További Belföld cikkek
Tíz városban is meghaladta az ózonterhelés az egészségügyi határértéket a legutóbbi mérések alapján - közölte az ÁNTSZ. Az érintett települések: Budapest, Százhalombatta, Sopron, Mosonmagyaróvár, Szentgotthárd, Győr, Esztergom, Tatabánya, Ajka, Veszprém. A meteorológiai előrejelzés alapján nem várható javulás, ezért az ÁNTSZ a légúti betegségben szenvedők, asztmások számára azt javasolja, hogy az egyébként is forró déli, délutáni órákban minél kevesebb időt töltsenek a szabadban, és az egészséges emberek is kerüljék a kültérben végzett nehéz fizikai munkát, aktív testmozgást.
Az ózon izgatja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, súlyosbítja a krónikus betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát. Súlyosbítja a pollenallergiát és a légzőszervek gyulladását is kiválthatja. A hosszabb ideig tartó fizikai munka az egészséges embereknél is jelentősen csökkenti a tüdőfunkciót, amit émelygés, hányinger, köhögés, mellkasi fájdalmak kísérhetnek.
A déli, délutáni órákban minél kevesebb időt töltsenek a szabadban, tartózkodjanak az aktív testmozgástól! Kora reggel és késő este menjenek ki a levegőre. Kora reggel és az éjszakai órákban szellőztessenek.
Az egészséges emberek is kerüljék a szabadban végzett nehéz fizikai munkát, aktív testmozgást!
Mit tehet a szennyezettség csökkentéséért?
Ha teheti, ne használjon gépkocsit! Ha ez mégis szükséges, vezessen lassabban (autópályán pl. 110 km/h), így csökkentheti a káros anyag kibocsátást. Ne égessen avart és kerti hulladékot. Kerülje a szerves oldószerek kibocsátásával járó tevékenységeket (pl. festés, mázolás).
Mi is az ózon?
Az ózon egy színtelen, nagy koncentrációban halványkék, szúrós szagú gáz.
Hol található?
Megtalálható a sztratoszférában (ózonpajzs), ahol a hatása kifejezetten pozitív, mivel kiszűri a káros UV sugárzás nagy részét. Azonban ózon képződik a földfelszín közelében is (talajközeli ózon), ahol hatása már negatív.
Hogyan képződik?
A környezeti levegőben jelenlévő ózon (O3) másodlagos légszennyező anyag, kialakulásához ún. ózonelőképző anyagokra (nitrogén-monoxid, szerves gyökök, szén-monoxid, illékony szerves vegyületek) és napsütésben gazdag nyári periódusra (magas napi hőmérséklet, gyenge szél, alacsony légnedvesség) van szükség. Az ózon képződéséhez bizonyos idő szükséges, így az ózonkoncentráció általában a déli órákban éri el a maximumát. Késő délután a forgalom erősödésével újra több nitrogén-monoxid és szén-monoxid jut a légkörbe, de az ózon koncentrációja már nem nő, mert a napsugárzás ekkor már nem elegendő.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
