Friderika
3 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Érdekes, igényes, de nehéz volt a magyarérettségi

2015.05.04. 13:30 Módosítva: 2015.05.04. 13:39

Az idei középszintű írásbeli magyarérettségin a feladatok érdekesek, igényesek, de az összehasonlító verselemzés kivételével meglehetősen nehezek voltak, mondta az Indexnek Arató László, a Magyartanárok Egyesületének vezetője.

A szövegértési feladat Grendel Lajosnak A modern magyar irodalom története című könyvéből vett részlet volt. Arató szerint a szövegválasztás kiváló, bár nem támadhatatlan. A regényíró Grendel modern magyar irodalomtörténetének bevezetője egyszerre lendületes, élvezetes olvasmány, ugyanakkor komoly odafigyelést igényelő tudományos írás. Így a szövegértési feladat nem álfeladat. Egy kicsit talán a védhetőnél nagyobb előnyt biztosít a szövegben is említett „szakmabelieknek”, az irodalomtudományban járatosabb diákoknak. Arató szerint egy nem irodalomról szóló szöveg azért ezúttal is még szerencsésebb lett volna. (A választás érdeme az lehet, hogy a kitűnő regényíró izgalmas, és a modern magyar irodalomban való eligazodást segítő, ugyanakkor nem kellőképpen ismert irodalomtörténeti  munkájára hívja fel a figyelmet.)

A feladatok abból a szempontból megfelelőek voltak, hogy többféle megértési részképességet mértek. A 60 perc azonban sokaknak nem volt elég minden feladat megoldására. Ehhez az is hozzájárult, hogy a szöveg szokatlanul hosszú, több mint kétoldalas volt.   

Arató szerint jók voltak a szerző műválasztásának, szempontjainak logikáját rekonstruáltató feladatok (pl. 3., 4., 5.). Fontos részkompetenciát mért az a feladat, amelyben az idegen szót a szövegkörnyezetből kellett kikövetkeztetni (9.) A Bevezető stílusrétegeit példák segítségével bemutattató feladat is jó, bár itt a tudományos nyelvhasználat két különböző példájának megnevezése és a kijelölt helyre való beírása gondot jelenthet. A szakszót, idegen szót egyszerű megnevezni és beírni a táblázatba. A mondatszerkezeti sajátosság vagy a definícióra, tagadásokkal való körülhatárolásra irányuló nyelvhasználat példája nem fér be a megadott helyre.

Erősen vitatható volt a legelső feladat, amely indításnak túlbonyolított és nem egészen szerencsés fogalomhasználata miatt nem elég könnyű, a vizsgázót elbizonytalaníthatja. (Fölösleges és félrevezető a második mondat beszúrt kérdése, amire választ valószínűleg nem vár a feladatkészítő,) illetve a „jellemző” szó használata a harmadik feladatmegjelölő mondatban.)  Az egyszerű másolási feladatért (10.) aránytalanul sok (5, a legtöbb a feladatlapban!)  pont jár.

Az esszéírás, azaz a szövegalkotási feladatok közül mindhárom feladat színvonalas, kellő nehézségi fokú és ugyanakkor megoldható volt, véli Arató László. Bár a diákok többnyire automatikusan a novellaelemzést választják, az ezúttal jóval nehezebb volt, mint az összehasonlító verselemzés.  Egyetérthetünk a feladatkészítők törekvésével, hogy könnyebb verseket és nehezebb novellákat adnak, érdemes lenne tanáraiknak figyelmeztetni a diákokat, hogy nem mindig az a legegyszerűbb, amiről azt hiszik, hogy nem kell annyira félniük a versektől.

1. Érvelés – „Az idő a miénk!”

A feladat igen jó, mert végre – szemben sok év hasonló feladataival – valóban lehet a választott szöveg alapgondolatai, állításai mellett vagy ellen érvelni, állítja Arató László. Seneca határozott álláspontja arról, hogy nem az időnk kevés, hanem csak rosszul használjuk, rosszul sáfárkodunk vele, olyasmi, amire valóban lehet reagálni. Az érvelés megszokott „elirodalmiasításával” azonban a Magyartanárok Egyesülete ezúttal sem ért egyet. Az érvelés logikáját megtöri,  hogy a diákoknak 3-4 irodalmi példával kellett alátámasztaniuk álláspontjukat. Ez erőltetett és nehéz feladat az érettségizőknek. Sem az esetleg előhúzható Csehov-drámák, Arany- vagy József Attila-versek, sem az érvelés koherenciája nem jár jól a feladat kétfelé tartásától.

2. Bodor Ádám: Állatkert – novellaelemzés

Bodor, az élő klasszikus remek novellája nehéz feladat elé állítja az értelmezőt, mondta Arató László. A talányos, groteszk elbeszélés titkait nem könnyű felfejteni. A választás ennek ellenére helyeselhető, éppen mivel a szöveg maga kívánja meg, szinte megköveteli az értelmezést, a gondolkozást. A megadott szempontok viszont jobban is segíthették volna ezt a munkát. A novella talányosságára, a titokzatos előreutalásokra, az információadagolásra és -visszatartásra vagy az emberi és az állati viszonyára vonatkozó kérdések, szempontok jelentősen megkönnyítették volna a kemény dió feltörését.

3. Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz – Jékely Zoltán: Az ég játékai (összehasonlító elemzés)  

A Magyartanárok Egyesületének vezetője szerint a szövegalkotási feladatok közül ez volt a legkönnyebb. Az ég hanyatt fekve bámulása, a természet sajátos testhelyzetből való szemlélete mint jelenetkeret, szóláshelyzet valóban kínálja magát az összevetésre. A háború motívuma is összeköti a két verset, ugyanakkor a kétféle képalkotás, a Jékely-versből hiányzó allegorikusság jól megragadható különbséget jelent.