Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Pesten legyen Buda új kórháza?

2015.05.13. 07:52 Módosítva: 2015.05.13. 09:05
Eddig nagyrészt lerobbant, drágán vagy sehogy nem modernizálható és kifejezetten rosszul megközelíthető kórházakat javasoltak azok a kerületi polgármesterek, akik az új budapesti kórház megépítéséért lobbiznak. A Fidesz budapesti elnöksége ma tárgyal a helyszínekről. A legizgalmasabb javaslat érdekes módon az, hogy az észak-budai kórház Pesten, a Megyeri híd és az M0-s közelében legyen.

Kerületi fideszes polgármesterek álláspontja fog összecsapni ma a Fidesz budapesti elnökségének ülésén. A kerületek vezetői a sajtóban arról vitáznak, hol legyen az az új budapesti kórház, amelynek építését Rogán Antal jelentette be februárban. Azóta zajlik a találgatás a helyszínről, és azóta lobbiznak a kerületi polgármesterek. Ez a lobbizás mintha azokat az alapvető szakmai érveket is fölülírná, amiket nemrég Velkey György, a Magyar Kórházszövetség vezetője fogalmazott meg az Indexnek:

  • Szükség van egy új kórházépületre Budapesten.
  • Ennek nagyon jó közlekedési kapcsolatokkal kell rendelkeznie (közút, közösségi közlekedés).
  • A kórházban a sürgősségi ellátásban fontos összes szakma képviselőjének helyet kell kapnia. 

Budán ugyanis egyelőre nincs olyan modern, mindennel felszerelt sürgősségi központ, ahol a súlyos sérülteket gyorsan és szakszerűen, teljesen el tudják látni. A „sokszakmásság” (idegsebészet, szájsebészet, mellkassebészet, szemészet, fül-orr-gégészet stb.) azért fontos, hogy a bonyolult sérülteket ne kelljen ide-oda szállítgatni a kórházak között. A fentieket erősítette meg kérdésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi államtitkársága is. Válaszuk szerint „komplex, sokszakmás, sürgősségi ellátásra is alkalmas centrumra” van szükség, amely lehetőség szerint egy telephelyen működik az év minden napján.

A Fidesz–KDNP-frakció felkérésére az államtitkárság „haladéktalanul meg is kezdte” egy új kórház szakmai koncepciójának elkészítését, írta kérdésünkre az Emmi. Összesen 13 helyszínt vizsgálnak. A tárca válasza szerint valószínűsíthető, hogy az új kórház Budán épül fel, de az új kórház pontos helyszínével kapcsolatban döntés még nem született. A helyszín kiválasztásánál különös hangsúlyt kap majd a városvezetés álláspontja és a lakosság véleménye is. 

Nézzük meg most azt az öt helyszínt (a térképen pirossal), amelyekért a kerületi polgármesterek, Láng Zsolt (II.), Bús Balázs (III.), Wintermantel Zsolt (IV.) és Pokorni Zoltán (XII.) leginkább lobbiznak.

Korábbi Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI)

Épült: 1868

Ágyszám a megszűnés előtt: 845

Lassan hét éve áll üresen az egykori királyi tébolyda épülete a Hűvösvölgyi úton lévő 40 hektáros őspark közepén. Az épület őrzése havonta több millió forintjába kerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek. Nemrég az elhagyott épületeket bejáró Szellemvárosok blog készített szép felvételeket az épület egyre leromlottabb állapotban lévő belsejéről. Azokon a felvételeken is jól láthatók voltak a többméteres belmagasságú, néhol bútorlappal, néhol gipszkartonnal összevissza leválasztott terek: ahogy a régi műemlék épületeket ma is megpróbálják a kor követelményeinek megfelelő kórházakká fabrikálni.

Drónról az üresen kongó pszichiátria

Bármennyire is fájdalmas volt az OPNI bezárása annak idején, igazi szakemberek közül kevesen mondanák, hogy az épület alkalmas lenne egy XXI. századi igényeknek megfelelő kórháznak. A kórházbezárások körüli hisztérikus időszakban, 2007-ben a II. kerület fideszes vezetése változtatási tilalmat rendelt el a területre, nehogy lakóparkká lehessen alakítani, az ugyanis az amúgy is zsúfolt Hűvösvölgyi út forgalmát ellehetetlenítette volna. Láng Zsolt fideszes polgármester most újra ezzel az érvvel állt elő: mondván, az OPNI lenne a legmegfelelőbb helyszín az új budapesti kórháznak, és ehhez Tarlós István is csatlakozott. Láng Zsolt pozíciói azért is jók, mert ő a kórházügyben érdekelt többi polgármesterrel ellentétben tagja a Fidesz budapesti elnökségének. Azt nem tudni, hogy ő és Tarlós mennyire néztek rá a térképre. A kétszer egysávos Hűvösvölgyi út, a hasonlóan szűk Hidegkúti vagy Budakeszi út azóta nem lett szélesebb, és ha ott lenne egy nagy központi kórház, vajon ezek az utak mitől bírnák jobban a forgalom megsokszorozódását?

Szent János Kórház

Épült: 1898

Ágyszám: 1171

A budapesti és az országos egészségügy állatorvosi lova a jó öreg János-kórház: miután hosszú évek óta nem kap fejlesztési pénzeket, a több mint százéves épületek teljesen leromlott állapotban vannak. Itt kellene a végletekig leterhelt orvosoknak kevés pénzből csodát művelniük. Az Építéstudományi Egyesület áprilisban tartott Műemlék kórházaink 2015 című konferenciáján például elhangzott: az ilyen régi épületek helykihasználása a széles oldalfolyosók miatt nagyon rossz, a fölöslegesen nagy belmagasság miatt pedig csak drágán üzemeltethetők. A pavilonrendszerű kórházakban a nagy lehűlő felületek miatt az utólagos hőszigetelés is csak korlátozottan vagy egyáltalán nem valósítható meg.

 A kórház vezetése szerint azonban igenis vannak jó nemzetközi példák arra, hogy az ilyen százévesnél is idősebb kórházakat is lehet a XXI. századi igényeknek megfelelően modernizálni – például a mannheimi vagy a heidelbergi klinikák mintájára.  A kórház nagy előnye, hogy szinte a teljes szakmai palettán ki tud állítani orvosokat – ezt kevés kórház mondhatja el magáról. Az új budapesti kórház felépítése körüli mizériában még az is fölmerült, hogy a Jánost bezárják, az orvosokat pedig az új szuperkórházba irányítják át. A XII. kerület foggal-körömmel ragaszkodik a kórház épületéhez. A 2007-es kórházbezárási hullámban Pokorni Zoltán kezdeményezésére itt is változtatási tilalmat rendeltek el, hogy az ingatlanokat ne lehessen más célra eladni. Tavaly egyeztetések kezdődtek a Szent János Kórház és a szomszédos Kútvölgyi klinikai tömb összevonásáról, hogy egy integrált egyetemi oktatókórház jöjjön létre. A probléma itt is a közlekedéssel lenne: a János-kórházat a szűk, dugókkal terhelt budai utakon kifejezetten nehéz megközelíteni.

Budai kórház Újpesten? A Megyeri hídnál?

Különösen érdekes javaslattal állt elő nemrég Wintermantel Zsolt, Újpest polgármestere: mi lenne, ha Buda északi részének nagy kórháza Pesten lenne? Wintermantel Zsolt az Indexnek azt mondta: tudatában van annak, hogy a kormány budai kórházfejlesztésben gondolkodik, de egy újpesti zöldmezős beruházás erre is megoldást jelenthetne. A polgármester szerint ha Dél-Budán a Szent Imre Kórházat fejlesztenék, Észak-Buda ellátását a kifejezetten jó közlekedési összeköttetések miatt egy az M0-s és a Megyeri híd pesti hídfőjéhez közeli új kórház kiválóan el tudná látni.

A Wintermantel által javasolt terület az újpesti Jégpalotával szemben lévő, jelenleg üres terület a Megyeri út és a Külső Szilágyi út, valamint az azzal párhuzamosan futó vasútvonal között (ha a fenti térképre ránagyít, pirossal jelöltük ezt a területet). A terület nem a MÁV-é, így tulajdoni problémák  sem merülnek fel. Nagyon közel van az M0-s, de itt épül meg a káposztásmegyeri intermodális csomópont, amely összeköti majd a  buszt, a villamost, és a vasutat, valamint az egyszer majd meghosszabbított 3-as metrót. Wintermantel Zsolt azzal is érvel, hogy az építkezéshez akár iparvágányt is lehetne építeni a területre, ami jelentősen olcsóbbá tenné az építőanyag szállítását.  

Szent Imre Kórház 

Ágyszám: 678

Épült:  1950,  1972–1978,  1999,   2007,   2010

Ha a térképre nézünk, az utak alapján elég kézenfekvő, melyik kórházba juthat el leggyorsabban egy mentőautó az M1-esen, az M7-esen vagy valamelyik környékbeli településen történt baleset sérültjével. A Tétényi úton lévő Szent Imre Egyetemi Oktatókórház az ötvenes évekre lett kész, de később folyamatosan bővítették,  1999-től, majd pedig 2010-től  pedig jelentős felújításokat, fejlesztéseket hajtottak végre rajta.

Budán itt van egyedül modern, „egyablakos” sürgősségi központ. Itt van a XI. kerület alapellátási ügyelete, de ide érkeznek a  mentővel beszállított betegek is. Az érkezőket  egymást váltó teamek fogadják, amelyek elvégzik az első vizsgálatokat, és a diagnózis alapján irányítják tovább a betegeket. Információink szerint a Tétényi úti kórházzal az a baj, hogy nem tud mindig minden szakmában ellátni betegeket, azaz a betegek egy részét innen tovább kell szállítani. 

Szent Margit Kórház

Épült: 1897, 1981

Ágyszám: 456

Bús Balázs, Óbuda polgármestere legutóbb a hétvégén nyilatkozott arról, hogy szerinte nem kell új kórházat építeni, hanem Dél-Budán a Szent Imre Kórházat, Észak-Budán pedig az óbudai Szent Margit Kórházat kellene fejleszteni. Bús Balázs az Indexnek azt mondta: a Szent Margit Kórház fejlesztése elhibázott politikai döntések miatt állt le a Gyurcsány-kormány idején. A polgármester ezért örül, hogy ezzel a kérdéssel most foglalkozik a Fidesz, és örülne annak is, ha az elnökség előtt is elmondhatná álláspontját. Az óbudai kórház ügyének egyik védelmezője Tarlós István főpolgármester, korábbi óbudai polgármester is. Tarlós nemrég azt mondta, még ha az egykori OPNI területén is lesz az új kórház, a Szent  Margit Kórház  „paraméterei ne sérüljenek meg".  Az 1897-ben alapított óbudai Margit-kórházat a főváros a 2008-as átalakítások idején a budai Gyerekkórházzal együtt a János-kórházhoz csatolta. Az intézmény 2013. január 1-jétől ismét önállóvá vált, amiben Tarlósnak szintén szerepe volt.

Badacsonyi Szabolcs megbízott főigazgató az Indexnek azt mondta: a kórház olyan feszes gazdálkodást folytat, hogy eddig el tudta kerülni az eladósodást. A két, nyolcvanas években épült panelépület azonban komoly felújításra szorul: tetőszigetelésre, homlokzati hőszigetelésre és nyílászárócserére lenne szükség. A kórház maga is mindent megtesz a fejlesztésekhez szükséges forrásért, így például a műtők felújítására eddig több mint 100 millió forintot tudott összegyűjteni adományokból. A főigazgató szerint a kórház további működőképessége szempontjából meghatározó, mekkora ellátási területük lesz, és ehhez képest milyen kapacitásokkal rendelkeznek. 2013-ban nagyon alacsony aktív, gyógyító ágyszámmal indultak, különösen az alapszakmákban (belgyógyászat, sebészet, szülészet), miközben közel 200 ezer ember, vagyis egy Nógrád megyényi lakosság ellátásáért felelnek.