Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

A tananyag radikális csökkentésére van szükség

DSC 5574
2015.07.24. 08:46 Módosítva: 2015-07-24 09:41:19
Az iskolában ma bűvészmutatvány összeállítani az órarendet, a jelenlegi tanterv túl sok - így látja Czunyiné Bertalan Judit. A köznevelési államtitkár ezért radikálisan meghúzná a két éve indult új Nemzeti alaptantervet. A 9 osztályos általános iskola bevezetésére is készülnek, az államtitkár főleg az írás-olvasás tanulására hagyna több időt. A nyári szünet lerövidítéséről nincs semmilyen döntés, de beszélni kell róla. Nem tudja, ősszel lecserélik-e.

Július közepén úgyis mindenkit ez érdekel: jövőre rövidebb lesz a nyári szünet?

Itthon tradicionálisan hosszú a nyári szünidő, nagyjából két és fél hónap a gyerekeknek, a tanároknak ennél jóval rövidebb. Fontos a feltöltődés, a pihenés diáknak és tanárnak is, de mérlegelnünk kell, hogy a gyerekek elhelyezését hogyan tudják a szülők megoldani. Léteznek más modellek hosszabb évközi szünetekkel és egyenletesebb terheléselosztással.

Mennyire komolyak akkor ezek a tervek? Vizsgálnak más modelleket és a nyári szünet lerövidítését?

Nem mondanám, hogy vizsgáljuk. De van annak aktualitása, hogy beszéljünk róla. Alaposan körbe kell járni a kérdést az infrastruktúrától a pedagógusok szabadságolásáig, de semmilyen döntés vagy döntés-előkészítés nincs.

A rövidebb nyári vakáció elleni legfontosabb érv az, hogy hogyan tudnak a tanárok a kánikulában hatékonyan tanítani. Ezt hogy oldanák meg adott esetben?

Nyilván nem megfelelő környezet egy 30-35 fokos tanterem. De nem is úgy kell megközelíteni a dolgot, hogy akkor minden iskolát klímával kell felszerelni. Iskolán kívül is elsajátítható sok minden, erdei tábor, sportfoglalkozások, kirándulások. Rengeteg külföldi példa létezik.

Ön személy szerint a rövidebb nyári szünet pártján van?

Most provokál, hogy kimondjam? Nekem azért könnyű a gyermekeim nyári felügyeletét megszervezni, mert közel vannak a nagyszülők. De nem tudnám ugyanezt mondani, ha például Budapesten élnék, egyedül nevelnék két-három gyermeket és távol élne a nagymama. 

Egy átlagos keresettel nem nagyon lehet egész nyárra befizetni táborokra, nyelvtanulásra egy, pláne több gyereket.

És vajon önnek hosszabb őszi szünete lesz? Szeptemberben több államtitkárt is lecserélnek. Mit gondol, le fogják váltani?

Erre nem tudok válaszolni. Jelen pillanatban megvan a feladatom, szép kihívások előtt áll a köznevelés tartalmi megerősítése. A távozásomról szóló sajtóhíreknek nem tulajdonítok nagy jelentőséget. Uborkaszezonban is kell valamivel az ellenzéknek és a sajtónak foglalkoznia.

Orbán Viktor vagy Balog Zoltán nem is beszélt még önnel a teljesítményéről?

A kormány az egyéves munkáját augusztus 25-én értékeli. Itt lesz szó arról, honnan hová jutottunk, és mit szeretnénk. Korai tehát még erről beszélgetni.

Azért azt elárulja, hogy az elmúlt egy évből mit tart a területén a legfontosabb fejleménynek, legnagyobb sikerének?

Nagy horderejű változás nem történt. A köznevelés új kereteit az előző ciklusban megteremtettük, leraktuk az oszlopokat, most pedig az oszlopokon belül építkezünk. Apróbb változtatásokat mindenki érzékelhet persze, egyik első intézkedésem volt például, hogy a pedagógusok portfóliójánál könnyítsünk. Ilyen finomítások még lehetnek. Aztán indul nemsokára a tanfelügyeleti rendszer, ezt készítettük elő az elmúlt évben. Tavaly év végén volt egy szervezeti átalakítás, a fenntartói feladatok teljesen a Klebelsberg központhoz kerültek, az oktatást szervező, segítő feladatok az Oktatási Hivatalhoz, a módszertani, tartalmi fejlesztés pedig az OFI-hoz. Ezek nem látványos, de fontos változások.

Vagyis ki kellett javítani egy csomó hibát, amit Hoffmann Rózsáék hátrahagytak?

Nem hibákról beszélnék, és nem valaminek a kijavításáról. Az előző ciklusban egy szinte teljesen új rendszert hoztunk létre, új szervezetek álltak fel, a működés közben pedig rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk. Ezek nem feltétlenül hibák. A gyakorlatban látjuk, hogy jó ez így, csak még jobb, hatékonyabb lenne egy kicsit másképp. Én ezt nem politikai, hanem szervezési-vezetéselméleti szempontból nézem.

Az elmúlt években kezdődött átalakítások, a Klik létrehozása, a pedagógus-életpályamodell bevezetése, az új Nemzeti alaptanterv eredménye mikor lesz látható? Mondjuk, egy PISA-felmérésben mikor javulnak a diákok eredményei?

A Kliknek nem sok köze van a PISA-eredményekhez, az egy fenntartó intézmény. A tartalmi megerősítést a pedagógus-életpályamodell viszont abszolút szolgálja, mert ezzel a jó pedagógusok megbecsültebbnek érzik magukat, jobban aktivizálhatóak. A szaktanácsadók, tanfelügyelők bevonása szintén segíti a tartalmi változásokat, jó példákat mutathatnak és segítő szándékkal értékelhetik a meglátogatott órákat. Ami pedig a tantervet illeti: sok helyről hallani, sok szempontból megalapozottan, hogy túl sok az informatív, közlő jellege a Nemzeti alaptantervnek. Megéri gondolkodni azon, hogy hol mennyivel kell a tananyagot a „kevesebb több” elven megváltoztatni. Hogy a gyerekeknek megfelelő problémamegoldó tudása legyen, amit egész életében tud alkalmazni.

Jól értjük, hogy újra megváltoztatják a NAT-ot?

Azt mondom, hogy megéri ezen gondolkodni. Lehetséges-e az adott óraszámban az adott tantárgyakra beosztani egy tanévben a rendelkezésre álló időt, működik-e a dolog? 

Most az iskolában bűvészmutatvány összeállítani az órarendet.

De éppen önök alkották ezt az új alaptantervet, ami 2013-ban indult.

A NAT most elsősorban a kimenetet, a szükséges tudásminimumot tartalmazza. De arról alaposan elterelődött a figyelem, hogy mind a gyerekek, mind a pedagógusok digitális kompetenciáját is növelni kell. Attól hogy használják, használjuk az internetet, okostelefont, a digitális tudást még fejleszteni kell. Ez ma hiányzik a pedagógusképzésből, hiányzik a továbbképzésből, hiányzik a tantervből. A világhálón keresztül két billentyűnyomással tízszer többet elér a gyerek, mint ami órán elhangzik.

Az iskolaigazgatók kinevezéséről

Közben újra és újra botrányok vannak az iskolaigazgatók kinevezése körül, amikről az iskolák állami átvétele után most már ön dönt.

Ezek régen sem voltak másképpen, csak akkor ezek a harcok az önkormányzatokban zajlottak. Most több mint 300 igazgatói pályázat volt, ami közül két-hárommal van problémája valakinek. 

A budafoki Budai Nagy Antal Gimnáziumba tényleg az ön egyetemi évfolyamtársát nevezik ki?

Ha ilyen alapon tekintjük az igazgatóválasztásokat, akkor bizony több olyan ember is lehet, akikkel egy egyetemre vagy évfolyamra jártam vagy éppen tanítottam őket korábban. Ezek a döntések nem így születnek. Néhány esetben nem egyezik a Klik, az önkormányzat és a tantestület véleménye, ilyenkor nekem kell döntést hozni. Nem elefántcsonttoronyból döntök. Én is tudom, hogy ilyenkor az iskolákban kampányok indulnak, nyíltan vagy burkoltan szekértáborok alakulnak, amelyek aztán elégedetlenek a döntéssel.

Jó, de miért nem tudják rendesen megindokolni, miért döntöttek az egyik vagy másik igazgató mellett? Mik a szempontok? Az új seprű jól seper? Vagy aki fiatalabb? Vagy akit jobban ismernek? 

Nincsenek ilyen szempontok. Ilyen helyzetben néha jobb, ha az iskola életében változás történik. Sokszor úgy adunk lehetőséget egy új embernek, hogy csak ideiglenes kinevezést kap, ami aztán később módosítható. 

Ezt 2012-ben is lehetett tudni, amikor az új tanterveket elfogadták.

Továbbra is cél, hogy a diák biztos tudást kapjon, az iskola erősítse a nemzeti identitását, tudja, hogy honnan jön és merre megy. Emellett azonban olyan rugalmasan alkalmazható, gyakorlati tudás is kell, amivel boldogulni tud a XXI. században.

Erre próbált utalni azzal a nem túl jól sikerült hasonlattal, hogy nem hatsoros kémiaképleteket kellene bemagoltatni a diákokkal, hanem azt kellene elmagyarázni nekik, hogyan nem maratják ki a tüdejüket a lúg és a sav összeöntésével. Jól meg is kapta érte a magáét egy tanártól. 

Én ezzel csak arra a vitára akartam utalni, ami folyamatosan zajlik, és nemcsak ennél a minisztériumi asztalnál vagy a parlamentben: mit és mennyit kell megtanulnia egy 12 éves gyereknek. Gyakran átesünk a ló túlsó oldalára, mert mindig többet és többet akarunk megtanítani. Ebben az információversenyben ma már sok minden pillanatok alatt megnézhető az interneten. Az iskolának ezért inkább arra kellene figyelnie, hogy a gyerek hogyan tud hasznosan válogatni a rázúduló információk közül. Vagy azt, hogyan tudunk olyan segítő alkalmazást kifejleszteni, amivel a gyerek az interneten élményszerűen tanulhat. Ezek most a legfontosabb kérdések. 

Ez az újabb tantervmódosítás mikor várható?

Erre nem mondok időpontot, de azt látjuk, hogy megérett rá az idő. Bizonyos tudományterületek rendkívül gyorsan fejlődnek, és az iskolaszerkezeti változtatás is indokolhatja ezt.

Ma van olyan iskola, ahol a tananyag kétharmadával sem végeznek a tanév végére,

miközben ezt a mennyiséget az innovatívabb pedagógusokat tömörítő, jobb szociokulturális hátterű gyerekeket tanító iskolák meg tudják tanítani. A tananyag csökkentésétől azt várjuk, hogy a fontos minimumot nagy biztonsággal és mindenhol rendesen meg tudják tanítani. Ahol pedig motiváltabbak a diákok és a tanárok, ott mindig meg lehet ennél jóval többet is tanítani. 

Az iskolaszerkezeti változtatással a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetésére gondol? 

Igen, ha egy ilyen döntés várható, akkor alaposan át kell gondolni az alsó tagozat követelményrendszerét. Ma első osztályban általában karácsonyra elvárják a gyerekektől, hogy megtanuljanak írni-olvasni. Közben sokan erre még nem értek meg, nincs meg a megfelelő finommotoros képességük az íráshoz. Mivel ebben a korosztályban nagyon nagy különbségek vannak  a gyerekek között, én jóval több időt hagynék az alapok megerősítésére. 

Mennyire komoly ez az elképzelés a kilenc évfolyamos iskoláról? Mikorra kerülhet a kormány elé a koncepció?

Februárban elég komoly felkérést kaptunk a Fidesz-KDNP frakciótól, hogy vizsgáljuk meg a külföldi modelleket, folytassunk konzultációkat. Azóta egyeztettünk erről szakmai testületekkel, szakszervezetekkel, vezető gimnáziumok igazgatóival, közoktatási szakértőkkel, a pedagóguskarral. A véleményeket összegeztük. A lényeges pontok összehasonlításával, elemzésével vagyunk olyan állapotban, hogy ha a kormány foglalkozni akar ezzel, akkor ezek alapján tud.

És mit mondtak a szakértők: jobb lenne a kilenc évfolyamos iskola? 

Minimális véleménykülönbséggel a szakma véleménye egyöntetű: ezzel növelni lehet az általános iskolai tanítás eredményességét. Ezt nemzetközi példák, például a lengyel reform eredményei bizonyítják, és támogatják az OECD szakértői is, hiszen ez csökkenti az iskolai lemorzsolódást.

Ön szerint mi lenne a megfelelő tagolása a kilenc évfolyamnak? 5+4 év? 4+5 év? 6+3 év?

Ennél még több verzió is van: 1+3+5 év, 3+3+3 év, de ilyenről természetesen nincs semmilyen döntés. Abban a szakma is megosztott, hogy öt vagy éppen hat éves legyen az alsó tagozat, amikor a diákok a későbbi életükhöz nélkülözhetetlen kulcskompetenciákat szerzik meg. Abban viszont sokkal egységesebb az álláspont  – és ezt nem én mondom, hanem az egyeztetéseken hangzott el –, hogy a lassabb, fontoltabb, elmélyültebb tanuláshoz ezekben az első években a tananyag radikális csökkentésére van szükség. Az igazi kemény kérdések persze akkor jönnek majd, amikor el kell dönteni, hogy magyarból, matematikából vagy éppen történelemből csökkentsük a tananyagot.   

Ha kilencéves lesz az általános iskola, akkor mi lesz a középiskolával? 

Egy évvel tolódik a középiskola befejezése, de ez nem lesz különösen nagy változás, mert az érettségizők átlagéletkora most is inkább 19 éves kor körül van. Sokan eleve később kezdték el az első osztályt. 

Honnan lesz az egyel több általános iskolai évfolyamhoz elég tanár és tanterem, amikor a mindennapos testneveléshez most sincs elég tornaterem? 

Ezeket a különböző modellek mentén végig kell számolni. Azt látjuk, hogy az agglomerációban most sincs elég hely, miközben vidéken könnyebben meg lehet oldani ezt a kérdést. Ha bevezetjük, akkor felmenő rendszer lesz, így onnantól kilenc év lesz a teljes infrastruktúra- és humánerőforrás-igény megoldásához. 

Hogy lehet, hogy 2010-ben elindult egy nagy oktatási reform, erre most újra át kell írni a Nemzeti alaptantervet, és komolyan fontolgatják a kilenc évfolyamos iskola bevezetését? Hogyhogy nem gondoltak erre korábban? Ez nagyon ötletszerűnek tűnik. 

Nem lehet egyszerre mindent megborítani. 2010-2014 között alakítottuk ki a köznevelés új keretrendszerét. Akkor vettük állami fenntartásba az iskolákat, új szaktanácsadói, szakfelügyeleti rendszert vezettünk be, elindítottuk a pedagógus-életpályamodellt. Ha a fenntartóváltással együtt vezetjük be a kilenc évfolyamos iskolát, az kifordította volna a világot a sarkaiból. Amiről most folyik az egyeztetés, az lesz az igazi tartalmi változás. 

Úgy tűnik, a tanároknak már az is sok volt, ami eddig történt. Hámori Veronika,  a Fazekas Gimnázium távozó igazgatója a Népszabadságnak nemrég azt mondta: olyan hirtelen és olyan tömegű változást zúdítottak előkészítetlenül a pedagógustársadalomra, hogy most már nem nagyon lehet ezen javítani. 

Minden változást, ami az ember napi rutinját megváltoztatja, nehéz befogadni. Az iskolának azonban követnie kell a világ változásait. Mást és máshogy tanítottak nekem annak idején, mit most a gyermekeimnek. 

Az iskolát nem lehet úgy kialakítani, hogy száz évig változtatás nélkül működjön. Ez lenne a legnagyobb hiba.

Meg tudja fogalmazni, mi a víziója, milyen gyerekeket kellene ma kinevelnie az iskolának? Tekintélytisztelő, tisztelettudó gyerekeket vagy kreatív, szabadon gondolkodó fiatalokat? 

Számomra az a fontos, hogy amit a gyerek az iskolába megtanul, az számára használható, alkalmazható tudássá váljon. Ha a kilenc évfolyamos iskola mellett kellene még érvelnem, azt mondanám: amikor az ipari struktúra néhány év leforgása alatt változik, folyamatosan új technológiák jönnek, csak az fog boldogulni, aki stabil közismereti tudással, megfelelő szövegértési és problémamegoldó képességgel rendelkezik, hogy bármikor képes legyen átképezni vagy továbbképezni magát.