Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Súlyos következményekkel járna, ha Orbán bezáratná a menekülttábort

2015.05.18. 17:01 Módosítva: 2015.05.18. 18:07
A Debrecennél található menekülttábor az ország legnagyobb nyitott befogadó tábora, azonnali bezárása nyilván kivitelezhetetlen, de EU-s támogatási szerződés is köt a fenntartására. Márpedig Orbán Viktor ma arról beszélt, azon lesz, hogy bezárassa, a lakókat pedig hazaküldje. A civilek szerint ráadásul megfelelő színvonalú alternatívára van szükség, ha Debrecent be akarjuk zárni.

Azt akarjuk, ne jöjjenek többen. Akik itt vannak, menjenek haza! Ezt a tábort nem fejleszteni kell, hanem bezárni, a benne lévőket haza kell küldeni!

– Orbán Viktor miniszterelnök ma Debrecenben gyakorlatilag a menekülttábor bezárására tett ígéretet. Ez a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció után egyáltalán nem váratlan, szakmailag azonban nehezen értelmezhető lépés.

„A miniszterelnök dönthet a debreceni menekülttábor bezárásáról, de helyette nyisson inkább négy olyat, ahol a menedékkérők emberi körülmények között vannak elhelyezve” – mondta az Indexnek Orbán Viktor bejelentése után Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

A nyilakozathoz egy képet mellékelt a tábor egyik „szobájáról”:

20150511 170114

A debreceni menekülttáborról megoszlanak a vélemények: egyes civilek szerint a körülményekhez képest jól működik, mások szerint tarthatatlanok a viszonyok.

Az egykori Esze Tamás laktanya egy részéből azért hoztak létre a rendszerváltás után befogadóállomást, mert attól tartottak, a Szovjetunióból menekültek özöne indul majd meg Közép- és Nyugat-Európa felé. 1994-ben, amikor a befogadóállomások kihasználtsága alig érte el az 50 százalékot, úgy tűnt, a debreceni táborra nem is lesz szükség.

Az 1995-ös nyári szerb előretörés után megindult boszniai-hercegovinai menekülthullám tette világossá, hogy mégis kelleni fog a tábor. Első körben 150 főt Békéscsabáról, majd 400 főt a bezáró Nagyatádról fogadtak be (további információ a tábor történetéről a Magyar Helsinki Bizottság 1996-os Táborlakók című kiadványában érhető el).

A legnagyobb nyitott állomás

Az intézményt ma a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal működteti, megalakulása óta a legnagyobb tábor Magyarországon. Pardavi szerint Debrecenben tipikusan menedékkérők tartózkodnak: vagyis olyan határátkelők, akik menedékjogot kértek Magyarországon.

Korábban arra is volt példa, hogy elismert menekülteket is elhelyeztek elkülönített „integrációs házakban”, azaz kisebb barakkokban.

Kisebb kitérőktől eltekintve a debreceni mindig is nyitott befogadóállomás volt: 2001 szeptemberében azonban egy időre bezárták, a szeptember 11-i terrortámadást követően ugyanis sok afgán menedékkérő tartózkodott a táborban. A tiltakozások miatt végül az intézkedést feloldották.

A nyitott befogadóállomás azt jelenti, hogy alapesetben a menedékkérők napközben elhagyhatják a területet, a BÁH engedélyével akár hosszabb időre is. Jelenleg egyetlen zárt része a tábornak az az őrzött menekültügyi befogadóközpont, ahol a menekültügyi őrizetbe vett menedékkérőket helyezik el.

Akkor mire kaptunk 456 859 000 forintot?

„Magyarországon már jó ideje nincs elég befogadó kapacitás, az EU pedig sok erőforrást biztosított Magyarországnak – 1,5 millió eurót, azaz 456 859 000 forintot csak 2014-ben bővítésre és fejlesztésre, hogy ez ne az országot terhelje” – közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága az Index megkeresésére.

Az idén Magyarországra érkező menedékkérők közül több mint 14 ezren Szíria, Afganisztán és Irak háborús övezeteiből érkeztek. Ugyanúgy hagyták el az országukat, mint 200 ezer ember Magyarországot 1956-ban.

„Olyan helyekre visszaküldeni családokat, ahol az életük veszélyben lehet, nemcsak embertelen, hanem a nemzetközi jog megsértése (szakkifejezéssel: refoulement)” – tették hozzá közleményükben. (Orbán Viktor ugyanakkor utalt arra, hogy a valós veszély elől menekülő menekülteket befogadná, csak a bevándorlókat küldené haza.)

Egyes civilek szerint a tábor legnagyobb hibája a mérete: az UNHCR adatai szerint 2014-ben 807 fő (vészhelyzet esetén plusz 120 fő) a befogadóképessége, de jellemzően ennél nagyobb zsúfoltságban, az egyéni és kulturális igényeket figyelembe venni képtelen rendszerben élnek a táborban a bentlakók.

Szakértők szerint a debreceni mindig is az egyik legrosszabb elhelyezési körülményeket nyújtó állomás volt. A kisebb állomásokon, például Vámosszabadiban sokkal jobbak a körülmények, legalábbis a bentlakók beszámolói szerint.

Kérdéseinkkel a Bevándorlási Hivatalt is megkerestük. A hivatal válaszában azt írta, a befogadó állomásaikon az elhelyezést több ágyas szobákban biztosítják. A tábor normál esetben 823 embert tud fogadni, most 1188-an vannak az intézményben. „Az Európai Unió normáinak megfelelő ellátás biztosított a befogadó intézményben élők számára, például étkeztetés, egészségügyi alapellátás, stb." – írták.

A lehetőségekhez képest rendben

Kováts András, a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója azt mondta:

összességében a tábort a lehetőségekhez képest rendben és tisztességesen működtetik.

A bezárást ők sem támogatják, illetve csak akkor, ha a szolgáltatások színvonalát garantáló alternatíva állna rendelkezésre. „Nem csökkentésre, hanem férőhelybővítésre ösztönözzük a kormányzatot” – jelentette ki, kifejtve, hogy a tábor jelenleg csúcsra van járatva. Kováts azt is kifejtette:

Nem észlelik azt az elképesztő lakossági ellenállást, amire a politikusok próbálnak építeni.

Pardavi szerint fontos lenne például, ha a lakótelepi megoldás helyett elérhető lenne családi szállás, vagy védett szálló az egyedülálló nőknek. Egy 150 fő körüli szálláson a gyermekorvosok, szociális munkások is könnyebben eljutnak klienseikhez.

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint a debreceni városi rendőrfőkapitány többször nyilvánosan elismerte, hogy a menekülttábor nincs negatív hatással Debrecen általános közbiztonságára. Helyi politikusok közben mégis rendszeresen kampányolnak a menekültek jelenléte ellen.

A tábor bezárása korábban is felmerült, de a kormány maga is tudja, hogy meg van kötve a keze: mivel rengeteg szolgáltatást EU-s támogatásokból finanszíroznak, a támogatási szerződések előírják, hogy öt évig a meghatározott feladatra kell használni például a felújított épületeket. A tábor bejáratánál elhelyezett kiírás szerint a jelenlegi kapacitásbővítés is az EU Menekültügyi Alapjának támogatásával valósul meg.