Gusztáv
3 °C
7 °C

Az erő helyett a figyelem kormányzása jön

Vége
D KOS20150529016
2015.05.29. 09:38

Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt ötéves kormányzását értékelte a Várban, és teljesen új hangnemet ütött meg. Hibákról beszélt, és elmondta, hogy a jövőben az erő helyett a figyelem lesz a legfontosabb a kormány számára. A célja, hogy minél előbb kialakuljon a polgári berendezkedés Magyarországon. Matolcsy Györgyöt a gazdaságpolitikája miatt méltatta, Schmidt Máriát a bátorságáért, Boross Pétert pedig a gondolataiért dicsérte. Percről percre.

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A kormányközelivé vált Napi Gazdaságban jelent meg múlt héten, hogy Orbán Viktor a budai Várban, a Budapesti Történeti Múzeumban mond beszédet ma az "Öt éves a kormányzás" című konferencián.  A harmadik Orbán-kormány 2014. június 6-án alakult meg, tehát nem pont ma van az évforduló. A lap szerint a miniszterelnök nem csupán az elvégzett munkáról, hanem a kormány előtt álló feladatokról is szót ejt. Kíváncsian várjuk.

  • Lázár Jánostól a csütörtöki Kormányinfón megkérdezték, hogy mi szükség van a pénteki évértékelőre, ha a miniszterelnök legutóbb február végén a Várkert Bazárban értékelte az elmúlt négy és fél évet. Lázár azt válaszolta:

    azért nem volt eddig ilyen rendezvény, mert eddig még sosem kormányzott öt éve Orbán.

    Lázár szerint civil szervezet kérte Orbánt, a kormányfőnek pedig be kell számolnia arról, mire használta a bizalmat. A rendező Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány amúgy a Fidesz pártalapítványa. 

  • 2011-es évértékelőjén Orbán Viktor így jellemezte a különböző éveket:

    • 2010 az összefogás éve volt,
    • 2011 a megújulás esztendeje,
    • 2012 az elrugaszkodás,
    • 2013 az emelkedés,
    • 2014 pedig a gyarapodás éve.

    Fideszesek 2016-tól azt mondják:

    az adócsökkentés éve lesz.

    Van egy fogadásunk, hogy ez most is elő fog kerülni Orbánnál.

  • Se a Klubrádió, se a Népszava, se a 444.hu tudósítóját nem engedik be az évértékelő beszédre.

    A helyszín létszám-kapacitásából adódóan szűkítenünk kell a konferencián résztvevő újságírók számát, ezért az Önök regisztrációját nem tudjuk elfogadni.

    Ezt válaszolták például a Klubrádiónak. Még szerencse, hogy a nemzeti hírtelevízió élőben közvetíti a szónoklatot.

    Frissítés! A Hócipő is jelezte, hogy nem fogadták el a regisztrációjukat.

  • Harcra buzdítás, a szocialisták kemény szapulása és szembenézés a veszprémi vereséggel, illetve egy fideszes belső vitával. Orbán Viktor tizenhetedik évértékelője egészen úgy hangzott, mint egy választási hajrában elmondott kampánybeszéd. Irányváltásról, a Jobbikról vagy Simicskáról nem esett szó. Ma sincs nagy valószínűsége, hogy Simicska vagy a Jobbik szóba kerülne.

  • Az M1 most mondta be, hogy nem akármilyen felszólalókat hallhatunk még. A kormányfő előtt felszólal Boross Péter volt miniszterelnök, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

  • Azt ígérték, tíz órakor kezdődik a rendezvény, de egyelőre negyedórás a késés. Kedden Székesfehérváron 50 percet késett Orbán, előtte Debrecenben háromnegyed órát.

  • Pár perce. Piros-fehér-zöld zászlók előtt mondja majd el beszédét. A közönség ezúttal nem annyira népes: az udvar annyira szűk, hogy az újságírók egy része is csak az emeletről, az ablakokból kilógva tudja hallgatni a beszédet.

  • Boross Péter kezdte a felszólalást. A volt miniszterelnök, az Antall-kormány belügyminisztere dicséri Orbán kormányzását. 

    Az állapot eredményes, a kormány működik, két miniszterrel bővülhetne is.

    Bár azt nem mondta, hogy kire gondol. Boross józanságra int mindenkit, és arról beszél, hogy nem jelent világvégét „a celldömölki választás eredmény”. Elképzelhető, hogy inkább a tapolcai választásra gondolt.

  • Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke következik, aki nem fukarkodik a nagy szavakkal:

    2015 jelentős év, fordító év a gazdaságpolitikában.

    Matolcsy, aki Orbán nemzetgazdasági minisztere volt, azt magyarázza, hogy az idén egyszerre zárunk egy sikeres ötéves szakaszt a magyar gazdaságpolitikában, 25 év útkeresést és a XXI. század első nagy válságos időszakát.

  • Matolcsy elég szerénytelenül az ország történetének legsikeresebb gazdaságpolitikai programjaként jellemzi az elmúlt időszakot:

    Magyarország sikeresen lezárta a 2010–15 közötti válságkezelés történetét. Minden korábbi stabilizációnál sikeresebb volt.

    És így folytatja: „Hogyan bizonyítjuk? Ó, nagyon egyszerűen!” Matolcsy szerint 10 makrogazdasági mutatóban javítottunk, amelyet most nem sorol el.

    A sikeres válságkezeléshez persze kellett a bizalom: a szavazók, a befektetők bizalma. „Bizalom a magyar modellben.” Ha nincs meg ez a bizalom, „egy árva peták nem jött volna ide”.

  • Bizalom mellett „az új merkantilizmus” is kellett ehhez a nagy sikerhez. Matolcsy újraiparosítás, technológia- és tudásimportra gondol.

    Mintha Bethlen Gábort hallanám: igen, én is ezt tettem, helyes úton jártok!

    A siker rejtett forrása Matolcsy szerint az adóreform. „A titkos fegyvere az adósságháborúnak egy munkára ösztönző, munkahelyteremtésre, tudásszerzésre ösztönző adórendszer.”

  • Ezután rátér a Magyar Nemzeti Bankra. 2013-tól két éven keresztül a gazdasági növekedés felét segítette a jegybank: az alapkamat csökkentésével, a növekedési hitellel, a devizahitelek forintosításával. Matolcsy szerint nagyszerű döntés volt Orbántól, hogy nem hagyta 2015 tavaszára a forintosítást is.

    Ha így lett volna, nem tudom, ülnénk-e vagy csak állnánk itt.

    Az MNB ezzel a válságkezelésben vállalt feladatait teljesítette – jelenti ki az elnök, és elárulja, mi lesz a jegybank feladata a jövőben:

    Mi leszünk a stabilizátorok, az őrzők, megóvjuk az országot a külső és belső támadásoktól.

  • Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egy általános érvényű, patetikus gondolattal kezd:

    Hisszük, hogy a jólét nemcsak kenyeret, munkát, javakat, hanem családot, összetartozást, ünnepeket is jelent.

    Ez a Fidesz egy korábbi programjában is szerepelt, és ma is érvényes persze. Balog szerint mindennek ezt kell szolgálnia, amit a kormány tesz. "Van az anyag és van a lélek, van a test és van a szellem. Mi az elsőbbséget a léleknek, a szellemnek, a kultúrának adjuk. A többi csak feltétel".

    Balog gondolatait nem mindig bírjuk követni, például ezt a kifejezést sem igazán értjük:

    Vannak életes tényeink.

  • Balog nem győzi sorolni az Orbán-kormány alatt elért pozitív eredményeket:

    • Csökkent a válások és az abortuszok száma.
    • 2013-ban 185 milliárd maradt a családoknál, 2014-re ez 30 százalékkal növekedett.
    • A jövedelemkülönbségek csökkentek Magyarországon.
    • 10 év után a legmagasabb a 25 év alattiak foglalkoztatási rátája,
    • A gyógyításra négy év alatt 200 milliárddal többet fordítottak.
    • 361 orvosi rendelő épült vagy újult meg.
    • Sportpályák, tornatermek, stadionok épültek.
    • Létrehozták a MAgyar Művészeti Akadémiát.

    Balog egy mondatban is összefoglalta, mi a legnagyobb változás, amelyet ORbán kormányzása idézett elő: "megnőtt az élet értéke".

  • Balog egy nem igazán nyilvános vitára is utal a beszédében. A csúcsminisztérium feldarabolására.

    Többé nem kérem a miniszterelnök urat, hogy darabolja fel a tárcámat. Megteszi helyettem Boross Péter miniszterelnök úr.

    Ezek szerint Boross erre utalt, amikor két miniszterrel többet akart az előbb. Az Emmihez tartozik ugyebár az oktatás, az egészségügy, a sport, a kultúra, a család, az ifjúságügy, az egyház és a szociális ügyek. Elnézést, ha kihagytam valamit.

  • Balog valamiért a kormányzás dicsőségei között említi, hogy mennyi testületet hoztak létre az elmúlt években. Felsőoktatási kerekasztal, idősügyi kerekasztal, nemzeti pedagóguskar, antiszegregációs kerekasztal, roma koordinációs tanács, ezeket említi pozitív példákként.

    Balog Zoltán később a Facebookon regált erre a bejegyzésre:

    Azt írja az Index, hogy "imádom" a bizottságokat, kerekasztalokat, tanácsokat. Nálunk mind a családban, mind a közvetlen...

    Posted by Balog Zoltán on 2015. május 29.
  • Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója következik, aki rögtön elmúltnyolcévezéssel indít: "2010-ben hazánk teljesen új feltételek között találta magát az után a nyolc év után". Schmidt Mária ezután az Európai Unióról, a szuverenitásunkról beszél. Ezután egy hosszú történelmi, politikatörténeti áttekintés következik, amelynek vége, hogy 2008-ban kezdődött a világválság. 

  • Schmidt folytatja a politikai történelemórát, egyelőre nem látjuk, hová fog kilyukadni. De egy találó jellemzést adott Németországról és Oroszországról:

    sosem olyan erősek, mint féljük őket. De soha nem olyan gyengék, mint amilyennek reméljük őket.

  • Schmidt hosszadalmas felvezetése azért kellett, hogy lássuk, hogy Orbánnak milyen geopolitikai helyzetben kellett nekiállnia a kormányzásnak: „Az orbáni gazdaságpolitikai igazi bűvészmutatvány volt." Schmidt szerint ez kitartást, eltökéltséget, kiváló idegrendszert igényelt ugyanis. Emellett a kormánynak figyelnie kellett, hogy „a ballib megmondóembereink” hogy dörgölőznek a világhatalmakhoz. Schmidt szerint a keleti nyitást is a geopolitikai helyzetben kell értelmezni. Kevesebb kioktatásra és leckéztetésre lenne szükség – véli Schmidt.

  • „Európában tabuk nélküli vitákra van szükség: nem csak a halálbüntetésről. Európa határairól, a közös hadseregről, külpolitikáról, energiabiztonságról" – mondja a főigazgató. Nagy tapsot kap.

  • Orbán Viktor következik. „Itt vagyok a baj kellős közepén” – kezdi. Szerinte ugyanis reagálnia kellene az előbb hallottakra, de ez egy külön beszédet igényel. Azért igyekszik megoldani.

  • Ideológia és eszmény között különbséget kell tenni. Az ideológiából sematikus döntések lesznek, az eszmények viszont gyakorlatias döntéseket tesznek lehetővé – Orbán ezt a gondolatot, amelyre Boross Péter utalt, felírta magának. Majd megdicséri Borosst:

    Szeretnénk 86 évesen mindannyian így beszélni. Lehet, hogy a miniszterelnöki pozíció konzerválja így az embert.

    Nagy nevetés a reakció. Orbán azért Boross beszédéből reagál a kétminiszteres javaslatra. Ezt nem írta fel. Erre is kacagás a reakció.

  • Matolcsy beszédéből nagyon tetszik Orbánnak az új merkantilizmus kifejezés. Ezt szerinte érdemes beemelni a szótárunkba. A jegybankelnök beszédéből az adóreform helyességét is kiemeli. Szerinte ha valaki a következő időszakban hozzányúlna ehhez az adórendszerhez (az ellenzéki pártoknak ez a tervük), tönkretenné a magyar gazdaságot. „Nem lennének megtermelt javak” – mondja vészjóslóan a kormányfő. Orbán visszadicséri Matolcsyt, szerinte a jegybank nélkül nem ment volna a gazdaság rendbetétele. Elismeri, hogy kockázatos döntés volt kinevezni az MNB élére „Magyarország legkreatívabb közgazdászát”, de megérte.

    Orbán arról is beszélt, hogy nem nagyon szokott a gazdaság elemzésével foglalkozni. Inkább a jegybankelnököt szokta nézegetni,  - "és ez most nem ferdeség a részemről" - ha ő jól néz ki, akkor nem aggódik. A devizahitelezésre is kitér Orbán. Szerinte 70 százalékkal növekedtek volna a törlesztőrészlétek, ha nem forintosítanak.

  • Balognak is köszönetet mond a beszédéért. A közmunkaprogram kiemelését például. Orbán elmeséli, hogy amikor hallotta,hogy egy városban a cigányok a munkáért és nem a segélyért tüntetnek a városháza előtt, úgy érezte: győztünk.

  • Schmidt Mária szellemi bátorságát is kiemeli a miniszterelnök. Szerinte is fontos gondolat, hogy bizonyos dolgokról beszélni kell. „Jó, ha észnél vagyunk, ez a konklúzió, amelyet levontam Mária előadásából” – mondja Orbán.

  • Ennyit a reakciókról, Orbán most már rátér az előre megírt beszédére. Adatokat sorol az ország 2010-es mutatóiról. Uramisten, mi lesz ebből – szerinte ettől volt hangos az ország. Ebből lett a kétharmados győzelem. Aztán öt éve megalakult az új kormány. Orbán szerint az ország hajója akkor a zátonyon billegett, félig felfordult, ömlött bele a víz, stb... Orbán tudta, hogy életének legnehezebb feladatára vállalkozott, vallja be. A szocialisták sereghajtóvá züllesztették az országot, de a magyarok sikeresen megoldották a problémát. 

  • A valaha volt legnagyobb dunai árvíz a szimbóluma volt a kormányzásnak. Senki nem vitatja, hogy hatalmas munkát végeztünk. „Követtünk el hibát, termetes bakot is lőttünk.” Orbán egész pontosan a netadóra céloz, amelyet visszavontak. És a kormányfő szerint elismerésre méltó, hogy nem ragaszkodnak a végletekig a hibához. Sőt, most már konzultáció is van a netadóról. Orbán nem ígéri, hogy a jövőben nem követnek el hibát, de fontos, hogy a „hibázás lehetősége ne rettentsen el minket a döntésektől”.

  • Orbán kiemeli ezek után a kormány szerinte kiemelkedő intézkedéseit az élet minden terülétől: új alaptörvény, családok támogatása, új buszpark, kiállás a nemzetközi színtéren például. 15 nagy tettet sorol fel – később majd megpróbáljuk lejegyezni mindet , „15 kimagasló oszlopnak” nevezve ezeket.

  • Orbán bevallja, azt hitte, hogy az intézkedések, illetve a 2014-es győzelmek után lecsillapodnak a dolgok, de a „korábbinál hevesebb vagdalkozás kezdődött”. Minden irányból. Orbán szerint úgy érezte magát, mint a székely, aki örült, hogy körbevették, mert így minden irányba lehet támadni. Erről szólt az elmúlt félév.