Minek fizetek tébét, ha már csak magánrendelőbe járok?

A Budapesten és Pest megyében élők méltányosnak tartanák, ha felhasználhatnák az OEP-nek befizetett tb-járulékot, amikor magánrendelőbe mennek, derül ki a Róbert Károly Magánkórház & Róbert Rendelőintézet és a Szinapszis Kft. reprezentatív mintán végzett kutatásából.

„Azt vettük észre, hogy már nemcsak a jómódúak járnak magánrendelőkbe, hanem az átlagos keresetűek, a középosztály tagjai is. Nekik nehezebb kifizetni az ellátás díjait, és jelentős részük nem érti, miért nem használhatja fel erre a befizetett tb-járulékát" – mondta az Indexnek Lantos Gabriella, a Róbert Kórház operatív igazgatója.

A felmérés szerint a két legnagyobb csoport, amely a magánellátást választja, a 250 000 forint feletti (21%) és a 90 000–150 000 forint közötti (22%) jövedelemmel rendelkezők csoportja.

Egy bruttó 250 ezer forintot kereső tanár vagy villanyszerelő havi kb. 17 ezer forint járulékot fizet be. Ennél többet a saját ellátására csak nagyobb áldozatok árán tud költeni, így viszont joggal teszi fel a kérdést, hogy ezért a pénzért miért kell heteket, hónapokat várnia vagy rossz körülmények között gyógyulnia.

A felmérésből kiderül: a járulékfizetők csupán 9 százaléka gondolja azt, hogy a járulék összege és az állami ellátás minősége megfelelő. A többiek úgy vélik, nincs szinkronban a befizetett összeg és a tb-ért járó ellátás minősége. Nekik csak az egyharmaduk (29%) akar továbbra is a mostani feltételekkel, saját választása szerint is tb-t fizetni. A többiek más megoldást keresnének.

A felmérés szerint a megkérdezettek azt találnák méltányosnak, ha a befizetéseikért cserébe magánorvoshoz is mehetnének. A többség szerint (58%) az lenne a járható út, ha a magán-egészségügyi szolgáltatásokra fordított összeg egy részét adójóváírásként vagy járulékkedvezményként visszaigényelhetnék. A járulékfizetők további 42%-a azt szeretné, ha az OEP eljuttatná a magánszolgáltatókhoz az állami kasszába általuk befizetett összeget, amennyiben magánellátást vesznek igénybe, és páciensként csak az e feletti részt kellene kifizetniük.

„Látni kell, hogy egyre többen jelennek meg a magánszolgáltatóknál, ez a kérdés tehát egyre inkább az érdeklődés homlokterébe kerül, a megoldás azonban nem a magánszolgáltatóknál, hanem az államnál van, mi legfeljebb néha kedvezményt tudunk adni” – mondta Lantos Gabriella. Az igazgató szerint sokan elfelejtik, hogy a magánszolgáltatók jelentős részben tehermentesítik a várólistákkal terhelt állami egészségügyet. A járóbeteg-ellátásban, a diagnosztikai vizsgálatokban (ultrahang, CT, labor), a kisebb egynapos sebészeti műtétekben a magánszolgáltatóknak már kiemelten fontos szerepük van.

A felmérésben a magánszolgáltatóhoz forduló páciensek első helyen értékelték, hogy többet és alaposabban foglalkozik velük az orvos, és nem kell várni a rendelőben az ellátásra. A személyre szabott bánásmód mellett nincs várólista, több információt kapnak, figyelmes és szakszerű ellátásban részesülnek, jól megszervezett betegút segíti a gyógyulást, illetve tudják, hogy mennyit, miért és hogyan kell mindezért fizetniük.

Érthető, hogy az ötfokozatú bizalomskálán mért eredmény szerint a magánszolgáltatók iránti bizalom sokkal magasabb, mint az állami intézmények iránt. A legnagyobb elfogadottságuk a magánszakorvosoknak van (3,9), majd a magánklinikák következnek (3,8). Az állami ellátásban a legmagasabb bizalmi indexük a háziorvosoknak van (3,5), őket az állami járóbeteg-rendelők követik (3,1), és a sor végén szerepel az állami kórházak megítélése, ahol a bizalmi index csak 2,8.