Megbízhatnak-e a menekültek Lázár Jánosban?

D  US20150807005
2015.08.14. 13:10
A szerb–magyar határ mentén felhúzott kerítésen angol nyelvű táblák fogják jelezni a hivatalos határátkelőket, mert arra szeretnék rávenni a Magyarországra jövőket, hogy belépésük az országba ellenőrzött keretek között történjen. Ezt Lázár János mondta csütörtökön. De mi történik akkor, ha a menekültek szót fogadnak?

Magyarország nyitva tartja a menekültek előtt a hivatalos határátkelőket – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a szokásos, csütörtöki gigasajtótájékoztatón, amelyen főleg a menekültügyről volt szó. 

Lázár tehát arra buzdítja az illegális bevándorlókat, hogy ne a kerítésen akarjanak átmászni vagy azt átvágva Magyarországra jutni, hanem használják a legális belépési pontokat. 

Arról már írtunk, hogy ha egy menekült a Magyarországon belül épült kerítésig eljut, akkor már elhagyta Szerbiát, magyar földön van, és a nemzetközi jog értelmében már a kerítés tövében is kérhet az államtól menedéket, teljesen mindegy, hogy átjut-e a kerítésen vagy sem. Ebből következően az sem igaz, hogy a magyar államnak nincs dolga a kerítés túloldalán, de már magyar területen ragadt emberekkel, ahogy azt korábban Gulyás József állította.  

Lázár csütörtökön újabb adalékkal szolgált: a kerítésnél táblák fogják jelezni, merre van a legális határátkelő, használják azt a migránsok – mondja ő. De vajon használhatják-e?

Több eset lehetséges. Nézzük sorra!

Az egyik, hogy az illegális bevándorló eljut a kerítésig, majd annak tövében inkább követi az angol nyelvű táblákat, végül belebotlik a magyar határátkelőbe. Kérdés persze, hogy pontosan melyik határátkelőbe is botlik majd bele. A szerb–magyar határon – ellentétben a román–magyar és a horvát–magyar határral – külön ellenőrzés, azaz külön határátkelő van. Egy szerb és egy magyar. Ha a migránsnak szerencséje van, akkor a szerb határátkelőt maga mögött hagyva a magyar határátkelőnél köt ki, és magyar rendőr kéri a papírjait. Ekkor – függetlenül attól, vannak-e okmányai vagy sem – benyújthatja a menedékkérelmet, a magyar államnak pedig kötelessége az elbírálás idejéig befogadni őt. 

Tehát ugyanaz a procedúra veszi kezdetét, mintha a kerítésnél jött volna át. Azzal a különbséggel, hogy ha a kerítést megrongálja, a későbbiekben akár büntetőeljárás is indulhat ellene, míg ez a veszély a legális belépőpontnál nem fenyegeti. De ha így van, akkor kérdés, mi szükség van a kerítésre.

Viszont ha a kerítésnél a táblákat követve a szerb határátkelőnél köt ki, és nincsenek rendben a papírjai (ahogy ez lenni szokott az esetükben), akkor kizárt, hogy a szerbek kiengedjék, tehát így el sem jut a magyar határátkelőig. Ám ebben az esetben teljesen felesleges útba igazítani a menekültet, hiszen egy idő után minden migráns tudni fogja, hogy a táblát ne kövesse, mert ráfázik. Ugyanez történik abban az esetben is, ha eleve nem is a kerítés, hanem a legális szerb határátkelőhelyre megy, követve azon magyar politikusok tanácsait, akik szerint szívesen látunk mindenkit, aki legálisan akar az országba jönni. 

És mi a helyzet a román–magyar határnál? 

Ha egy Románián keresztül érkező menekült megfogadja Lázár tanácsát és a hivatalos határátkelőhelyet használja, akkor esélye sincs bejutni az országba. Papírok híján ugyanis a román hatóságoknak kötelességük lefolytatni az idegenrendészeti eljárást, és nem küldhetik tovább a menekültet Magyarországra. Így nem marad más lehetősége az illegális bevándorlónak, mint a zöldhatár, ahol most könnyen átjöhet, hiszen ott még nem kell bíbelődnie holmi drótvágóval. Persze a kormányzat kilátásba helyezte, hogy ha kell, akkor ott is lesz kerítés. Az persze más kérdés, hogy Románia felől jóval kevesebb menekült érkezik, mint Szerbiából. 

Gyakran felmerülő kérdés, hogy ha már eleve az EU-ból (Görögország, Bulgária felől) érkeznek Magyarországra illegális bevándorlók, akiket egyszer ott már nyilvántartásba vettek, akkor miért hozzánk toloncolnák vissza a Dublin III. rendelet értelmében, miért nem Görögországba. Ennek az oka az, hogy Görögországban évek óta nem működik a menekültügyi rendszer, ezért oda egész egyszerűen nem lehet visszatoloncolni. Bulgáriába már igen, de oda kevés embert tudnánk visszaküldeni. Ebben a félévben összesen 271 bevándorlóról kérdezte meg Magyarország a bolgárokat, hogy ott regisztrálták-e őket (ezt nevezik kiküldött érdemi megkereséseknek), de ez messze nem jelenti azt, hogy ennyi ember vissza is küldtünk volna oda. Pusztán annyit jelent, hogy ennyi emberről kértünk információt, miután már Magyarországon felmerült, hogy Bulgáriában esetleg nyilván vannak már tartva. 

Érdekes az is, hogy noha már a kerítés egy jelentős szakasza felépült, eddig mégsem csökkent az illegális bevándorlók száma: kedden 1521 határsértőt, köztük 360 gyermeket tartóztatott fel a rendőrség.