Új hidat épít a kormány a Dunán

• Kalocsánál új hidat épít a kormány a Dunán, hogy a Bács-Kiskun megye felől érkezők hatékonyan részt tudjanak venni a paksi atomerőmű építésében.
• Paks 2 új vezetője Bán Tamás lett.
• Létrehozzák a Kincstári Jogügyi Igazgatóságot, ahol az állam ügyvédei fognak dolgozni.
• Emelik a falusi polgármesterek bérét, pontosabban bérkiegészítést kapnak a kistelepülési vezetők.
• Az állami társaságoknak és az önkormányzatoknak megtiltják a kufárkodást a közpénzzel; csak állampapírba fektethetnek, és csak a Magyar Államkincstárban.
• 2016. július 1-jével 35 ezer, a közigazgatásban nem vezető beosztásban dolgozó ember bérét emelik.
• Bevezetik az e-kártyát, a kártyák kiállítása felmenő rendszerben már az idén elindul.
• Nem enyhítik a vasárnapi boltbezárást a Balatonnál, az emberek ugyanis Lázár János szerint pihenni és nem vásárolni mennek oda.
• Új rekord született: a Kormányinfo csak 1 óra 45 percig tartott.

Új vezető Paks 2-nél és új híd

A paksi beruházásról tárgyalt szerdai ülésén a kormány, és úgy döntött, Paks 2 építésével párhuzamosan új hidat épít a Dunán Kalocsánál – jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfo-tájékoztatón. A híd azért kell, hogy a beruházásban minél hatékonyabban részt tudjanak venni a Bács-Kiskun megyében élők, onnan érkezők is.

Lázár azt is bejelentette, hogy lezárult a Paks 2 vezérigazgatójának kiválasztása. Az új vezető Bán Tamás lett, aki az MVM-nél és a Mavír Zrt.-nél is dolgozott korábban. Bán Tamás emellett dolgozott az Alkotmánybíróság elnökének titkáraként, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon bíróként, az állami bankfelügyeletnél, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban államtitkárként, a Paksi Atomerőműnél, és a Kész Holding igazgatótanácsának is tagja volt, valamint vezette a Budapesti Városüzemeltetési Központot – sorolta a miniszter. Bán Tamás Nagy Sándort váltja a poszton. Részleteket erről ebben a cikkünkben talál.

Társadalmi tanács létrehozásáról is döntött a kormány a paksi bővítéssel kapcsolatban. Ebben a negyvenegy környéki település képviselőit és országgyűlési képviselőit vonják be, és Paks polgármesterének vezetésével működik majd a tanács.

Emelik a falusi polgármesterek bérét

Ahogy azt az Index is megírta, a Fidesz élénken foglalkozik azzal, hogy mennyi kára származott a kistelepülési polgármesterek bérének csökkentéséből. És arra jutottak, hogy valahogy meg kell emelni azt a bért, amelyet maga csökkentett le.

Lázár János most azt mondta, hogy a kormány megvizsgálta a kérdést, és arra jutott, hogy 990 kistelepülési polgármester esetében megtalálta a megoldást: 

Lázár azt is mondta, hogy 60 polgármester törvénytelenül megemeltette bérét 30 százalékkal, ezen ügyekben a kormányhivataloknak kell eljárni.

Az állam és az önkormányzatok is csak állampapírba fektethetnek

A kormány megvizsgálta az állami és az önkormányzati szektor befektetéseivel való gazdálkodás kérdését is. Az igazságügyi miniszter egy törvénnyel: eszerint az állami gazdasági társaságok, intézmények csak állampapírban államkincstárban tarthatják majd a pénzüket, és ezt szeretnénk érvényesíteni az önkormányzatoknál is. Vagyis nem fordulhatna elő, hogy 410 millió forint egy brókercégénél bent ragad, mint az megesett a Földművelésügyi Minisztérium egy háttércégével márciusban.

a kufárkodás lehetőségét szeretnénk háttérbe szorítani

– fogalmazott Lázár János.

Új poszt: az állam ügyvédje

Lázár bejelentette azt is, hogy létrehozzák ismét a Kincstári Jogügyi Igazgatóságot, amelynek dolgozói az államot peres eljárásokban képviselik. Az itt dolgozó jogász tehát az „állam ügyvédje” lesz, belföldön és külföldön is ő jár el az állami intézmények nevében. 

Lázár azt mondta, hogy erre azért van szükség, mert nem akar a kormány többé ügyvédeknek állami megbízást adni. Volt olyan év, amikor 10 milliárd forintot fizetett ki az állam ügyvédi megbízásokra, és mivel nem közbeszerzés-köteles az ügyvédi megbízás, ez nem mindig tiszta helyzetet teremtett.

Nem enyhítik a vasárnapi boltbezárást

A Balatonnál sem. Az emberek ugyanis Lázár szerint

pihenni és nem vásárolni mennek a Balatonhoz.

Jön az e-kártya

Lázár János bejelentette azt is, hogy már az idén elkezdik az e-kártya bevezetését felmenő rendszerben, és a kormány terve, hogy jövőre már minél többen megkapják az elektronikus ügyintézésre alkalmas e-kártyát.

Ez kiváltja egyszerre a személyi igazolványt, a jogosítványt, a lakcímkártyát, az útlevelet, az adókártyát és a tb-kártyát, sőt akár diákigazolványként is működhet.

Csökken a bürokrácia, emelkedik a bér

A kormány megtárgyalt szerdán egy 1107 javaslatból álló csomagot, amely a bürokráciacsökkentésről szólt. A járási és kormányhivatalokból ugyanis ennyi javaslat érkezett arra, hogyan lehetne minél jobban csökkenteni az ügyintézést, az ezzel kapcsolatos kellemetlenségeket. A kormány el is döntötte, hogy egyszerűsítik az építési engedélyezési eljárásokat, az özvegyi nyugdíj és az öregségi nyugdíj megállapítását, a foglalkoztatási és munkanélküliségi támogatások megítélésével kapcsolatos eljárásokat.

Emellett lakossági konzultációt indítanak a kormányhivatalokon belül. Vagyis az emberek észrevételeket tehetnek, milyen problémájuk van a bürokráciával kapcsolatban, a kormány pedig majd figyelembe veszi ezeket – ígéri Lázár János.

És egy jó hír a közigazgatási dolgozóknak:

Erre jövőre 25 milliárd forint forrást fordítanak.

Jó tanács a devizahiteleseknek

Tárgyalt a kormány a devizahitelesek banki elszámolásáról is. Lázár János szerint a törvény jobb helyzetet teremtett, összesen ezermilliárdot írnak majd jóvá. Lázár szerint előfordulhat, hogy valaki igazságtalannak érzi az elszámolást, ilyenkor a bankhoz kell fordulni. Ha a bankkal nem tudnak megegyezni, akkor forduljon mindenki a békéltető testülethez – javasolja Lázár.

A családi csődvédelemről szóló KDNP-s javaslat nemsokára a parlament elé kerül, 25 év után vezetnék be a magáncsőd intézményét.

Szó sem lehet a bevándorlási kvótáról

Szó sem lehet arról, hogy Magyarország kvóta alapján fogadjon be bevándorlókat – jelentette ki Lázár. A kormány ellenzi az Európai Bizottság vonatkozó javaslatát, a visszaosztásban érintett menekültek „nem ide akartak jönni”. A miniszter vitatta a bizottság kvótaszámításra vonatkozó adatait, utalva arra, hogy 2012-ben 2700 menedékkérelem érkezett Magyarországra, míg idén már három hónap alatt 43 ezer. A nemzeti konzultáció esetleges felfüggesztésére vonatkozó kérdést visszautasította, mert szerinte érdemes megkérdezni az embereket, hogy mit gondolnak a kérdésről.