Nem tehet úgy a kormány, mintha nem ülnének menekültek a kerítésnél

Egyelőre senki nem tudja még csak megjósolni sem, hogy a szerb–magyar határ mellett felhúzott kerítés miatt kevesebb lesz-e az országba érkező menekültek száma, mint korábban. (A rendőrség statisztikái szerint míg július utolsó szombatján 1280 embert fogtak el, addig augusztus 1-jén, szombaton 1180-at, augusztus 8-án, szombaton pedig 1153-at.)

A kormány azt állítja: azért van szükség a kerítésre, mert az egy visszatartó erő. És ha a kerítés miatt kevesebb menekült érkezik az országba, akkor kevesebben is mennek innen tovább. Ez pedig azért jó – érvelnek –, mert így a későbbiekben kevesebb olyan embert toloncolnak ide vissza Nyugat-Európából, akik ott nem kapják meg a menekültstátuszt. Az úgynevezett Dublin III. rendelet szerint ugyanis azokat az embereket, akik nem kapnak menedékjogot, abba az uniós tagállamba lehet visszatoloncolni, ahol először nyilvántartásba vették őket.  

Hiába nevezik határzárnak, ez csak egy kerítés

Annyi mindenesetre már most biztos, hogy túlzás „ideiglenes határzárnak” nevezni a létesítményt. Maga a kerítés ugyanis nem a szerb–magyar határon, hanem jóval beljebb, már a magyar oldalon, a magyar állam területén épül. Olyannyira nem a határon, hogy több olyan földterületet is érint, ami konkrétan magántulajdonban van. Meglepő módon nem a kerítés magassága vagy átvághatósága, hanem ez a tény teszi kérdésessé az egész értelmét.

Az embercsempészet a szerb és a magyar határvidéken is virágzó üzlet. Nemcsak az embercsempészeknek, hanem mindazoknak, akik az „utaztatásban” valamilyen módon közreműködnek, például a szerb és a magyar taxisoknak is. Nekik nyilvánvalóan nem érdekük, hogy a forgalom áttolódjon Romániába, hiszen akkor oda az üzlet. 

Szerb oldalon a csempészek abban segítik a menekülteket, hogy Magyarországra eljussanak, ezért kérnek tőlük pénzt, de az már nem az ő dolguk, hogy itt mi lesz velük. Számukra tehát már az is siker, ha a kerítésig eljuttatják a menekülteket, hiszen így teljesítették, amit vállaltak: a migráns már Magyarország területén van.

Eddig semelyik kormányzati politikus, köztük Pintér Sándor belügyminiszter sem adott értelmes magyarázatot arra, hogy mi lesz a kerítés mögött, de már magyar földön tartózkodó migránsokkal. Lázár János azt mondta, meg kell erősíteni a határzárat, azaz kettős határzár lesz. Ez azért érdekes kijelentés, mert ha még egy kerítést felhúznak a már épülő mellé, az akkor sem számít majd határnak, hiszen a határ mindenképpen odébb lesz.

A kormányzat tanácstalanságát jól jellemzi, hogy legutóbb Gulyás Gergely sem tudott érdemben reagálni a kérdésre: mi lesz a kerítés túloldalán, de már magyar oldalon üldögélőkkel. „Aki nem jön át a határzáron, azzal nincs dolga Magyarországnak" – adott kitérő választ Gulyás.

Csakhogy amit Gulyás mondott, az blődség, legalábbis a nemzetközi jog szerint. Miért is?

Ezt már egy nemzetközi jogász magyarázta meg az Indexnek. 

– mondta Lattmann Tamás. Ez a jog akkor is megilleti a migránsokat, ha nem mennek át a kerítésen, de már Magyarország területén vannak. A magyar államnak pedig – az alkalmazandó uniós jog és a menekültekre vonatkozó genfi egyezmény értelmében – kötelessége befogadni ezeket a kérelmeket. Azaz jogilag nem teheti meg, hogy úgy csinál, mintha a kerítés mögött nem lenne senki. A menekültnek elvileg nem kell mást tennie, mint átkiabálnia a kerítésről a túloldalon szolgálatot teljesítő rendőrnek, és jeleznie, hogy be szeretné nyújtani a menedékkérelmét. (Az abszurd helyzetre nem kellett sokat várni: a Délmagyarország tudósítása szerint már vannak olyan bevándorlók, akik a kerítés túloldalán, de már magyar földön várják a rendőröket.)

Más okból is kérdéses Gulyás kibúvó magyarázata: előállhat olyan helyzet, hogy már magyar területen, de még a kerítés túloldalán néhányan rosszul lesznek, esetleg életveszélyes állapotba kerülnek. Ebben az esetben az élet védelmének kötelessége lesz az elsődleges, amit a magyar államnak kell biztosítania. Vajon életszerű-e az a helyzet, hogy gyerekek és nők étlen-szomjan fekszenek a kerítés túloldalán, de már magyar oldalon, miközben békésen portyáznak a rendőrök a kerítés másik oldalán? Természetesen volt már erre példa, de nem az Európai Unióban, hanem Malajziában.  

A spanyoloknál sem jött be ez a módszer

Precedens is van arról, hogy nem tartható a Gulyás Gergely-féle álláspont. Hasonlóval kísérletezett korábban Spanyolország is. A mediterrán ország két afrikai területen működő enklávéját, Melillát és Ceutát vette körül kerítéssel a Marokkóból érkező menekültek ellen. A létesítmény önmagában nem bizonyult hatékonynak, így

Egy alkalommal több mint 400 migráns mászott át egyszerre. Válaszul a spanyolok gumilövedékkel lőtték a menekülteket, de ennek sem volt visszatartó hatása.

Sokan ugyanakkor sérüléseket szenvedtek, néhányan pedig meg is haltak, amikor lezuhantak a kerítésről, vagy halálos sebet kaptak. Voltak, akiket a határőrök vertek meg brutálisan. Az EU komoly kritikával élt a fentiek miatt.

A feszültség pedig csak nőtt, amikor az elfogott migránsokat Spanyolország visszatoloncolta marokkói területre. A gyakorlat ellen felszólalt az Európa Tanács emberi jogi biztosa. Nils Muižnieks rámutatott, hogy mindez sérti az egyetemes emberi jogokat, amelyekre a második világháborút követő világ épült.

Az Európai Bizottság nyilatkozatban erősített rá, mondván „nem habozik lépéseket tenni, ha az európai jogba ütköző gyakorlattal találkozik”.

A Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsának titkára, Michael Diedring pedig úgy fogalmazott:

Nem hagyhatjuk, hogy Ceuta és Melilla határain vadnyugati állapotok alakuljanak ki. Spanyolország, és Európa részeiként erre a két városra is vonatkoznak a nemzetközi jogok.

Spanyolország végül más módon igyekszik megállítani az áradatot. Előnyös kereskedelmi egyezményeket kötött Marokkóval, majd nem sokkal később az afrikai ország felhúzott egy kerítést a saját oldalán is. Itt, ahol nem érvényesül az európai humanizmus, már éleslőszerrel lövik az átmászókat. Megállította ez a menekülteket? A jelentések szerint jelenleg 40 ezer menekült táborozik Melilla és Ceuta körül az erdőkben, várva az alkalmas pillanatot. Nincs hír arról, hogy bárki visszafordult volna.

Mi értelme van a magyar kerítésnek?

A kerítés átvágásával most legfeljebb annyi változik, hogy eljárást indíthatnak a migránsok ellen valamilyen szabálysértés vagy bűncselekmény, garázdaság vagy rongálás miatt. Erre azonban a jelenlegi jogszabályi környezetben is van lehetőség. Éppen ezért nem világos, hogy miért akarja a kerítés átvágását bűncselekménnyé minősíteni a Fidesz-frakció, amikor az már most is büntetendő lehet. 

A törvényi szigorítás Lattmann Tamás szerint újabb problémákat okozhat. A büntetőeljárásoknak költségei vannak, a börtönök már most is túlzsúfoltak, a bíróságok leterheltek, tehát önmagában a törvényi szigorítással sokkal inkább a közigazgatást és az igazságszolgáltatás, mintsem a menekültek helyzete romlana jelentősen. 

Genf megint előbbre van

A kerítés átvágása miatt a vádlottak padján ülő migráns védője ráadásul hivatkozhatna a genfi egyezményre, mondván: ügyfele azért vágta át a kerítést, mert be akarta nyújtani a menedékkérelmét, amihez az egyezmény szerint attól a pillanattól kezdve joga volt, hogy a magyar állam területére lépett. A kerítés pedig abban akadályozta meg, hogy ezt a jogát gyakorolhassa.    

Mivel a genfi menekültkonvenció egy nemzetközi szerződés, a jogszabályi hierarchiában előbb van, mint a magyar törvények, a bíróságnak ezt mindenképpen figyelembe kell vennie

– magyarázta Lattmann Tamás. Szerinte a tiltott határátlépésnek ettől függetlenül helye és szerepe van a magyar jogrendben, de a migrációs problémára ezt nem nagyon lehet alkalmazni.