Kitehetik a szegény bérlőket a lakásukból Dombóváron

2015.08.08. 12:12

Dombóváron rövid időn belül olyan lakásrendelet léphet életbe, ami 10 évben maximálná a szociális alapon kiutalt önkormányzati bérlakások használatát. A szemléletváltó intézkedést az egyik fél azzal indokolja, hogy újabb rászorulókat szeretne lakáshoz juttatni. A jelenlegi lakók szerint viszont az önkormányzat az új rendelettel nem oldja meg a lakáskérdést, és merő cinizmus azt gondolni, hogy a mélyszegénységben élő szociális lakást bérlők közül bárki is képes lenne összegyűjteni azt a pénzt, ami egy albérlet fenntartásához vagy lakásvásárlásra kellene. Közben egy városi szegregátum felszámolásába is belekezdett az önkormányzat, a kilakoltatottakat pedig senki nem kompenzálja. Neuberger Eszter cikke az Abcúgon.

Dombóvár polgármestere megreformálná az önkormányzat  tulajdonban álló lakóingatlanok kezelését. Ha Szabó Loránd polgármester szándéka érvényesül, a piaci alapon bérbeadott – drágább és jobb minőségű – önkormányzati lakásokat hat, a szociális alapon kiutalt lakásokat maximum tíz évig használhatja majd egy bérlő. Szerződése ezután már nem lenne megújítható, akkor sem, ha mindvégig rendesen fizetett.

Szociális bérlakás a dombóvári Perekac városrészben.
Szociális bérlakás a dombóvári Perekac városrészben.
Fotó: Hajdú D. András (Abcug.hu

Első ránézésre nem tűnik könyörtelenül rövidnek ez a hat és tíz év, ám a szociális alapú bérlakások esetében mélyszegényégben élő emberekről beszélünk. “Nincs olyan ezek közül az emberek közül, aki akár egy fillért is képes lenne félretenni havonta” – jelenti ki határozottan Berkes Sarolta 36 éves dombóvári asszony, aki férjével és érettségi előtt álló fiával több éve él egy önkormányzati lakásban, a Tanácsköztársaság – vagy újabb nevén Platán – téren. A szociális munkás főiskolai végzettségű roma asszony most folyamatosan nyílt leveket ír a polgármesternek és a Tolna megyei város képviselőtestületének.

A leveleiben a rendeletmódosítás ellen protestál. Sarolta ugyanis, aki családgondozóként szinte az összes szociális lakást bérlő családot személyesen ismeri, elképzelhetetlennek tartja, hogy a mostani lakók közül volna olyan, aki 10 év letelte után saját lábra tudna állni, és a lakáspiacon albérletet találni, vagy lakást vásárolni magának. A jelenleg havonta alig párezer forintot plusz a számlákat fizetni is alig tudó lakóknak nem lenne miből havi 7o-8o ezerért albérletet fenntartani. Másrészt, ha lenne, se adná ki nekik senki a lakását, mert cigányok – vélekedik.

Sarkalatos pont

Szabó Loránd polgármester viszont igazságosságról beszél, amikor a rendelettervezetet magyarázza. Azt mondja, az új lakásrendelet azt a fennálló problémát orvosolná, hogy jelenleg csak egy szűk csoportnak jut hely szociális lakásokban. Szabó szerint ugyanis miközben körülbelül kétszázan várnak most is arra, hogy szociális bérlakásba költözhessenek, vannak olyanok, akik évtizedeken keresztül élnek ilyen ingatlanokban.

A polgármester azt mondja, ezzel az intézkedéssel azt kívánja elérni, hogy bővüljön a szociális lakást haszálók köre, és hogy a mostani pangáshoz képest legyen némi mozgás a város lakásállományában.

Berkes Sarolta férjével és fiával él egy másfél szobás önkormányzati tulajdonú lakásban.
Berkes Sarolta férjével és fiával él egy másfél szobás önkormányzati tulajdonú lakásban.
Fotó: Hajdú D. András (Abcug.hu

A felhasználók köre viszont egy ilyen intézkedéssel  nem nő, egyszerűen csak cserélődik, a határidő lejárta után a lakásukól kitett bérlőknek ugyanis nem lesz hová menniük – mondja Sarolta. Az asszony a szabálymódosítások hírét hallva, felkereste az érintett lakókat – körülbelül 22o családot -, hogy tájékoztassa őket a helyzetről, és hogy demonstrációt szervezzen a kérdést tárgyaló képviselőtestületi ülés idejére.

A megmozdulásra végül csak 2o-25 érintett ment el, Szabó Loránd és a képviselőtestület mégis úgy döntött, a 6 és 1o éves használati időt egyelőre nem emelik be a megújuló lakásrendeletbe. Szabó tagadta, hogy a megmozdulás miatt döntött volna így. Azt állította, egyszerűen társadalmi vitát, egy közvéleménykutatást szeretne lefolytatni a módosítás előtt, de – tette hozzá – személyesen és Facebook-oldalán már többen jelezték, hogy támogatják kezdeményezését.

Ki érdemli és ki nem?

Szabó Loránd a szociálpolitikában klasszikusnak számító érvrendszert használva arról is beszélt: szerinte a mostani lakáshasználók között szép számban vannak olyanok, akik visszaélnek az önkormányzat segítőkészségével, és anélkül, hogy dolgozni akarnának, remekül eléldegélnek az alacsony bérleti díjak mellett az ingatlanban. Többször is kiemelte: egyesek “életre szóló hitbizománynak” tekintik a lakáshasználatot.

Szabó Loránd 2002 óta Dombóvár polgármestere, 2006 és 2009 között az MSZP és az SZDSZ színeiben vezette a települést. Szabó annak ellenére nyerte magabiztosan a 2014-es önkormányzati választásokat, hogy 2012-ben jogerősen két év, három hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság 2003-ban és 2004-ben elkövetett sikkasztásra való felbújtás miatt.
Szabó Loránd 2002 óta Dombóvár polgármestere, 2006 és 2009 között az MSZP és az SZDSZ színeiben vezette a települést. Szabó annak ellenére nyerte magabiztosan a 2014-es önkormányzati választásokat, hogy 2012-ben jogerősen két év, három hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság 2003-ban és 2004-ben elkövetett sikkasztásra való felbújtás miatt.
Fotó: Hajdú D. András (Abcug.hu

Azt Szabó Loránd is elismerte, hogy valóban vannak olyan lakáshasználók, akik – ahogy ő fogalmazott – együttműködőek, ezért rákérdeztünk, számukra beépítenek-e valamilyen méltányossági lehetőséget a rendeletbe. Szabó erre azt mondta: a 6o éven felülieket nem érinti majd a 1o éves korlát, ők akár életük végéig használhatják a lakásokat. Megkérdeztük azt is, miért nem veszik figyelembe például a gyerekszámot, hiszen nagycsaládosként lényegesen kevesebbet lehet havonta megtakarítani. Szabó válasza erre az volt, hogy a szociális bérlakások nagyon kicsik, nem jellemző, hogy nagy családok laknák őket.

A középosztálynak kedveznek

Sarolta másfél szobás, komfort nélküli lakását saját maga havi 12 ezer forintért bérli. Ez egy piaci alapú önkormányzati lakás, amit az különböztet meg a szociális bérlakásoktól, hogy pályázati alapon lehet hozzájutni, jobb állapotban van, és valamivel drágább, mint a szociális lakás. Az utóbbi kategóriában egy 4o négyzetméteres lakás bérleti díja mindössze 3-4 ezer forint havonta. Eredetileg Sarolta Tanácsköztársaság téri lakása is szociális alapú volt, időközben azonban az ingatlant az önkormányzat átminősítette piaci alapú ingatlanná.

A piaci alapú lakásállomány különböző értékű ingatlanokból áll: a jobb állapotban lévőkbe eddig azok a közalkalmazottak költözhettek be, akik más településről jöttek ide valamelyik dombóvári inézménybe dolgozni. Tanárok, egészségügyi dolgozók például.

Az új rendelet azonban a piaci alapú önkormányzati lakások használati feltételein is változtat. Amellett, hogy 6 évben maximálja a használati időt, a jogosultak körét is bővíti. Mostantól a tíz legmagasabb helyi iparűzési adót fizető cég is igényelhet Dombóvárra települő alkalmazottainak önkormányzati lakást, soron kívül. Emellett azok az elszármazottak is bérelhetnek majd ilyen ingatlant, akik külföldről költöznének haza Dombóvárra. Szabó azt mondta, valós igény miatt kerültek be ezek a pontok a rendelettervezetbe.

A Szabó Loránd mögött álló Természetesen Dombóvár civil szervezet jelöltjei a tavalyi önkormányzati választásokon.
A Szabó Loránd mögött álló Természetesen Dombóvár civil szervezet jelöltjei a tavalyi önkormányzati választásokon.
Fotó: Hajdú D. András (Abcug.hu

Ezekbe ők már nem költöznek

Szabó Lorándtól azt is megkérdeztük, hogy az egyértelműen a középosztálynak kedvező reformok mellett tervezi-e a szociális lakásállomány bővitését. Szabó erre azt felelte, azzal, hogy Dombóvár egyik városrészén, a jelenleg még roma szegregátumként számon tartott Perekacon három, egyenként nyolclakásos társasházat terveznek felhúzni a közeljövőben. Ezek összkomfortos, de szociális lakások lennének – mondta Szabó, mindegyik épület aljában más-más szociális szolgáltatást biztosító programmal.

“Egyetlen bérlőnek van már csak érvényes szerződése az ott lakók közül” – felelte a polgármester arra a kérdésre, mi lesz a perekaci házak jelenlegi lakóival. A lakásbérleti szerződések időtartama bérlőként változhat, attól függően, ki mennyire megbízható fizető. Akinek tartozása van, az nem számíthat hosszabbításra. Így áll az egy szerződéses bérlőn kívül a többi perekaci lakos is. Hacsak nem fizetik meg az adósságaikat – főképp a víz és az áram díjával tartoznak -, biztos, hogy nem költözhetnek majd be az otthonaik helyén épülő új ingatlanokba.

Bontás és építés között

A 36 éves Tasi Norbert sem, akivel Perekacon járva, otthonában találkoztunk. Norbert 6 éves kisfiára vigyázott épp, amíg baromfifeldolgozó üzemben dolgozó párjának le nem jár a műszakja. Norberték kisfia és édesanyja jelenleg egy átmeneti anyaotthonban laknak, amíg a család lakásgondjai nem rendeződnek.

Tasi Norbert azt szeretné, hogy végre újra együtt élhessen párjával és kisfiával.
Tasi Norbert azt szeretné, hogy végre újra együtt élhessen párjával és kisfiával.
Fotó: Hajdú D. András (Abcug.hu

“Ha nincs egy otthon, ahol végre együtt lehetünk, abba mindenki tönkremegy” – mondja Norbert. A férfi egészen pár órával érkezésünk előttig úgy tudta, aznap jönnek a végrehajtók, hogy kilakoltassák – már összepakolva várta őket. Órákkal ezelőtt tudta meg szomszédjától, hogy a hét perekaci ház bérlői most december 3o-ig kaptak haladékot tartozásaik megfizetésére és a kiköltözésre.

Esélytelen, hogy Dombóváron maradhatnak

Norbert 12o ezer forinttal tartozik az ingatlankezelőnek, amit mobiltelefon-szerelésből szerzett jövedelméből próbál törleszteni, de epilepsziás és depressziós betegként napi hat óránál többet nem dolgozhat. Ha tartozását nem sikerül kiegyenlítenie, akkor viszont esélytelen, hogy Dombóváron másik lakást kapjon – mondta.

Az egyetlen lehetősége az lenne, hogy édesanyjához költözzön falura – ezt viszont nem akarja. A településről ugyanis naponta mindössze három buszjárat indul Dombóvárra, a buszhoz ráadásul 1,5-2 kilométert kellene a bekötőúttól gyalogolnia a család tagjainak – beleértve Norbert iskoláskorba lépett kisfiát.

“Most már nyolc hónapja vagyunk külön, amit nagyon nehezen viselünk. Ha a család újraegyesülne, az lelkileg is sokat segítene, menyugvást adna” – folytatta Norbert, aki azt meséli, bár felesége is próbálkozik lakáspályázatokkal, az utóbbi hét hónapban csak elutasítást kaptak. A férfi nem szívesen hagyná el a házat sem, amiben állunk, hiszen ő is itt született, itt nőtt fel. Az ingatlan szülei saját tulajdona volt egykor, amit válásuk után vásárolt meg az önkormányzat.

Norbert 6 éves kisfia nehezebben tud majd reggel iskolába menni, ha családjának falura kell költöznie.
Norbert 6 éves kisfia nehezebben tud majd reggel iskolába menni, ha családjának falura kell költöznie.
Fotó: Hajdú D. András (Abcug.hu

Nem fogja megoldani

Berkes Sarolta szerint a 24 újonnan létesített szociális lakás sem fogja megoldani a helyzetet, és a mostani intézkedés helyett inkább a szociális lakásállomány bővítésére, új lakásokra volna szükség ahhoz, hogy ne taszítsa hajléktalanságba és teljes kilátástalanságba szegényeit a város. Azt mondja, van Dombóváron több üresen álló középület, amelyekből lehetne újabb lakásokat kialakítani. Az üresen álló nővérszálló, vagy a bezárni kényszerült iskolai kollégium épülete tökéletes lenne erre a célra. Úgy látja, a lakáshasználók körének bővítése csupán a látszat, hiszen újabb rászorulók csak a már bentlakók kilakoltatása árán juthatnának lakáshoz.