Előd
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Elkaszálta a Kúria a Miskolc elhagyásáért pénzt ajánló rendeletet

2015.05.14. 10:13
A nyomortelep-felszámolási akció részeként a városi önkormányzat a szociális bérlakásuk elhagyását vállaló, egyébként rendesen fizető embereknek járó 1,5-2 millió forint kifizetését ahhoz kötötte, hogy elköltözzenek Miskolcról, és legalább öt évig vissza se jöjjenek. A kormányhivatal után most a Kúria is törvénysértőnek találta a rendelkezést, és megsemmisítette. Eddig csak egyetlen olyan családról tudni, amely ilyen feltételekkel költözött el Miskolcról. A telepfelszámolás ettől még megy tovább.


A szerdai Magyar Közlönyben jelent meg a Kúria önkormányzati tanácsának április 28-án hozott döntése Miskolc városának nagy botrányt kavart rendeletéről. A Kúria kimondta: törvénysértő az az önkormányzati szabályozás, amely a lakásbérleti jogviszony térítési díj ellenében történő
megszüntetését ahhoz köti, hogy a bérlő a település közigazgatási területén kívülre költözzön. A Kúria a miskolci lakásbérleti rendeletnek erről szóló bekezdését megsemmisítette. A döntés ellen nem lehet jogorvoslatot kérni.

A lelépési pénzről szóló miskolci rendeletet tavaly május 8-án szavazták meg. A rendelet lényege az volt, hogy Miskolc 1,5 és 2 millió forinti összeget fizet az önkormányzati bérlakások elhagyásáért azoknak a bérlőknek, akik elköltöznek Miskolcról, és legalább öt évig vissza sem mennek.

Ahogy többször megírtuk: a pénzbeli kárpótlásféleségről szóló alku csak olyan lakókkal jön szóba, akik jó bérlők voltak, rendesen fizettek, érvényes szerződésük volt. A nyomortelepek többi lakójával a miskolci önkormányzatnak nem kellett egyezkednie, mert akinek tartozása gyűlt össze, aki megsérti a közösségi együttélés önkormányzat diktálta szabályait, azt egyezkedés, segítség és pénz nélkül utcára tehetik, ha végigjárják a hivatalos utat: bérleti szerződés felmondása, jogcím nélküli használóvá nyilvánítás, bírósági végrehajtás, kilakoltatás.

Csak egyetlen családnál alkalmazták

Így nem meglepő, amit csütörtökön, egy évvel a rendelet megszületése után a miskolci önkormányzat sajtószóvivőjétől, Koczák Szilviától megtudtunk: összesen egyetlen olyan család volt, amely a bérlakása elhagyásáért kapott pénzért vállalta az elköltözést Miskolcról.

Ettől függetlenül a miskolci rendelet dominót indított el. Több borsodi település is rögtön fogadkozni kezdett: megakadályozzák, hogy hozzájuk költözzenek ezek az emberek. Sorra születtek is az ezt célzó, segély-és közmunkamegvonással operáló rendeletek, amelyek a megyei kormányhivatal megállapítása szerint egyébként alkotmánysértők.

A miskolci önkormányzat közgyűlése legközelebb május 21-én ülésezik. Az önkormányzat szóvivője az Index kérdésére csütörtökön közölte: 

Miskolc Város Önkormányzata tudomásul veszi a Kúria döntését és meg fogja a tenni a szükséges intézkedéseket.  

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal már tavaly ősszel indítványozta, hogy Miskolc vizsgálja felül és módosítsa a lakásbérleti rendeletnek ezt a problémás bekezdését. Az önkormányzat azonban december 18-i ülésén úgy döntött, hogy nem enged a rendeletből, és elutasítja a kormányhivatal indítványát. Ezért szintet lépett a törvényességi felügyeleti eljárás, és a kormányhivatal a Kúria elé vitte az ügyet.

A Kúria döntésének indoklása

  • Nyilvánvaló, hogy a támadott szabályozás alapvetően a szociális helyzet alapján rászorulókat érinti. Az önkormányzat maga is arra utalt magyarázatként a Kúriának küldött állásfoglalásában, hogy az EU támogatásával az önkormányzat kötelezettséget vállalt az avult, szegregátumokat képező telepek (nyomortelepek) felszámolására.
  • A rendelkezés megsérti az egyenlő bánásmód követelményét, diszkriminálja, hátrányosan megkülönbözteti a rossz szociális helyzetben lévő embereket.
  • A település elhagyására kötelezés sértheti a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot, a magán-, a családi élet, az otthonhoz és a kapcsolattartáshoz való jogot is.
  • A szabályozásnak tárgyilagos megítélés szerint nincs – a hatályos magyar jogrendszer alapjogi standardjai szerint – elfogadható indoka.
  • A Kúriát nem győzte meg az önkormányzat azzal sem, hogy szerintük a bérlő szabad akaratából költözik a városon kívülre. Hiába hivatkozott az önkormányzat a tulajdonhoz való jogára is. A Kúria az alkotmánybírósági gyakorlatra hivatkozott, amely szerint a szociális kötöttségek a tulajdonosi autonómia korlátozását messzemenőleg lehetővé teszik, és ez fokozottan igaz az önkormányzati tulajdonra mint köztulajdonra.

A rendelet miatt eredetileg a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) fordult a kormányhivatalhoz. A Kúria döntésének nagyon örülnek, mondta az Indexnek Amman Zsuzsa, a  NEKI ügyvédje. Ők is úgy tudják, hogy ezidáig csak egyetlen családnál alkalmazták a most megsemmisített rendelkezést, a NEKI inkább olyan miskolciakkal került kapcsolatba, akiket az önkormányzat megpróbált rábeszélni a kiköltözésre, de ők nem akartak falura menni.

Az ügyvéd szerint az az egy család, amely érintett, a Kúria döntése nyomán töröltetheti az elidegenítési és terhelési tilalmat a másik településen vett házról, és azzal azután már azt kezd, amit akar, ha szeretné, eladhatja, és akár Miskolcra is visszaköltözhet.

Az önkormányzat értelmezése szerint azonban erre az egy esetre nincs hatással a Kúria döntése, mert a megsemmisített rendelkezés csak a Kúria határozatának Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát.

A telepfelszámolás megy tovább

A Fidesz-KDNP miskolci képviselőcsoportja közleményt adott ki csütörtökön, a boon.hu-n jelent meg, és eszerint a Kúria döntésének nincs semmilyen hatása a nyomortelep-felszámolási programra.

A kutya tehát megint ugat, a nyomortelep-felszámolási program karavánja pedig lendületesen halad Miskolcon.

- írták a Jobbikra utalva, a Jobbik képviselője ugyanis úgy értelmezte a döntést, hogy jogilag is megbukott a Fidesz telepfelszámolása.