A gyűlöletkampány ellenére nem nőtt az idegenellenesség

A Tárki júliusi közvéleménykutatása szerint nem nőtt az idegellenesség mértéke az országban a tavaly éveleji szinthez mérten, bár csaknem 40 százalékkal továbbra is nagyon magasnak tekinthető, írja az MTI. A rekordmagasság idén áprilisban volt 46 százalékkal, vagyis a nemzeti konzultáció és a plakátkampány ellenére nem nőtt, sőt, enyhén csökkent ez az érték.

A Tárki közleménye szerint a megkérdezettek 39 százaléka vallotta azt az álláspontot, hogy az országba ne tehessék be a lábukat menedékkérők egyáltalán. A többség, 56 százalék mérlegelne a menedéknyújtásról, és csak öt százalék tekinthető idegenbarátnak, aki szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. 

Bár az idegenellenesség a nemzeti konzultáció, a plakátkampány és a migránsokról szóló híradások ellenére nem nőtt tavalyhoz képest, az idegenbarátok száma a felére csökkent a mérlegelők javára. 

A kutatásból az is kiderült, 

 a válaszadók fele még a nem létező piréz népcsoport tagjait sem engedné be az országba.

Az arabok még ennél is rosszabbul jártak, őket a mérlegelők háromnegyede utasítaná el. 

Az idegenellenesség azoknál volt magasabb a 39 százalékos átlagnál, akiknél a menekülők jelenléte leginkább látható, vagy terhes, vagy akik az idegenekkel szembeni előítéletességük kifejeződésének tarjták őket. 

Ide tartoznak

• a dél-alföldiek (53%),
• a Jobbikkal szimpatizálók (54%),
• a rossz anyagi helyzetben lévők (43%),
• a hónapról hónapra élők (43%)
• és akik épp, hogy kijönnek a jövedelmükből (40%).

Az idegenbarátok aránya ezzel szemben azoknál volt magasabb az 5 százalékos átlagnál, akiknél kisebb az esély, hogy menekültekkel találkozzanak vagy értékrendjük nyitottabb az idegenekkel szemben.

Ők a 

• nyugat-magyarországiak (18%),
• a felsőfokú végzettségűek (13%),
• azok, akik maguk is gondolkodnak migráción (17%)
• és a gond nélkül élők (15%).

Érdekesség, hogy a hetente templomba járók 17 százaléka idegenbarátnak vallotta magát. A dél-alföldiek közül viszont senki.