Előd
10 °C
16 °C

Menekülteknek segít? Így nem lesz önből embercsempész

4O5A4360
2015.08.07. 11:40
Csak szándékosan lehet elkövetni, viszont van, amikor már a tanácsadás is büntetendő, mi az? Még az útbaigazítás is számíthat embercsempészésnek, nemhogy a határhoz kalauzolás vagy átkísérés – a határmenti falvakban, tanyákon sokszor azért nem mernek segíteni a migránsoknak, nehogy bűncselekményt kövessenek el. De hogy védik ki a menekültsegítő civilek, hogy nehogy törvényt sértsenek? Mit lépnek a telekocsisok, és ki repült rá a határon a menekültbizniszre?

Odaadhatom a telefonomat egy migránsnak, ha elkéri, hogy elintézhessen egy gyors hívást?

Elszállásolhatok menekülteket, ha nem bírom nézni, hogy az utcán alszanak?

Felvehetek két szír stoppost, ha megsajnálom őket az út szélén?

– a migránsok segítése kényes jogi helyzetük miatt ingoványos terep. A büntető törvénykönyvhöz és a Helsinki Bizottsághoz fordultunk, hogy megtudjuk, meddig mehet el, aki migránsokat segítene, de nem akar törvényt sérteni.

A határról jelentjük: már nem a taxisok a királyok

A szerb határnál, ahol pár hónapja még taxis hiénák ügyeskedtek, más szervezett csoportok jelentek meg tömegesen, írtuk helyszíni riportunkban. Éjszaka Szeged Gyálarét területén a töltés fényjelektől csillogó: biciklis csapatok keresik a migránsokat, akiket aztán a várakozó autókhoz kisérnek. Egy száz fős csoportról akár 60 ezer eurót is le lehet akasztani már egy budapesti út ígéretével is. Már Borsod és Nógrád megyéből is jelentek meg emberek autóval, és hallottuk a határnál az alkalmanként akár 50-60 fős fogadó csoportokról is.

Az üzletszerűen migránsokat fuvarozók nyilván törványsértést követnek el, amikor az illegális határátkelésben segédkeznek. De vajon mennyire vékony jégen táncolnak azok az önkéntesek és civilek, akik segíteni próbálnak a menekülteknek?

A telefonod kölcsönadása egy sms vagy hívás erejére SEM javasolt, mert nem tudhatod, kinek üzen és mit, és ezért akár büntetőeljárás alá is kerülhetsz. Arról viszont adhatsz információt, hogy hol tudja a telefonját feltölteni, esetleg új SIM kártyát venni vagy hol talál a közelben ingyen wifit, vagy callshopot/netkávézót.

– áll például a menekülteknek segítő Migration Aid csoport tájékoztatójában, amit minden önkéntesükkel elolvastatnak. Zsohár Zsuzsanna az Indexnek azt mondta: profiljuk teljesen világos, céljuk segíteni a migránsoknak eljutni a határrendészeti állomásról a befogadó állomásra.

Bár főleg erre a tevékenységre koncentrálnak, kapcsolódó kérdésekre is válaszolnak. Elmondhatják például a migránsoknak, milyen körülmények várnak rájuk a táborokban, de ha rákérdeznek, akár azt is, hogy a vonaton sok határőr járkál Győr után, viszont egyébként sem hagyhatják el az országot a menekültügyi kérelem elbírálásáig.

Mi fán terem az embercsempész?

Hogy megértsük, mik lehetnek problémás pontok, az Új Btk.-kommentárt hívtuk segítségül. Az államhatárt alapjáraton határátkelőhelyeken vagy határátlépési pontokon, ellenőrzés mellett szabad átlépni. Az illegális átlépéshez történő segítségnyújtás bármely államhatáron tilos: nemcsak a magyar-szerb szakaszon, hanem az EU belső határain és az EU-n kívüli államhatárokon is.

Határátlépési pont?

Határátlépési pont lehet például a határon átnyúló, de a közvetlen közelében levő műemlék, látványosságnál, ahol nincs egyébként határátkelőhely. A fő szabály (tehát az, hogy ellenőrzött pontokon lehet átkelni a határon) alól nemzetközi szerződések, EU-s rendeletek tehetnek kivételt, így lehet, hogy az EU belső határait ellenőrzés nélkül léphetjük át. A határátlépés ellenőrzésének ideiglenes visszaállítását a kormány rendeletben hirdetheti ki.

A Közigazgatás rendje elleni bűncselekmények című fejezet szerint

  • embercsempész bárki lehet, aki másnak segítséget nyújt az államhatár jogszabályellenes átlépéséhez,
  • attól függetlenül, hogy ő maga jogosult-e átlépni a határt.
  • A segítség lehet fizikai (például: határhoz kalauzolás, átkísérés, határőrség félrevezetése, az átlépést megkönnyítő eszközök vagy hamis okmányok rendelkezésre bocsátása),
  • vagy „pszichikai”: (tanácsadás, útbaigazítás, átkelés helyének közlése).
  • A bírói gyakorlat szerint az embercsempészet nem járulékos jellegű, azaz a bűncselekmény a segítség nyújtásával magával megvalósul, mindegy, hogy az, akinek segített az elkövető, végül megpróbál-e átjutni a határon, és ha igen, sikerül-e neki.
  • Viszont csak szándékosan lehet elkövetni: a tettesnek tudnia kell, hogy az, akinek segít, nem jogosult a határ átlépésére.

A Helsinki Bizottság által összegyűjtött tanácsok gyakorlati útmutatót adnak:

Kocsi: „Nem javasoljuk, hogy menedékkérőket szállítsatok, mert ezzel nehéz helyzetbe kerülhettek, és ha a rendőr megállít, akkor előfordulhat, hogy előállít és büntetőeljárást indít embercsempészés gyanújával. Ha valaki a befogadó állomás kapujáig viszi csak a menedékkérőt, akkor természetesen ez nem áll fenn (mert az országhatáron nem visz át senkit), de jobb az óvatosság, mert ezzel hosszú büntetőeljárást lehet elkerülni. A telekocsizással is volt, aki bajba került, mert az osztrák rendőrség embercsempésznek vélte, és őrizetbe vette. Javasoljuk, hogy a segítők maradjanak meg annál, hogy tájékoztatást nyújtanak, útbaigazítanak, de nem szállítják gépjárművel a menedékkérőket.″

Lakás: „Ha ingyenesen, és azon a határidőn belül ad a segítő szállást, amíg érvényes a menedékkérő utazási igazolása, akkor nem valósulhat meg a jogellenes tartózkodás elősegítése. Fontos tudni, hogy a menedékkérő a kérelme regisztrálásától az ügy elbírálásáig jogszerűen tartózkodik az országban, akkor is, ha eredetileg nem volt útlevele, vízuma.″ A jogellenes tartózkodás elősegítésének bűncselekményéhez az kell, hogy pénzt kérjen a lakás tulajdonosa olyanoktól, akiknek nincs joguk itt tartózkodni.

Telefon: „Javasoljuk, hogy ne adjátok kölcsön a telefont, mert embercsempészés bűnsegédletének a gyanúja merülhet fel, mintha szándékosan segítséget nyújtanátok az embercsempészéshez.″

A segélyakciók lebonyolításához kell közterület-használati engedély, akár pénzt is kérhetnek az önkormányzatok például közterületre kihelyezett mosdókért vagy ételosztásért. Utóbbi egyébként Nébih-engedélyhez is kötött. Ennek és egy sor további, a civileknek a mindennapokban hasznos kérdésnek (kell pótjegy az utazási kedvezmény mellé? hívhatok mentőt egy menedékkérőnek?)itt olvashat utána.

A Helsinki Bizottság civileknek, önkénteseknek készült összeállításában felhívják a figyelmet, hogy arra valószínűleg nem kell számítani, hogy jogerősen elítélnek valakit azért, mert jóhiszeműen kölcsönadja a telefonját, de felesleges rendőrségi vagy akár bírósági procedúrát spórolhat meg magának, aki betartja az iránymutatást. 

Végül valószínűleg felmentenék

„A jelenlegi hisztérikus környezetben könnyen egy büntetőeljárás kellős közepén találhatja magát az, aki a határátlépéshez kapcsolható segítséget nyújt. És bár nagy valószínűséggel végül felmentenék azt, aki csak annyit mond meg a pályaudvaron, hogy melyik vágányról indul a bécsi gyors, nem kellemes dolog évekig, vagy akárcsak hónapokig büntetőeljárás hatálya alatt állni. De azokban a formákban, amelyek nem köthetők a határátkeléshez (egészségügyi segítség, étel-ital osztás, hogyan érhető el a kijelölt tábor, stb.), nyugodtan lehet továbbra segítséget nyújtani ″ – mondták a jogvédők. 

Alapesetben egyébként három évet lehet kapni embercsempészésért, illetve 1-5 évet, ha valaki pénzért, és/vagy több embernek segít; 2-8 év is kiszabható, ha az embercsempészést „a csempészett személy sanyargatásával, fegyveresen, felfegyverkezve, üzletszerűen vagy bűnszövetkezetben követik el”. A haszonszerzés megítélésénél irreleváns, hogy ténylegesen hozzájut-e az ellenszolgáltatáshoz az elkövető. 

Már az előkészület is büntetendő

Akit embercsempészés előkészületén kapnak, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Nem minden előkészület számít hivatalosan előkészületnek, így lehet, hogy az a fickó megúszta, aki a szlovák határon vitt volna át migránsokat, akiket a magyar határőrök elkaptak, mielőtt találkozhattak volna. Mivel nem találkoztak végül, nem minősült az eset határátlépéshez történő segítségnyújtásnak. Az viszont, aki csak elszállítja a határhoz a migránsokat, de nem viszi át őket, nem előkészületet, hanem befejezett bűncselekményt követ el, mivel megvalósult a segítség nyújtása.

A könyv a délszláv háború idejéről felidéz egy fontos párhuzamot: az embercsempészek hiába védekeztek azzal, hogy halálos veszélynek kitett embereknek segítettek, mivel közömbös volt nekik az illegális határátlépők nemzetisége (ami veszélyeztetettségüket nagyban meghatározta). Ráadásul Magyarország területén vették át a határátkelőket, ahol már nem fenyegette őket életveszély. De csak azért, mert „vagyoni haszonszerzés végett”, azaz pénzért csempész embert valaki, még nem zárja ki a végszükség megállapítását.

Telekocsi: a belföldi utaknál is figyelmeztetni fogják a sofőröket

Mivel már korábban felröppent a hír, hogy telekocsisok is érintettek lehetnek, megkerestük Prácser Attilát, az Oszkar.com társalapítóját, aki azt mondta, a nemzetközi utazásoknál eddig is felhívták a sofőrök figyelmét a lehetséges problémákra. A belföldi utaztatás kapcsán (ami szintén jogsértő lehet) eddig nem érkezett hozzájuk visszajelzés visszaélésekről, de a bajt megelőzendő részletes tájékoztatót fognak közzétenni oldalukon és a Facebookon.

Nemzetközi fuvaroknál már a mostani migránshullám előtt voltak necces esetek, már több mint egy éve figyelmeztették a sofőröket a visszaélésekre. Ezekben az esetekben jellemzően embercsempészek intézték a foglalást, a találkozónál lepődött meg a sofőr, hogy a foglaló „külföldi barátai” utaznak helyette.

Volt olyan sofőr, aki az Oszkár figyelmeztetését figyelmen kívül hagyta, így egy rutinellenőrzés során őrizetbe vették Ausztriában embercsempészet gyanújával. Utólag tisztázódtak az ügyek, de volt, hogy a rendőrség a cégtől kért bizonyítékot, hogy tényleg telekocsis foglalás történt, előfordult, hogy az ő segítségükkel tudták végül tisztázni magukat telekocsisok.

A belföldi utaztatás veszélyeiről a csúcsokat döngető menekülthullám miatt kezdtek tájékozódni, és annak ellenére tervezik a déli megyékben telekocsit hirdetőknek egy tájékoztató elküldését, hogy úgy tudják, jellemzően a Magyarországra érkező migránsoknak nincs internetkapcsolata és érvényesíthető magyar telefonszáma. Alapból a belföldi telekocsizásnál nem kell bekérni az adatait annak, aki útitárs lesz, de úgy utaztatni valakit, hogy a sofőr tudja róla, illegálisan érkezett az országba, nem szabad.