Klaudia
0 °C
12 °C

Egy normális ember ilyet nem tesz

2015.04.30. 15:26
Meleg- és cigányügyben is fontos ítéletet hozott szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Három év letöltendő börtönt szabtak ki egy fiatal nőre egy Facebookon közzétett, uszító kép és egy, a 2013-as Pride-felvonulás „mocskos buzizó” ellentüntetőjeként elkövetett, homofób támadás miatt. A szélsőségessé válás természetével találta szembe magát mindenki a tárgyalóteremben. A bíró arról beszélt: egyszer mindenkinek fel kell nőnie.

A Falk Miksa utcában fekete nadrágos, fekete pólós, sötét, hosszú haját két fonatba választó fiatal, vékony nő halad oldalra kitett könyökkel, nem tér ki senki elől, aki szembejön, inkább nekiütközik. Aztán az egyik biciklit toló, napszemüveges szembejövőnek nekitámad. „Észnél vagy?” – kérdezi a férfi kétszer is. A nő letépi róla a kokárdát. „Nem szégyelled magad?” – hallatszik közben. Aztán a férfi válasza:  „Nem, nem szégyellem, te szégyelld magad.” Erre a nő megüti, a férfi hárító mozdulattal visszaüt. Beavatkoznak a rendőrök, a nő még egyet visszacsap, de közben már mondja a rendőröknek, hogy „ő ütött meg”. 

A Pride-on lezajlott jelenetet az egyik újság munkatársai vették videóra, az anyag az akkori tudósítás részeként ma is megvan az interneten. A videót azért nem linkeljük, mert etikai szempontból nem tartanánk helyesnek lehetővé tenni a tárgyaláson elhangzott, az ügy bírósági megítélésében releváns, de érzékeny személyes információk összekapcsolását felismerhető arccal.

Nagyjából ennyi a videóra vett jelenet a 2013-as Budapest Pride-ról. A helyzet egyszerű, az alakok szerepe világos. Hat óra alatt meg is született az ítélet a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB), amikor szerdán, közel két év után a közösség tagja elleni erőszak miatt indult büntetőügy elérkezett az első tárgyalási napjáig. Mégis a hat óra végére a harmadik emeleti kis tárgyalóteremben több hangzott el fontos magyarországi társadalmi kérdésekről, mint egy féléves szociálpszichológia szeminárium alatt az egyetemen.

Gy. Zs., a fehér kabátkájában még mindig fiatal lánynak látszó, de harmincon túli vádlott Németországból jött haza a tárgyalására. A körmén piros-fehér-zöld lakk. Nem csak a Pride-on történtekért vonták most felelősségre, a másik vádpont közösség elleni uszítás volt. Ugyanazon a nyáron, pár héttel a melegfelvonulás előtt megosztott egy képet a Házipálinka néven, de saját fotójával regisztrált Facebook-oldalán. A képen cigány gyerekek fotója mellett ez volt a felirat:

Fertőző cigány génhulladékok, kiirtásuk ajánlott és kötelező! Ne hagyjuk felnőni őket! Ezekből lesznek a gyilkosok!

Gy. Zs. nyolc általánost végzett, Németországban takarítóként dolgozik. A kinti keresményéből tartja el munkanélküli anyját. A bűnösségét részben elismerte. Azt például egyáltalán nem tagadta, hogy kitette a Facebookra a cigány gyerekek kiirtására uszító fotót. „Én nagyon szégyellem magam. Egy normális ember ilyet nem tesz ki” – mondta.

Visszavágni a Sanyinak

Buri Edina, a PKKB bírája megkérdezte: tudja-e, hogy a kép a mai Magyarországon készült, és beazonosíthatók voltak a gyerekek. Gy. Zs. nem tudta.

Azzal védekezett, az egészbe igazán bele sem gondolt, a képpel csak egy célja volt: visszavágni régi facebookos ellenségének, a roma Sanyinak, aki provokálta. A logikája annyi volt: Sanyi nagyon szereti a családját, vannak gyerekei, ezért a kép majd neki fájdalmat fog okozni, lesz „egy kis félelemérzete”. Azt is elmondta, mi volt a provokáció: lekurvázták. És ezután következtek a tárgyalás legnyomasztóbb percei. Mert mintha egy teljesen természetes, hétköznapi dolgot mondana csak, a vádlott azzal folytatta: tényleg prostituált volt. És akkor elmondta ezt a történetet.

A szülei éltek, de ő mégis 2 hónapos korában intézetbe került. 15 évesen bekerült egy roma családba, mert szerelmes lett egy roma fiúba. A fiúnak börtönbe kellett mennie, őt meg ekkor a fiú unokatestvére eladta Pécsre prostituáltnak. 1999-től 2005-ig élt így. A lábát leforrázták, a fejét betörték, késsel megszúrták. Többször próbált megszökni, mikor végre sikerült, Budapestre került, ahonnan pénzhamisítási ügy miatt a kalocsai fegyházban kötött ki két évre. Amikor kiengedték a börtönből, kint várták a futtatói.  Visszament a börtönbe segítségért. Azt a választ kapta, hogy szabad ember, oldja meg. Visszavitték Pécsre. Újra szökött, 50 kunával és egy személyi igazolvánnyal ment át a határon. Később Svájcban, Liechtensteinben kötött ki. Azt hallotta, hogy 1000 eurót kínálnak a pécsiek annak, aki visszahozza.

A történet egy pontján elsírta magát.

Az tény és való, hogy a mai napig nem szeretem a romákat. Tönkretették az életemet. Elvették a fiatalságomat

– mondta. A Facebookra Gy. Zs. olyan fotókat is feltöltött, amiken horogkeresztes zászlóval pózol és náci karlendítést végez. Erre az volt a magyarázat: az akkori élettársa és baráti társasága szélsőségesebb eszméket vallottak. „Azt akartam, hogy elfogadjanak."

És most hogy áll ehhez? – kérdezték tőle. „Nem foglalkozom ezekkel a dolgokkal. Szeretnék családot, gyereket. Egy házat, ahová elhozhatom a kutyámat” – válaszolta. Mesélt arról, hogy most vannak „néger" barátai. Együtt járnak diszkóba. Az előzetesben megismert roma lányokról is jó véleményt mondott, sokat beszélgettek, rajzoltak együtt, „ők is emberek, nekik is van lelkük”.

Megbocsátani így nem lehet

A pride-os eset vádpontjánál Gy. Zs. annyit ismert el – a videó miatt nehéz is lett volna tagadni –, hogy a biciklist megütötte. Az ütés okáról viszont vitatkozott, azt mondta, csak arra reagált így, hogy a férfi a lábára hajtott a biciklivel. Azt is megpróbálta elhitetni a bírósággal, hogy a felvonulásra csak kíváncsiságból ment, hogy magas sarkú cipős, „vicces” férfiakat lásson, azon paprikázódott fel, hogy nem engedték be a kordon mögé kérdezgetni a felvonulókat, és a férfi pólóját akarta megrángatni, csak véletlen jött le pont a szivárványos kokárda.

A tárgyalásra eljött a biciklis férfi is tanúként. Mintha egy másik világból érkezett volna. Halkan, de határozottan beszélt. Látszott, hogy nem könnyű itt lennie. Elmondta, hogy megfélemlítve érezte magát a Pride-on, és neki úgy tűnt, egy koreográfia volt, hogy a nő megüti, és aztán belekötnek, hogy megüt egy nőt.

Megnézték együtt a videót, aztán szembesítették őt és a vádlottat. Gy. Zs. bocsánatot kért tőle. „Őszintén sajnálom” – mondta. „El tudja fogadni? ” – kérdezték a férfit. „Meghallgattam” – volt a válasz. Ennél többet nem bírt mondani. A vádlott története még ekkor is az volt, hogy ő a lábára tolta a biciklit.

Egy normális világban

Ügyészt ritkán látni a való életben úgy kérdezni, mint ahogy azt az ember a filmek alapján várná: okosan, gyorsan, keményen, sarokba szorítósan. Gy. Zs.-nek ilyen ügyész jutott. Ráolvasta a vádlott fejére, hogy kollektív felelősségben gondolkodik, hogy a védekezésében sok a véletlen, és ugyan miért éppen mindig vele történik ilyen. Az ügyész volt az, aki rákérdezett, mit jelent a vádlottnak a horogkereszt, és ő volt az, aki reagált is rá, amikor Gy. Zs. felmondta, hogy „Hitler pártjának jelképe”.

A vádbeszéd szerint amikor Gy. Zs. a nácizmusról beszél, az olyan, mint amikor ő, mármint az ügyész, a kvantumfizikáról: mondja, de nem érti. Ugyanakkor az ügyész sem tudta szó nélkül hagyni, ami a vádlott múltjáról kiderült, és maga is sorolt enyhítő körülményeket. „Ilyennek egy normális világban nem szabadna történnie” – mondta. De azzal folytatta, hogy bár senkinek nem lenne szabad így felnőnie, Gy. Zs.-nek sok sorstársa van, és nem mindenki kompenzál azzal, hogy „ordas eszmék szolgálatába áll”. Az ilyen jellegű bűncselekmények elszaporodottságára, elrettentésre hivatkozva kért súlyos büntetést.

A házinyulak elpusztultak

A védőbeszéd hosszú volt, néha a kínosság határáig színpadias, tele hatásszünetekkel és nagy gesztusokkal. Ami órákkal korábban nyomasztó és kemény tény volt, abban ilyen előadásban alig volt erő. Az ügyvéd Coelhót idézett, és belekezdett egy terjengős, zavaros magyarázatba egy régi kísérletről, amikor házinyulakkal zsíros ételeket etettek, és csak a simogatott nyulak nem fordultak fel az érelmeszesedéstől. Láttam valakit a teremben, aki a szemét forgatta. A beszédet a védő idáig vitte:

A vádlottnak már nem lenne szabad az élők sorában lennie, mert nem kapta meg a szeretetet.


Az utolsó szó jogán Gy. Zs. már alig beszélt. Még egyszer elmondta, mennyire sajnálja, és hogy „nem szabadott volna". Azt is mondta: elment pszichiáterhez, terápiát kezdett, „hogy ne legyen ilyen agresszív".

Nem fél a bíróság, hogy megszökik

Az ítélet végül ez lett: 3 év letöltendő börtön, 3 év közügyektől eltiltás, és egy korábbi, liechtensteini bűnügyben (súlyos testi sértés, kábítószerrel visszaélés) kapott felfüggesztett 8 hónap letöltésének elrendelése. A bíróság szerint a pride-os videó alapján egyértelmű volt, hogy a férfi nem tolta rá a biciklit a vádlottra, és – például a szivárványszín jelkép célirányos letépése miatt – teljesen egyértelmű, mi motiválta. Ez nem szimpla garázdaság volt.

Sajnálatra méltó, ami vele történt, de egyszer a vádlottnak is fel kell nőnie. A saját tetteiért saját maga felel.

– mondta a bíró. Az indokláskor elhangzott: a felfüggesztett szóba sem kerülhetett, a bíró jóval többet is adhatott volna. Mivel Gy. Zs. visszaeső, a középmérték, amiből ki kellett indulnia, 6 év volt, azt hajlították lefelé az enyhítő körülmények. A bíró szerint Gy. Zs. „kiforratlan személyiségű ember”, fejlődés alatt áll, és vannak biztató jelek.

Mindenki fellebbezett, az ítélet nem jogerős. Az ügyész azt is kérte, hogy a jogerős ítéletig helyezzék a vádlottat előzetes letartóztatásba, nehogy megszökjön, de a bíró úgy látta, erre nincs szükség: Gy. Zs. most is hazajött Németországból, amikor hívták.

Először született ilyen ítélet

A tárgyalásra beült Száva Vince mint roma jogvédő, a Magyarországi Nemzeti-Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesületének az elnöke. Az Indexnek az ítéletet példamutatónak nevezte, abban bízik, hogy visszatartó ereje lehet, „a náci eszmét valló személyek elgondolkodnak”.

A magyarországi melegek szempontjából a PKKB ítélete különösen jelentős. A Háttér Társaság jogvédő szervezet rámutatott: 2008-as bevezetése óta most első alkalommal állapította meg bíróság, hogy szexuális irányultságon alapuló közösség tagja elleni erőszakot követett el valaki. A feljelentést a biciklis férfi a Háttér jogsegélyszolgálatának segítségével tette meg.

„A kutatások szerint minden hatodik LMBTQI embert ért már Magyarországon gyűlölet motiválta támadás, ám az esetek döntő többségét az áldozatok nem jelentik” – közölte a szervezet. A Háttér munkatársa, Dombos Tamás szerint ez az ügy megmutatta, hogy igenis érdemes a hatóságokhoz fordulni, ha valakit szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt ér bántalmazás.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!