Szijjártó már a határainkon kívül kiszűrné a megélhetési bevándorlókat
További Belföld cikkek
- Pedofília miatt körözött férfit fogtak el Bács-Kiskun vármegyében
- Mosolygott egy nagyot a szerencse, jelentős összeget nyert egy magyar az Eurojackpoton
- A szakértő elmondta, hogy szerinte lehet-e büntetőjogi felelőssége Sallai Nórának a balesetben
- Kirgizisztán miniszterelnökével tárgyalt Orbán Viktor
- Meghibásodott vonat akadályozza a forgalmat Kőbánya-Kispest és Kispest között
Szijjártó Péter közlése szerint Magyarország ősszel nemzetközi migrációs konferenciát szervez, ahová az uniós tagországok képviselői mellett hét olyan unión kívüli ország kap meghívást, amelyen a Magyarországra érkező menedékkérők áthaladnak.
Szijjártó szeretne megállapodni Albániával, Koszovóval, Szerbiával, Montenegróval, Macedóniával, Bosznia-Hercegovával és Törökországgal arról, hogy fogadjnak be olyan uniós állomásokat, amelyek már ezen országok területén kiszűrnék azokat, akik jogosultak menekülstátuszra. A külügyminiszter szerint ezzel jelentősen csökkenteni lehetne a Magyarországra nehezedő migrációs nyomást, írja az MTI.
Eközben Tuzson Bence, a Fidesz szóvivője bejelentette, hogy pártja azt szeretné, ha az illegális bevándorlás elleni fellépés érdekében elfogadott törvénymódosítást mielőbb kihirdetnék, hogy a hatóságok minél gyorsabban felkészülhessenek a jogszabály alkalmazására. Mint mondta, Kövér László házelnök megküldte a jogszabályt a Sándor-palotába, így az elfogadott törvény már Áder János államfő előtt van.
Ahogy azt hétfőn megírtuk, a parlament a Fidesz, a KNDP és a Jobbik képviselőinek igen szavazatával elfogadta Pintér Sándor javaslatát a magyar–szerb kerítés jogi alapjának megteremtéséről, a szerb határ menti ingatlantulajdonosok kártalanításáról, a menekültügyi eljárások felgyorsításáról és a menedékkérők közmunkára fogásáról.
Az Amnesty International menekültügyi ajánlásokat tett a kormánynak keddi jelentésében, melyben azt írja, hogy egyéni elbíráláson alapuló, tisztességes és hatékony menekültügyi eljárást, a menekültkérelem benyújtásának és a kiutasítás elleni fellebbezésnek a lehetőségét, a bántalmazás elleni védelmet kér, és azt, hogy csak akkor vegyék őrizetbe a jogellenesen Magyarországra érkezőket, ha feltétlenül szükséges.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint a hétfőn elfogadott törvénymódosítások következtében az augusztus elejétől, közepétől érkezők nem kapnak majd érdemi választ menekültügyi kérelmükre, hanem egyszerűen elfogadhatatlannak minősítik a beadványt, a kérelmezőt pedig visszaküldik Szerbiába. Márpedig - jegyezte meg - a nyilvánosságra kerülő"szomorú történetek azt mutatják, se Szerbia, se Macedónia, se Görögország nem tekinthető biztonságos harmadik államnak, mivel menekültügyi ellátórendszerük elégtelen, nem biztosít emberhez méltó elbánást.
Mint mondta: a rövid, csak bürokratikusként jellemezhető eljárás végén aránytalanul rövid, háromnapos a jogorvoslati határidő, ez pedig szinte kizárja, hogy érdemi beadvány születhessen, az pedig, hogy erről a bíróságnak nyolc napon belül kell döntenie, azt valószínűsíti, hogy a döntés a menedékkérő meghallgatása nélkül születik majd meg.