Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Tényleg kórokozókat terjesztenek a munkahelyeinket veszélyeztető, dolgozni nem akaró terrorista menekültek?

D KOS20150109028
2015.06.11. 07:58 Módosítva: 2015-06-11 10:17:15
Tényleg annyival több a menekült? Félni kell a kórokozókkal teli ruhájuktól? Mennyire veszélyeztetik a magyarok munkahelyét? Tényleg összefügg a bevándorlás a terrorizmussal? A szögesdrót hatékony megoldás lehet? Megvizsgáltuk, hogy a kormánypárti politikusok mindig igazat mondanak-e a bevándorlásról.

Január óta a bevándorlás a kormányzati kommunikáció egyik központi kérdésre. Fideszes és KDNP-s politikusok, illetve kormánytagok a legkülönbözőbb jelzőket aggatják a bevándorlókra, és több ténnyel is próbálják alátámasztani azt, hogy a helyzet immár Magyarországon is tarthatatlan. 

A bevándorlásról volt parlamenti vitanap, a kormány pár hete nemzeti konzultációt is elindított, a témában – nagy vitát és ellenállást kiváltó – kormányzati plakátok is kikerültek, a Fidesz pedig már be is nyújtott törvényjavaslatokat a helyzet kezelésére.

De vajon mindig igazat mondtak a kormánypárti politikusok? Helyes adatokból indulnak ki a kormánypárti szakértők? Megnéztük.

Az elmúlt években hússzorosára emelkedett az illegális határátlépők száma. (Nemzeti konzultációs kérdőív)

A menedékjogi kérelmek száma 2010-2012 között évről évre 2 ezer körül mozgott. Tavaly ehhez képest 42 ezer menekült érkezett, tehát a hússzoros növekedés helytálló. Az érkezők száma folyamatosan emelkedik: a tavalyi 42 ezerhez képest idén már az év első 5 hónapjában több mint 50 ezer migráns érkezett. Becslések szerint az év végére ez a szám elérheti a 100 ezret.

Az ide érkezők 50 százaléka koszovói. Ez 2014-ben 21 ezer embert jelentett. 8700-an Afganisztánból, 6800-an Szíriából érkeztek, a többiek egyéb országokból. A növekedés hátterében nemcsak az egyre fenyegetőbb arab világbeli konfliktusok, és a Dél-Európában romló életfeltételek állnak, hanem az is, hogy a schengeni övezet, Ausztria és Németország jelenleg a legkönnyebben Magyarországon keresztül érhető el. A déli határunkon sem nagy hegyek, sem folyók nem nehezítik az átkelést, mint mondjuk Horvátország és Szlovénia felé.

A határon felhúzott szögesdrót is jelenthet egyfajta megoldást a menekültáradat megfékezésére (Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1-en)

A biztonságpolitikai szakértő tulajdonképpen egyfajta új vasfüggöny felépítését javasolta. Ez nem magyar találmány. Bulgária a 2004-es NATO-csatlakozásakor demonstratív módon lebontotta a határzárat, aztán 2014-ben újra felépítette a Törökország felől érkező menekültáradat megakadályozására. A kormány azzal érvelt, hogy a kerítéssel havi 1,2 millió dollárt (kb. 320 millió forintot) takaríthat meg a járőrözés költségén. A kerítés aztán rögtön kétszer annyiba kerül, mit ahogy eredetileg tervezték, és a 200 kilométeres határszakaszon egyelőre csak 30 kilométeren építették meg.

Tény viszont, hogy a menekültek száma emiatt több ezerrel csökkent. hasonló háromméteres kerítések vannak a görög határon és Spanyolországban is.

illegális migráció útvonal mo
Fotó: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

Magyarország déli határa 160 kilométer hosszú, viszonylag kevés természetes akadály, folyó és hegy van ezen a szakaszon, így 160 kilométert kellene védeni. A kerítés csak veszélyesebbé teszi az illegális határátkelést, de nem akadályozza meg, a menekültek problémáját pedig szintén nem oldja meg. A magyar kormány mostani tudásunk szerint nem vasfüggöny felépítésével próbálkozik majd (lásd a következő bekezdést).

Egyszerűen nem fogjuk beengedni a bevándorlókat, visszatoloncoljuk őket Szerbiába. (Kósa Lajos)

Kósa Lajos szerint nem kell ide vaskerítés, meg lehet oldani az ügyet úgy is, hogy a menekülteket egyszerűen nem engedjük be. Már el is készült az a törvényjavaslat, amivel azonnal vissza lehetne fordítani azokat, akik nem veszélyes országból érkeznek.

Ma ha valakit elkapnak a zöldhatáron, az menedékkérelmet nyújthat be. A törvényjavaslat szerint ilyet a jövőben be sem adhatnának olyanok, akik nem veszélyes országból érkeznek. A biztonságosnak tekintett országok listáját a kormány fogja meghatározni. A vonatkozó törvények szerint mindenkinek joga van védelemhez Magyarországon, akinek sem származási országa, sem más ország nem nyújt védelmet. Senki nem utasítható ki olyan országba, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.

A kérdés tehát az, hogy szomszédaink közül melyik országba nem lehet visszaküldeni a menekülteket. Jelenleg egyedül Ukrajna tekinthető nem biztonságos országnak. Miután a hozzánk érkezők 50 százaléka koszovói, a kormány számára stratégia kérdés, hogy Szerbiát biztonságos országként határozzák meg. A hazai és a nemzetközi jogszabályok szerint a Koszovóból érkezők nagy része valóban nem tekinthetők menekültnek, hiszen nincsenek kitéve fenyegetésnek hazájukban. Bonyolítja a helyzet, hogy miután Szerbia nem ismeri el Koszovót, legálisan nem is engedheti be a területére a koszovóiakat.

Szerbia ezen kívül soha senkit, még az egyértelműen háborús övezetekből (Afganisztán vagy Irak) érkezőket sem ismeri el menekültnek. A Helsinki Bizottság szerint a szerb menekültügyi rendszer súlyos hiányosságokat mutat: a menekültek mindenféle támogatás nélkül tengődnek az utcákon, és sokukra a hajléktalanság vár. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is kimondta korábban, hogy Szerbia nem tekinthető biztonságos menedéket nyújtó országnak.

Nem tudni egyelőre azt sem, hogy működne a déli határon elfogott koszovóiak automatikus visszatoloncolása. Ha Szerbiába küldik vissza őket, másnap, harmadnap újra átjönnek a zöldhatáron, és végtelen hosszúra nyúlik a cica-egér harc. Ha viszont legálisan nem lehet visszaküldeni őket Szerbiába, akkor a magyar kormánynak repülőket kell bérelnie és Koszovóba kell visszaszállítania az itt elfogott migránsokat. Ez viszont nem lesz két fillér. 

Nyugatról vissza fogják toloncolni Magyarországra a migránsokat (újsághír)

Ugyan a menekültek száma megnőtt, a helyzet nem kezelhetetlen, de a magyar kormány azzal is igyekszik pánikot kelteni, hogy Ausztria és Németország hamarosan a nyakunkba zúdít 15 ezer olyan menekültet, akit nálunk kellene ellátni. Ha valaki menedékkérelmet nyújt be nálunk, attól 14 éves kor fölött ujjlenyomatot vesznek. Az ujjlenyomatot elküldik az Európai Unió egységes ujjlenyomat-nyilvántartó rendszerének (EURODAC), hogy kiderüljön, nyújtott-e már be korábban menedékkérelmet máshol, vagy tartózkodott-e másik EU-tagállamban.  

A jelenlegi uniós szabályozás szerint ugyanis a menekülteket és a bevándorlókat abban az országban kell ellátni, amelynek határát átlépve az EU területére érkeztek. Akit tehát itt menedékkérőként regisztráltak, az hiába ment tovább Ausztriába vagy Németországba, ott már  nem jogosult menedékjogot szerezni. Ezt azonban felülírhatja az a rendelet (Dublin III.), amely szerint a bevándroló családokat nem lehet szátszakítani, tehát az eljárást ott kell lefolytatni, ahol a rokonok élnek. Ha tehát valakinek a közvetlen hozzátartozója már Ausztriában vagy Németországban él, az illetőt nem lehet visszaküldeni Magyarországra. A Dublin III. Rendelet azt is kimondja, hogy az eljárást ott kell lefolytatni, ahol az illető rokonai élnek.

Az osztrák és a német hatóságok eddig nem mutattak nagy aktivitást az ilyen ügyekben: az osztrákok tavaly 890 embert toloncoltak vissza Magyarországra. Nem véletlen azonban, hogy az annak idején Magyarországról Németországba eljutott menekültek jelentős része az ottani hatóságok számára nem látható, így nem is küldhető vissza. 

Van összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között (Tuzson Bence, Fidesz)

Magát a nemzeti konzultációt a bevándorlásról és a terrorizmusról rendezte a kormány, és Orbán Viktor a nemzeti konzultációs kérdőív kísérő levelében azt sugallja, hogy a menekültkérdés kezelése és a terrorizmus mértéke szoros összefüggésben van, vagyis a menekültek közül kerülnek ki a terroristák.

Tuzson Bence, a Fidesz-frakció szóvivője ennél is továbbment egy januári nyilatkozatában: “Van összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között. Akik megérkeznek Európába, kiszakadnak a saját kulturális közösségükből, és láthatjuk, hogy Nyugat-Európában ennek milyen következményei vannak. Egy sajátos szubkultúrát tudnak kialakítani, ami deviáns szubkultúrává, a bűnözés melegágyává is válhat”.

A feltevést természetesen a januári Charlie Hebdo-merénylet váltotta ki. A konzultáció utal is a párizsi merényletre. Fontos azonban tudni, hogy a gyilkos Kouachi-fivérek nem bevándorlók voltak, hanem egykori bevándorlók leszármazottai, akik már francia állampolgárként születtek és nevelkedtek. A merénylet után több szakértő is figyelmeztetett arra, hogy nem szabad egyenlőség jelet tenni a bevándorlók és a terroristák, illetve az iszlám és a terrorizmus közé. Fodor István vallástörténész-iszlámkutató például felhívta a figyelmet arra, hogy "az iszlám elítél minden ilyen erőszakos megnyilvánulást és tiltja a terrort". Más kérdés, hogy a vallást felhasználják a céljaik érdekében bizonyos terrorista csoportok (Al-Kaida, Iszlám Állam).

"Naponta több kilométernyi eldobott ruházatot szednek össze, a menekültek ugyanis levetik az átázott, elhasznált kabátot, pulóvert, használati tárgyat, amelyet azonnal össze kell gyűjteni, nehogy egy helyi lakos vegye magához, mert nem tudni, hogy esetleg milyen kórt hordoz magában". (Firtl Mátyás KDNP-s képviselő a Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra címmel rendezett parlamenti vitanapon)

A kormányoldal a februári parlamenti vitanapon több olyan kijelentést tett, amellyel a bevándorlókat megpróbálta démonizálni. A kórokozók terjesztése azért ilyen démonizáló, ám adatokkal alá nem támasztható kijelentés, mert arról nincs természetesen felmérés, hogy hány bevándorlóban milyen kórokozó lappang. A több kilométernyi ruházat is erős túlzásnak tűnik. Az persze nem nagy felismerés, hogy ha valaki sokáig nem mosakszik (menekülés közben ez előfordul) vagy sok emberrel van összezárva (menekülttáborban, gyermektáborban és idősotthonban ez bizony jellemző) nagyobb eséllyel szed össze betegséget.

Szigorúbb szabályok kellenek, lehessen őrizetbe venni az illegális határátlépőket. (Nemzeti konzultációs kérdőív)

A nemzeti konzultációt megelőzve Rogán Antal már februárban arról beszélt, hogy jó lenne újra őrizetbe venni az ide érkezőket. Így mindaddig ellenőrzés alatt lehet tartani őket, amíg kiderül, hogy jogosultak-e a menekültstátuszra. Ha kiderül, hogy nem, azonnal vissza is lehetne toloncolni őket. Rogán ezzel nem titkoltan a 2012 előtti gyakorlatot akarja visszaállítani.

Azt, amit akkor elmarasztalt a strasbourgi emberi jogi bíróság, és ami miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást fontolgatott Magyarország ellen.

2013-ban az uniós jogba ütköző idegenrendészeti őrizet intézménye megszűnt. Mivel egy irányelv mégis megengedi a menedékkérők fogvatartását, a magyar országgyűlés erre alapozva már 2013 júliusától bevezette a menekültügyi őrizetet. Ezt akkor lehet elrendelni, ha a menedékkérő veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, vagy nem hajlandó együttműködni a menekültügyi hatósággal.

Az őrizet 72 órára rendelhető el, melyet a bíróság 60 nappal, majd két alkalommal újabb 60 nappal meghosszabbíthat. Az őrizet 6 hónapnál tovább nem tarthat. Ezt az intézkedést a magyar hatóságok alkalmazzák is. 2014-ben a 42 777 migráns közül 4829 ember került menekültügyi őrizetbe.

A megélhetési bevándorlók, amíg Magyarországon tartózkodnak, saját maguk biztosítsák az ellátási költségeiket? (Nemzeti konzultációs kérdőív)

Egy bevándorló napi ellátása 4500-5000 forintba kerül. A befogadó állomásokon a menedékkérők napi háromszori étkezést, tisztasági csomagot, ágyneműt, orvosi ellátást, szükség esetén ruhát is kapnak. A havi zsebpénz összege felnőtt esetén alapesetben a mindenkori öregségi nyugdíj tíz százaléka, azaz most 2800 forint. Az oltalmazott vagy, menekült jogállásúak havi 80 órában vállalhatnak takarítási, karbantartási munkát a befogadó állomáson. A debreceni befogadó állomáson például 25 embert foglalkoztatnak így.

Annak meghatározása nem is olyan egyszerű, hogy a menekültek ellátása mekkora terhet ró a magyar adófizetőkre. A 2015-ös költségvetés szerint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal költségvetése 9 milliárd forint. A magyar állam emellett folyamatosan azt sugallja, hogy nagyon komoly pénzeket fordít a menekültügyre.

Ennek jelentős része azonban európai uniós pénz. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2014-ben 456 millió forint uniós forrást kapott menekültügyi feladatokra. Az Unió különböző alapokon keresztül tavaly 385 millió forinttal támogatta az illegális migránsok visszaküldését Magyarországról, és 4,3 milliárd forintot adott a magyar hatóságoknak határőrizeti feladatokra, az Unió külső határának megerősítésére.

A megélhetési bevándorlók veszélyeztetik a magyar emberek munkahelyeit és megélhetését! (Nemzeti konzultációs kérdőív)

A jelen helyzetet nézve ez a kormány legnagyobb csúsztatása az összes között. Bár a kormánypropaganda folyamatosan bevándorlókról beszél, nálunk célszerűbb lenne "átvándorlókról" beszélni. A déli határon hozzánk érkezők 80-90 százaléka ugyanis nem Magyarországra akar jönni. Az érkezők fele általában 24 órán belül el is hagyja az országot. A többiek a befogadóállomáson pihennek egy kicsit, meg tudnak zuhanyozni, kapnak enni, és miután mozgásukban nem lehet korlátozni őket, az első adandó alkalommal mennek tovább nyugat felé. Nagy részük meg sem várja ilyenkor a menedékjogi eljárás lezárását (ami eleve több hónap).

Az elindított menedékjogi eljárásoknak így csak 24 százalékát folytatják le. Ebben sincs azonban sok köszönet: míg Európában átlagosan minden harmadik menekült kap valamilyen védelmet (35%), nálunk csak minden 12. próbálkozó.

2014-ben decemberig 31 146-an kértek menekültstátuszt, közülük 139-en (0,4 százalék) kaptak 10 évre szóló menekültstátuszt, 90-en 5 évre szóló oltalmazotti státuszt, 3-an befogadotti státuszt (1 évre szól). A magyar letelepedési gyakorlat is szigorú. A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet legalább 3 év jogszerű és megszakítás nélküli magyarországi tartózkodás után lehet előterjeszteni. Csak azok maradhatnak itt, akik nem terhelik a szociális ellátórendszert, van pénzük, bizonyítottan van hol lakniuk és van egészségbiztosításuk.

A nálunk letelepedő külföldiek egyébként a magyar lakosságnál nagyobb arányban végeznek munkát és fizetnek adót, magasabban is kvalifikáltak. Magyarországon egyébként most is csak 140 ezer letelepedett külföldi állampolgár él, akik a teljes lakosság 1,4 százalékát teszik ki. Nagy részük ráadásul határon túli, magyar anyanyelvű magyar.