Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Ázsiára is kiterjeszti a kormány plakátkampányát

D MTZ20150608031
2015.08.12. 14:44
A kormány úgy döntött, hogy a menekültellenes kampányát kiterjeszti a menekülteket kibocsátó országokra is. A magyar plakátok azzal próbálják elriasztani az útra kelő afgán és szír migránsokat, hogy a Szerbia felőli országhatáron kerítés épült, nehézzé vált ezen az útvonalon eljutni Nyugat-Európába.

Szeptemberben Afganisztánban és Szíriában (de sokkal életszerűbb, hogy a szír határvidék török oldalán) kezd kampányolni a kormány azzal a céllal, hogy csökkentse a migrációs nyomást, és elterelje Magyarország felől az Európába érkező menekülteket.

Az Index információi szerint az afgán és szír népességet arról akarják tájékoztatni, hogy Magyarország kerítést épített a déli határára, hogy megnehezítse az országba való bejutást. Úgy tudjuk, hogy a hirdetésekben azt is érzékeltetni akarják, hogy a magyar kormány nem várja tárt karokkal a migránsokat.

A kormányzat már megvizsgálta, hogy a háborús országban és a válságövezeti területeken milyen módszerekkel érdemes hirdetni. Arra jutottak, hogy az interneten – elsősorban a Facebookon – keresztül jelenleg csak nagyon kis csoportokat lehetne elérni, ezért a közterületi reklámokra és az újsághirdetésekre kell helyezni a hangsúlyt.

A döntés értelmében a plakátolás a magyar–szerb határszakaszon épülő ideiglenes kerítés befejezésével egy időben, szeptemberben kezdődik.

A hirdetések több helyi nyelven és nyelvjárásban is megjelennek majd.

A kormány május óta belföldön folytatott bevándorlásellenes plakátkampányt. A magyar nyelvű plakátok elsősorban belpolitikailag alapozták meg a kormány migránsokkal kapcsolatos stratégiáját. A kifejezetten bevándorló- és bevándorlásellenes üzenetek széles körű ellenkampányt váltottak ki.

Szíriában az Iszlám Állam is óriásplakátokkal kampányolt: A világkoalíció ellenére is győzni fogunk
Szíriában az Iszlám Állam is óriásplakátokkal kampányolt: A világkoalíció ellenére is győzni fogunk
Fotó: Reuters

A kritikusok szerint ráadásul a százmilliókat felemésztő kampány éppen az érintettekhez nem jutott el. Orbán Viktor miniszterelnök júniusban azt állította: hogy a plakátok elsősorban az embercsempészekhez szóltak, azért, hogy

minden embercsempészhez, útvonaltervezőhöz és megélhetési bevándorlóhoz eljusson a hír: Magyarország az a hely, amelyet el kell kerülniük.

Az ENSZ menekültügyi szervezetének Global Trends 2014 című éves jelentése néhány hete azt állította, hogy 2014 elején 51,2 millió ember élt menekültként, az év végére viszont a számuk megközelítette a 60 milliót. A menekültek száma hosszú ideje meredeken növekszik.

A legtöbb embert a 2011-ben kirobbant szíriai háború késztetett menekülésre. Tavaly naponta átlagosan 42 500 ember lett menekült, menedékkérő vagy a hazájában maradva, de az otthonát elhagyva az ország valamely más részén biztonságot kereső belső menekült. A 15 millió szír mellett a legtöbben, 2,59 millióan Afganisztánból indultak el, hogy biztonságosabb helyet keressenek maguknak.

Ostromállapotban kéne plakátolni

Szavazzon: milyen szöveggel riasszuk el a menekülteket?

Forradalmi kommunikációs újítás: a lehető legrosszabb képet kell kialakítani magunkról külföldön. Melyik szlogen árt nekünk a legjobban? Szavazzon!

Szíriában nehéz dolga lesz a kormánynak a plakátkampány lebonyolításával. A háborús országban léteznek ugyan hirdetési ügynökségek, reklámcégek, de az Aszad-rezsim csak az ország területének mintegy harmadát ellenőrzi, a fennmaradó részeken több száz ellenzéki milícia – köztük nagyon komoly terrorszervezetek -, illetve az Iszlám Állam osztozik. A legtöbben értelemszerűen a frontvonalak közeléből menekülnek el, pedig a plakátoknak őket kéne megszólítani. Tény, hogy tavaly az Iszlám Állam is használta propaganda célokra Szíriában az óriásplakátokat, kérdéses azonban, hogy a három éve ostromállapotban lévő, négy részre szakadt Aleppóban, vagy a tavaly rommá lőtt, az Iszlám Állam rajtaütéseitől szenvedő Kobaniban talál-e a kormány jelenleg is működő hirdetési vállalkozót.

Orbán Viktor Tusnádfürdőn jelentette be, hogy az ideiglenes drótkerítés augusztus 31-ig megépül a teljes 170 kilométeres déli határon. A Gyodának rövidített NATO-szögesdrót építésén több mint 300 katona dolgozik, a gyorsaság érdekében párhuzamosan több helyszínen verik le a cölöpöket. Kedden közölték, hogy az ideiglenes drótkerítés  a Csongrád megyei szakaszon vasárnapra el is készül . A Gyoda mellett ezt követően kezdik meg a 3 vagy 4 méter magas állandó kerítés építését. Kovács Zoltán kormányszóvivő bejelentése szerint  a teljes beruházás 22 milliárdba kerül majd .

2013-ban fordított helyzetben Magyarország volt a terepe egy külföldi állam bevándorlással kapcsolatos kampányának. Kanada magyarországi nagykövetsége négyhetes tájékoztató kampányt indított Miskolcon, hogy plakátokon, újság- és rádiós hirdetéseken mutassa be az ország új menekültügyi rendszerét. Kanada arra hívta fel a figyelmet, hogy összeállította a biztonságos országok listáját, ahonnan az ottawai kormány szerint „normális esetben” nem érkezhetnének menekültek. Az érintett országok állampolgárainak menedékkérelmét a jövőben nagy valószínűséggel gyorsan visszautasítják, és ezen a listán szerepel Magyarország is.

A tervezett kormányzati akció miatt kerestük a kormányszóvivőket, Giró-Szász András azonban szabadsága miatt nem tudott kérdéseinkre válaszolni, Kovács Zoltánt pedig egyelőre nem értük el.