Máté, Mirella
4 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Itt van a magyar szövegértési teszt megoldása

2015.05.04. 16:14 Módosítva: 2015.05.04. 21:00

A középszintű magyar érettségi hivatalos megoldása csak hétfő este vagy kedd reggel lesz elérhető az Oktatási Hivatal oldalán. Megkértünk egy magyartanárt, hogy oldja meg a szövegértési feladatsort, amire a diákok 60 percet kaptak a szokásos esszék megírása előtt. Itt olvashatók a nem hivatalos megoldások. A diákok a megoldásokhoz annyi segítséget kaptak, hogy a feladatok végén zárójelben megadták, melyik bekezdésben található a válasz.  Először olvassa el a szöveget, majd nézze meg a kérdéseket és a megoldásokat. 

A feladatlap szövegének folytatásáért kattintson a képre
A feladatlap szövegének folytatásáért kattintson a képre

1. Grendel Lajos a bevezetőben kettős minőségben mutatkozik be. Miként szolgálta, segítette ez a kettősség könyvének megírását? 1-1 olyan jellemzőre utaljon, amely csak az írói, illetve csak az egyetemi oktatói szerepére vonatkozik!  (1)

a) író: az írónak ismernie kell a magyar és világirodalom jelentős műveit

b) egyetemi oktató:  több mint egy évtizede XX. századi magyar irodalmat ad elő az egyetemen

2. Milyen „meglepetéseket” okozott a szerzőnek a korszak műveinek újraolvasása? Említsen két tényezőt! (1)

1. Más életkorban másképpen olvasunk

2. Sok kiváló szerzőt hanyagol el az utókort, sok szerzőről derül ki, hogy beleférne a kánonba

3. A szerző hosszan értekezik arról, kihez akar szólni, kinek is ajánlja művét.  

a) Nevezze meg a szerző által megjelölt célközönség két, eltérő, nagy csoportját! (2)

1. szakmabeliek

2. bárkinek, aki olvas modern magyar irodalmat, regényt és verset

b)„És kihez akar szólni? Mindenkihez, mondhatnám lelkesen, de, sajnos elmúltam már húszéves. Akkor hát a könyvek barátaihoz. Ez meg fellengzős kijelentés, és különben is, miféle könyvek barátaihoz?”  (2) 

Miért veti el a szerző, hogy mindenkihez szóljon, sőt azt is, hogy a „könyvek barátaihoz” szóljon? Indokolja válaszát 1-1 érdemi magyarázattal! 

Azért nem akar mindenkihez szólni, mert nem mindenkit érdekel az irodalom.

Nem minden könyvbarát szakembere az irodalomak: a könyvet szereti, de nem az irodalmat. 

4. Grendel Lajos saját könyvét nem tartja „teljes irodalomtörténetnek”. Mivel indokolja ezt, illetve mivel indokolható a szerzői meghatározás? (2, 3, 5)

a) A vizsgált időtartam: csak a XIX. század végétől a 1980-as évek végéig tart

b) Műnemi-műfaji válogatás: drámával és esszével nem foglalkozik, csak epikával és lírával

c) A szerző kiválasztása és értékelése: azokat választja, akik epikában és lírában változást hoztak, olyan műveket, amelyek nem vesztették el érdekességüket a mai olvasó számára, amelyeknek egzisztenciális tétje van

5. A szerző több alkotóra, irodalomtörténészre is utal, köztük a következőkre: Kibédi Varga Áron, Szerb Antal, Illyés Gyula. Válaszoljon röviden, 1-1 érdemi közléssel a nevezettekre vonatkozó kérdésekre.

a) Miként érvényesíti a szerző irodalomtörténetében Kibédi Varga Áron felfogását az irodalmi művek megközelítéséről? (1,3)

Kibédi Varga Áron felfogása: a műveket a tárgyalt kor és a jelen felől, két optikán keresztül kell vizsgálni

Grendel Lajos felfogása: A beszédmód változásai foglalkoztatják az életműveken belül, a korszak kontextusában és a jelen felől is nézve

b) Miért idézi meg Grendel Lajos Szerb Antal irodalomtörténetét? (4)

Mert Szerb a modernitás korszakhatárát 1908 elé tette

c) Illyés Gyula neve az utolsó bekezdésben kerül ül. Hogyan viszonyul a szerző Illyés „ötágú síp” metaforájához? (7)

Teljesen egyetért vele, úgy gondolja, hogy egységes és osztatlan a magyar irodalom, még akkor is, ha ennek öt ága van. 

6. A szerző szerint a kortárs magyar irodalomra három 20. századi tendencia („paradigma”) valamelyike hatott. Nevezze meg e három törekvést! (3)

Nyugatos

avantgárd

népies

7. Irodalom és történelem viszonyát is taglalja a szerző. Mutassa be két tényezőt említve Grendel Lajos álláspontját. (4)

A történelmi és irodalmi korszakhatárok nem esnek egybe, 1918 és 1945 az irodalomban nem korszakhatár, az irodalomnak öntörvényű alakulástörténete van, az 1970-80-as években volt paradigmaváltás, amikor történelmi fordulat nem történt

8. Igaz vagy hamis? A megoldások mellé írja az I (Igaz) vagy H (Hamis) betűjelét. (1, 4, 5, 7)

A szerző 1908-at, a Nyugat indulását tekinti korszakhatárnak Igaz

Grendel könyvében önálló fejezetet kap a határon túli magyar irodalom Hamis

A szerző napjaink irodalmát már nem tárgyalja Igaz

Grendel szerint a befogadói életkor változása nem módosít a művek megítélésén Hamis

A művek értékelését részletes alkotói életrajzok kísérik Hamis

9. A szerző idegen eredetű szavakat, nemzetközi műveltségszókat is használ. A meghatározások mellé írja a szerző által használt kifejezést. (1, 6)

a) Az adott korban a legkiválóbbnak tartott szerzők és művek összessége: kánon

b) Elcsépelt, lapos, közönséges, közhelyes: banális

10. Egészítse ki értelemszerűen a Bevezetés információi, közléselemei alapján 1-1 szókapcsolattal az alábbi hiányos szöveget! (6)

A szerző az irodalmat a/z létről való beszédnek tekinti.

Korszerű beszédmódnak tart minden olyan nyelvet, írói beszédet, mely képes az emberi egzisztencia mélyebb szerkezetét láttatni.

Az irodalmi művel vizsgálatának legelső szempontja, van-e a műnek egzisztenciális tétje, képes-e elmozdulni a/z részlegestől az egyetemes felé .

E nélkül az irodalom csupán ártalmatlan játék, privát szórakozás.

11. Grendel Lajos bevezetőjét a közvetlenség, személyesség és a tudományos, tudományos-népszerűsítő igény egyszerre jellemzi. Nevezzen meg e kettősség érzékeltetésére 2-2 nyelvi, nyelvhasználati jellemzőt a szövegből vett példákkal!

a) közvetlenség, személyesség

Nyelvi, nyelvhasználati jellemző (és példa)

szlenges, vulgáris fordulat ("van hozzá pofám")

felkiáltás ("Hát bizony érhetik!" - mármint meglepetések az embert)

irónia ("minő korszakos felfedezés", hogy az ember mindig másképp olvassa ugyanaz a könyvet)  

b) tudományos, tudományos népszerűsítő igény

Nyelvi, nyelvhasználati jellemző (és példa)

szakszó (paradigma)

definíció (az irodalmat a létről szóló egyik lehetséges beszédnek tekintjük)

tagadásokkal való körülhatárolás (kinek nem írok életrajzot?) 

12. Meggyőzte-e önt a Bevezetés? Ajánlaná-e elolvasásra Grendel Lajos művét? Összefüggő szövegében két érvvel indokolja álláspontját!

Igen: Mert élvezetes és személyes a stílusa, mert segít eligazodni a modern magyar irdoalomban, mert felhívja a figyelmet az igazán fontos művekre.

Nem: Mert túl szaktudományos, sok benne az idegen szó, nem érdekel, hogy egy könyv modern vagy régi, és hogy mitől modern, az író kérdései nem az én kérdéseim.