulyás a jogvédők említett kutatását az alkotmánybírókról szakmaiatlannak és politikailag motiváltnak tartja. Elismerte, előfordulhat, hogy az első körben nem sikerül Paczolayt pótolni, azt ugyanakkor – bár elvileg szerinte is lehetséges – kizártnak nevezte, hogy az Országgyűlés a 2016-ban távozó három alkotmánybíró helyét is betöltetlenül hagyja: szerinte ez sem emberileg, sem politikailag nem lenne vállalható.

A szocialisták ősszel már meghallgatni se voltak hajlandók a három fideszes alkotmánybíró-jelöltet. Bárándy Gergely, az MSZP szakpolitikusa most az Indexnek azt mondta, őszi elhatározásán a párt csak akkor változtat, ha a jelölésről szóló, jelenleg formális egyeztetésnek igazi tétje lesz, és a Fidesz felől valós kompromisszumkészséget tapasztalnak.

A jelölőbizottságban se legyen kétharmad!

Ezért elsőként ragaszkodnak hozzá, hogy a jelölőbizottságban az arányok lekövessék a megváltozott parlamenti erőviszonyokat, és a jelenleg kétharmados többséggel bíró Fidesz engedjen át egy helyet az ellenzéknek. Ezt Gulyás Gergely az Indexnek technikai kérdésnek nevezte: a bizottság sima többségi döntéssel támogatja a jelölteket, kétharmadra csak a jelöltekről döntő plenáris ülésen van szükség.

„Ha ezután a Fidesz kompromisszumos jelöltre tenne javaslatot, azt már megfontolnánk. A magánvéleményem szerint például elegáns dolog lenne, ha erkölcsi kárpótlásként a főbírói székből jogellenesen elmozdított Baka Andrást javasolnák, vagy más, konzervatív, liberális vagy baloldali szakembert, a szakmai hitelesség, és nem a pártpreferencia alapján” – mondta Bárándy. Igazi gesztusnak pedig azt tekintenék, ha 11, a Fidesz által jelölt alkotmánybíró megválasztása után egy az ellenzéki pártok által jelölt személyt is beengednének a testületbe. 

A Jobbik emailben reagált a kérdésekre. Mindegy, melyik párt állítja, minden olyan jelöltet támogatnak, aki szerintük „a magyar nemzet javát szolgálja". Saját jelöltben egyelőre nem gondolkodnak, mert azt túl korainak tartják. A közlemény leszögezi: a Jobbik a 2016-ban megürülő alkotmánybírói posztokról nem hajlandó alkut kötni, a párt "az átlátható, nyilvános döntéshozatali mechanizmusok híve". 

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint semmi jel nem utal arra, hogy Orbán meg akarna egyezni az ellenzékkel az üres alkotmánybírói posztról, és a dolog egyáltalán nem is sürgős a miniszterelnöknek. Mint mondta, maximum annyi történhet, hogy a Fidesz engedi, hogy a parlament ellenzéki jelöltekről is szavazhasson (ezt a koalíció-uralta jelölőbizottság egy ideje már nem teszi lehetővé). Azt sem tartja reálisnak, hogy a kormányoldal változtasson a jelölő bizottság összetételén. „Az LMP nem fog pártkatonákat támogatni, de ha lesz számunkra elfogadható jelölt, azt, ahogy eddig is tettük, támogatni fogjuk."