Vazul
10 °C
25 °C

Átengedjük, meg nem védjük őket, de pénzt kérünk

2015-08-25T115349Z 1878426579 GF10000182043 RTRMADP 3 EUROPE-MIG
2015.08.26. 15:12 Módosítva: 2015.08.26. 15:12
A magyar hatóságok fellélegezhetnek: Németország nem fogja visszaküldeni hozzánk a rajtunk áthaladt több ezer szír menekültet. A Dublin III. rendelet már így is szinte csak papíron létezik: bár 19 ezer embert irányíthatnának vissza hozzánk, eddig csak 780 jött vissza. Bejött volna a magyar kormány szigorító politikája? Németországból már eddig sem szívesen küldtek ide menekülteket, az ottani bíróságok szerint ugyanis Magyarországon fennáll a veszélye az embertelen bánásmódnak. Hazánk közben 2,4 milliárd forintos uniós gyorssegélyt kap.

Egy csomó ellentmondás van ebben a történetben.

  • Magyarországra kedden már egy nap 2500 menekült érkezett, ebben az évben már legalább 66 ezren jöttek.
  • A kerítés nem állítja meg az áradatot, csak ellenőrizhetőbbé teszi?
  • A menekültek amint lehet, továbbállnak Ausztriába vagy Németországba.
  • A Dublin III. rendelet alapján Ausztria és Németország és a többi nyugati állam visszaküldhetné ide őket, hiszen nagy részüket először nálunk regisztrálták az EU-ban.
  • Júniusig mégis mindössze csak 780 menekültet küldtek vissza hozzánk.
  • A magyar hatóságok mégis akkurátusan regisztrálják az ide érkezőket, mindenkitől ujjlenyomatot vesznek.
  • Hogy lehet ez?

Június elején Kósa Lajos azzal riogatott mindenkit, hogy most nyáron akár 160-200 ezer menekültet hoznak vissza chartergépekkel Magyarországra nyugatról. Ez a szám júliusra a tizedére csökkent, amikor Orbán Viktor Brüsszelben már csak 15 ezer lehetséges visszaküldöttről beszélt.

A kerítés nem megállít, ellenőrizhetővé tesz

A Szíriából, Afganisztánból elinduló menekülteket akkor kellene először regisztrálni, amikor az EU területére lépnek. Ezt először Görögországban vagy Bulgáriában lehetne megtenni, az ottani hatóságok azonban ezt az uniós kötelezettségüket nem, vagy hiányosan teljesítik. 

Ezek a menekültek aztán Szerbia felől megérkeznek Magyarországra. Mint kiderült, a kerítés nem állítja meg a menekülteket, pedig az építésekor ez volt a legfőbb érv. Balog Zoltán a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak most  egy egészen új magyarázatot adott a kerítésre: a kerítés ellenőrizhetővé és irányíthatóvá teszi a menekültáradatot.

A határon érkezők több mint 90 százalékát a rendőrök összefogdossák, buszokba ültetik, majd gyűjtőpontokra szállítják. Ahogy az álruhában a menekültek közé beépülő tudósítónk tapasztalta: ezután újra buszokra pakolják az embereket, és elviszik Győr mellé. Mintha segítenének nekik azzal, hogy ingyen átutaztatják őket az ország nagy részén mindössze 60 kilométerre az osztrák határtól. A rendőrök itt mindenkitől ujjlenyomatot vesznek, majd kijelölik a menekültek helyét a befogadóállomáson. Többségük legfeljebb egy-két napot időzik itt, zuhanyzik, eszik, aztán szépen eltűnik Ausztria felé.

Eltűntek

Ezek a menekültek nem sokkal később már Németországban vagy Ausztriában tűnnek fel. A sokat emlegetett uniós rendelkezés, a Dublin III. viszont azt mondja ki: a menekültügyi eljárást abban az EU-s országban kell lefolytatni, amelyben a menekültet először regisztrálták. Ha a Magyarországról Ausztriába vagy Németországba érkező menekülteket hat hónapon belül az ottani hatóságok igazoltatják, visszaküldhetnék őket hozzánk. Kivételt jelenthet, ha az illetőnek már ott vannak a családtagjai. Ebben az esetben az ő ügyét is ott kell elbírálni.

Magyarország nem mondta fel a Dublin III. rendelet alkalmazását, csak nem ért egyet vele és nem tudja teljesíteni. Erről június 26-án egy kormányrendelet is megjelent. Magyarország egyértelművé tette: csak arra van kapacitása, hogy regisztrálja az ide érkezőket, de visszafogadni nem tudja őket. Magyarország emiatt egy rendkívül alacsony kvótát határozott meg a visszaküldő országok felé: naponta legfeljebb 10-15 embert képes visszavenni. Nem többet, mint amennyit eddig.

Nézzük a számokat. Teljesen friss statisztikák nem érhetők el, de az arányok jól láthatók. Pintér Sándor belügyminiszter júliusban Szelényi Zsuzsa írásbeli kérdésére a következő adatokat közölte:

  • Idén június 30-ig 66 788 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be nálunk.
  • Ezek közül 43 730 eljárást megszüntettek. 97 százalékukat, 42 689-et azért, mert a kérelmező ismeretlen helyre távozott.
  • Tehát legalább 42 689 ember biztosan továbbment Ausztria felé.

Ehhez képest nyugatról csak 19 284 ember visszaküldésével próbálkoztak július közepéig. Ebben a táblázatban azt lehet látni, hány esetben és milyen országból keresték meg a magyar hatóságokat külföldről menekültek visszaküldése ügyében.   

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz 2015 . január 1 . és július 17. között a dublini
eljárás keretében érkezett megkeresések száma
  
Németország 7605
Ausztria 5491
Franciaország 2679
Svédország 1036
Csehország 572
Egyéb 1901
Összesen 19284
A nagy számok ellenére azonban ebben az évben eddig mindössze 780 menekültet szállítottak vissza a nyugati országokból Magyarországra.

Számos oka van annak, miért nem küldik vissza hozzánk nagyobb számban  a menekülteket nyugatról. Az egyik prózai ok, hogy ez bonyolult és költséges. Ausztriából még buszon vagy vonaton megoldható a szállítás. A menekülteket így a közúti határátkelőkön vagy "a közös kapcsolattartási szolgálati helyen" adják át a magyaroknak. A hazánkkal nem szomszédos tagállamok azonban "légi úton hajtják végre a Magyarországra irányuló transzfereket"- derül ki szintén Pintér Sándor Szelényi Zsuzsának adott válaszából.

Kicsúsztak a határidőből

Nagy Boldizsár nemzetközi jogász,  az ELTE oktatója  szerint más technikai okok is állhatnak a háttérben. Mivel a német vagy az osztrák hatóságok sem bírják a menekültáradatot, gyakran egyszerűen kicsúsznak a határidőből.

A felelősnek tartott állammal ugyanis két hónapon belül közölni kellene, hogy az adott menekült esetében neki kell lefolytatni az eljárást. Ha ezt a határidőt nem tartják be, nekik kell elbírálni az ügyet. Ha ezekre a megkeresésekre Magyarország nem válaszol, azzal egyébként nem lehet időt nyerni: a Dublin III. szerint ugyanis ilyen esetekben a hallgatás beleegyezésnek számít, azaz Magyarország lesz a felelős állam. 

Magyarország veszélyes hely?

Ha egy Németországig eljutott menekültnél időben meg is hoznak egy ilyen határozatot, ő fellebbezést nyújthat be Magyarországra küldése ellen. Ilyen esetben a bíróság dönt. Németországban már több olyan bírósági határozat született, amely szerint Magyarországra nem küldenek vissza menekültet, mert nálunk fennáll a veszélye "az embertelen és megalázó bánásmódnak". 

A németek ezzel nem azt feltételezik, hogy Magyarországon kínoznák a menekülteket. Ehhez elég az is, ha Magyarországon nincsenek meg a normális feltételek a visszaküldött menekültek elhelyezésére.  De itt nemcsak a kosztot és a kvártélyt kell érteni.

A Saar-vidéki  Saarlouis bírósága augusztus 7-én egy szíriai menekült ügyében azért nem támogatta a visszaküldést, mert a Magyarországon augusztus elsején életbe lépett jogszabály-módosítások miatt úgy ítélte meg, hogy nem megfelelő eljárásban lesz része, és akár őrizetbe is kerülhet. Az új szabályok szerint ugyanis  a magyar hatóság megszünteti a menekültügyi eljárást, ha a kérelmező a neki kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja. A menekültet maximum fél évre őrizetbe is vehetik, ha azt hiszik, el akar szökni az eljárás alatt. Hasonló okokból jutottak ugyanerre a következtetésre kölni és münsteri bíróságok is.  

Nem elhanygolható kérdés az sem, mi lesz azzal, akit visszaküldenek Magyarországra. Az alapszabály az, hogy az ismételt menekültkérelem elfogadhatatlan, azaz gyorsított eljárásban elutasítható. Ha korábban Magyarországon nem született érdemi menekültügyi döntés a visszaküldött migráns ügyében, akkor az eredeti eljárás „éleszthető fel”, magyarázta Nagy Boldizsár.

Fellélegeztek

A magyar hatóságok valószínűleg fellélegeznek, hogy a fenti okok miatt augusztus 21-én a német menekültügyi hivatal egy belső körlevélben arra utasította az ottani hatóságokat, hogy a Szíriából érkező menekülteket ne küldjék vissza Magyarországra vagy más EU-s országba. Németország ezzel kimondta: soron kívül elismer minden Szíriából érkező menekültet, és rájuk nem alkalmazza a Dublin III. rendeletet.

Az ő menekültkérelmüket tehát 100 százalékban elismerik Németországban és nem vizsgálják, hol léptek be először az EU-ba. Ez Magyarország számára azért fontos, mert az elmúlt hónapokban rajtunk áthaladók jelentős része már Szíriából érkezik.

Ujjlenyomatokat gyűjtjük

Vajon mi az oka annak, hogy a magyar rendőrség olyan szorgosan regisztrálja a hozzánk érkező menekülteket? Ez elvileg ellentétes az érdekeinkkel, hiszen nem akarjuk és nem is tudjuk visszafogadni őket. Nagy Boldizsár szerint a kérdés az, hogy ezek az ujjlenyomatok vajon bekerülnek-e az Európai Unió egységes ujjnyomat-nyilvántartó rendszerébe, az EURODAC-ba.

Nem világos, hogy a levett ujjlenyomatok automatikusan belekerülnek-e oda, vagy azokat a levételtől elkülönült mozzanatként külön kell valakinek fáradságos munkával bevinnie a központi európai rendszerbe. Ha ott nem jelenik meg az ujjlenyomat, akkor a magyar külső határ  átlépése sokkal nehezebben bizonyítható. Miután sok ember eleve el sem jut a bevándorlási hivatalig, mert előbb tovább indul Ausztriába, elképzelhető, hogy ők így az uniós ujjlenyomat-rendszerben nem is jelennek meg. Így tehát később nem állapítható meg, hogy Magyarországon léptek be először az EU-területére, így vissza sem lehet küldeni ide őket.  

Pénzt kapunk

Nagy Boldizsár nem zárta ki, hogy a menekültek akkurátus nyilvántartásának és a pontos statisztikák vezetésének elsősorban az a célja, hogy az EU felé igazolni tudjuk: nagyon sokan érkeznek, a helyzet nagyon nehéz, ezért Magyarország pénzügyi segítségre szorul.

Ez úgy tűnik, mostanra eredményre is vezetett:  Brüsszel gyorsított eljárásban dönt arról a magyar kérésről, hogy nyújtson rendkívüli segítséget Magyarországnak a migrációs válság kezeléséhez. Magyarország a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakban több mint 85 millió eurót, azaz 25 milliárd forintot kaphat erre a célra, ezen felül pedig még 8 millió eurós (2,4 milliárd forintos) sürgősségi segítséget is kap.

Magyarország eközben mindössze pár száz menekültet fogad vissza, és eddig mindössze 270 menekültnek adott védelmet. Nagy Boldizsár azt mondta: 

Ez a kettős beszéd, amely egyfelől mértéktelen terhekről  panaszkodik, másfelől  néhány száz embert véd meg valójában, de az érkezők számához igazítja támogatási kérelmét, aligha korrekt.

Borítókép: Balogh László / Reuters