Lehet, hogy a szíve mélyén jobbikos? Együttös? Liberális?

A Vokskabin legújabb kiadása a nők és férfiak egyenlőségének magyarországi helyzetét vizsgálja: az Andrássy Egyetemen összeállított kérdéssorra válaszolva azt tudhatjuk meg, melyik párt képviseli a legjobban a véleményünket a kapcsolódó ügyekben.

Az előző kiadással tavaly tavasszal, a választásokra hangolva jelentkeztek be a szerkesztők, akkor jóval általánosabb kört fedtek le a kérdések. Akkor még külön pártként kezelték a KDNP-t, most egy kalap alá vették a koalíciót. Valamit már akkor megéreztek a szerkesztők, amikor tavaly rákérdeztek, „bevezessék-e újra a határellenőrzéseket Magyarország teljes határszakaszán”. Akkor egy párt sem válaszolt igennel.

Az LMP is melegházasság-ellenes

Az új, 21 kérdéses kérdőív különlegessége megint az, hogy az eredményoldalon megnézhetjük, hogy a pártok az egyes kérdésekre hogy válaszoltak. A melegek és leszbikusok házasságát például nemcsak a konzervatív jobboldal és a Jobbik, hanem az LMP is ellenzi. Az LMP zavaros válaszában egyébként a fokozatosság elvére hivatkozik:

„Azt gondoljuk, az azonos nemű párok házasságkötéséhez fokozatosan lehet eljutni. Mi a polgári törvénykönyv vitájában végig kiálltunk az azonos nemű bejegyzett élettársi kapcsolatban élők örökbefogadáshoz való joga mellett: hogy legalább az egyik bejegyzett élettárs partnerének gyermekét örökbe lehessen fogadni. Ez a gyermek jogi helyzetét a valóságban létező családi kapcsolatokhoz igazító nemzetközi tendencia, kötelező.”

A Jobbik válasza már egyértelműbb: „A természeti törvényeket nem lehet pozitivista módon felülírni, mivel azok öröktől fogva adottak és módosíthatatlanok.” Ezzel nyilván a melegeket a legmerevebben elutasító szavazók kedvére szeretnének tenni, akik közül voltak, akik még alig kezdődött el a Pride, máris hírt adtak magukról.

Alles klar, vessünk véget a modern orvostudománynak is.

– kommentálták a Jobbik válaszát a német nyelvű egyetem közleményében.

A Fidesz nem válaszolt

Az mindenképpen előrelépés, hogy ezúttal a Fidesz–KDNP kivételével az összes parlamenti párt megválaszolta a kérdéseket: a kormánypártok helyett a szerkesztők töltötték ki a kérdőívet. „Üzenete van annak is, ha valaki nem válaszol, csak tudni kell értelmezni” – írták.

Viszont épp emiatt sok a kérdéses eset: arra a kérdésre, hogy

Ön szerint elvárható-e a nőktől, hogy többet foglalkozzanak a külsejükkel, mint a férfiak?

minden párt nemmel válaszolt, a Fidesz–KDNP-hez viszont igent írtak be a szerkesztők, kérdés, mi alapján. Hasonló a probléma gyakran a megfogalmazással: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleginél több női képviselő legyen a magyar országgyűlésben?” – szól egy másik kérdés, de nem világos, hogy kvóták bevezetéséről vagy általános helyeslésről van-e szó. Mindenki igennel válaszolt, a kormánypárthoz itt is nemet írtak a szerkesztők. A szerkesztők szerint a Fidesz–KDNP azt sem támogatná, hogy női miniszterelnöke legyen 15 év múlva az országnak, szemben az összes többi párttal. Pedig erre még a Jobbik is igent mondott: „Ha erre adott esetben egy nő a legalkalmasabb, akkor természetesen támogatni fogjuk a kormány alakítását” – írták.

Szintén csak a Fideszhez írtak nemet azoknál a kérdéseknél, hogy

Helyesli-e Ön azt, ha a lányok autóval is játszhatnak az óvodában és a fiúk főzőcskézhetnek?

Egyetért-e Ön azzal, hogy a nőknek a jelenleginél több jogot és információt kellene biztosítani a szülésnél?

Utóbbinál nemcsak a jog és az információ kerül egy csomagba, de a kérdés magyarázatában egyszerre kérdeznek rá az otthonszülésre, a gát- és császármetszéssel kapcsolatos gyakorlatokra is (lásd keretes írásunkat). Az általános elvvel nyilván mindenki egyetért, kérdés, hogy pontosan mire írták be a nemleges választ. Ha szigorúan az otthonszülés jelenlegi szabályozását nézzük, abban természetesen igaz, hogy a kormány biztosan nem ténykedett azon, hogy elérhetőbbé tegye.

Van, ahol egyértelmű, hogy ha egyetértenének, a kormánypártok már bevezettek volna valamilyen intézkedést: arra, hogy az apák szülői szerepvállalását az állam intézkedésekkel segítse, azért írhattak egyszerűen egyedül a Fideszhez nemet, mert négy plusz egy éve lett volna az Orbán-kormányoknak, hogy bármi ilyesmivel előálljanak „A nők esélyegyenlőség javításának egyik szükséges előfeltétele a családon belüli szereposztás kiegyensúlyozottabbá tétele. E cél társadalmi fontossága miatt e téren elfogadhatónak tartjuk a magánéletbe való nagyobb állami beavatkozást” – érzékeltette viszont a kérdés összetettségét egyébként igenlő válaszában az Együtt.

Ami kvóta, abból nem kér a Jobbik

Nem minden kérdésnél maradt persze egyedül a Fidesz: „Alapvetően ez a természetes, de a család belső munkamegosztására bízzuk. Ahogy inkább a nő vasal, a fűnyírót viszont inkább a férfiak javítják meg” – írta a Jobbik például arról, hogy a háztartási munka miért inkább a nők feladata.

Azt a válaszadó pártok többször jelezték, hogy nehéz 21 tőmondatra leszűkíteni a politikai beállítódást. Sokszor túl általános a megfogalmazás – a „több nőt a műszaki képzésekbe″-kérdésnél a Jobbik azt válaszolta például, ha az „intézkedések” kvótát jelentenek, nem támogatják őket, tehát ők egy konkrétabb kérdésre válaszoltak, mint a több párt – egyedül ők mondtak nemet.

A kvóta-elv ellenzésére hivatkoztak annál a kérdésnél is, hogy külön intézkedésekkel támogassa-e az állam a roma nők munkavállalását. Nemet mondtak, azzal a magyarázattal, hogy „a Jobbik semmilyen kvótarendszerrel (sem negatív, sem pozitív) nem ért egyet, mert azok az organikus fejlődést mechanizálni kívánják, igazságtalanságot és társadalmi ellentéteket szülnek, mesterséges csoportokra osztva fel a lakosságot″.

A PM is hosszas magyarázatba kezdett, amikor megindokolta, miért támogatják a nők korábbi nyugdíjazását: „Ha kizárólag elvi alapon nézzük, akkor nem indokolt, pláne, hogy a nők várható élettartama magasabb, mint a férfiaké. A gyakorlatban viszont sajnos a nők esetében a nyugdíjszámításnál nem veszik figyelembe azt a hosszú éveken át a gyerekneveléssel és a háztartás vezetésével töltött végzett napi plusz 2-3 órát. Gyakorlati érv a koraibb nyugdíjazás mellett még a jelenlegi munkaerő-piaci helyzet, ami a fiatalok munkavállalását segítené, de ez sem elvi alapú megközelítés természetesen” – írták.

Egy hónap alatt 3000-en töltötték ki

Demagóg kérdés is került a kalapba, az egyik például úgy hangzik, „Helyesli-e Ön azt, hogy a nők ugyanazért a munkáért kevesebbet keresnek, mint a férfiak?” Nyilván ilyen formában feltéve csak nemet lehet rá mondani, de egy komolyabb válasz részletesen kitérne a gyes gazdasági hatásaira. Miközben fontos, hogy a szülni készülő nők is a férfiakhoz hasonló arányban kapjanak munkát, velük egyenlő fizetésért, a való életben a munkaadók már az állásinterjún azt próbálják megjósolni, meddig kell fizetniük majd a gyes egy részét egy akár többéves szülési szabadság alatt úgy, hogy a helyettesítést is megoldják. (Svédcsavar: a problémára itthon ritkábban emlegetett válasz, ha a férfiak is elkezdenek gyesre menni.)

2015. június 8. óta közel 3000-en töltötték ki a tesztet. Legtöbben Magyarországról érdeklődtek, de sok felhasználó volt kíváncsi a tesztre a szomszédos országokból és az USA-ból is. A következő, őszi fordulóban a szerkesztők ígérik, 

Biztosan jobban figyelnek a Jobbiknál is: akkor a magyarországi romákról lesz szó, nem csak romáknak.

A honlapon addig is a nemek egyenjogúságáról szóló kérdőívet lehet kitölteni.