Bence
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Így rendelhetik el a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet

2015.08.28. 16:49 Módosítva: 2015.08.28. 17:42

Ahogy az Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes sajtótájékoztatóján is elhangzott, a kormány a menedékjogról szóló törvény módosításával bevezeti a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” fogalmát. Összesen tizenhárom törvény módosításával egy ilyen helyzetben speciális eljárásmódokat alkalmazhatnának majd, a rendőrök külön jogosítványokat kapnak, és a katonákat is be lehetne vetni. A büntető törvénykönyvet érintő módosításokról itt olvashat>>>

A válsághelyzetet a kormány rendeletben rendelheti el az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezésére, ők „kötelesek folyamatosan figyelemmel kísérni” a feltételek fennállását.

A kormányrendelet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve, ha a kormány még tovább meghosszabbítja. A kormány rendeletben hirdetheti ki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, és megállapítja az elrendeléshez és a megszüntetéshez kapcsolódó szabályokat is.

A válsághelyzet kihirdetését feltételekhez kötik, ilyen

a Magyarországra érkező menedékkérők száma

Akkor hirdethetnek válsághelyzetet, ha az elismerést kérők száma meghaladja

  • egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy
  • két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy
  • egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt.

A Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma

Ha ez a segítőket nem számítva meghaladja

  • egy hónap átlagában a napi ezer főt, vagy
  • két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt, vagy
  • egy hét átlagában a napi kétezer főt.

Vagy ha ez nem áll fenn, elég lesz hozzá

bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti,

„különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el”.

Válsághelyzet esetén a miniszter elrendelheti, hogy a menedékjog iránti kérelmek regisztrálását a menekültügyi hatóság irányítása szerint a honvédség is végezheti, és az egészségügyi államigazgatási szerv haladéktalanul megvizsgálja, hogy „a járványügyi intézkedések elrendelésének jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e”.

Hatósági parancs nélkül is bemehetnek a rendőrök

Törvénymódosítással azt is lehetővé tennék, hogy a rendőrség a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve külföldön információt gyűjtsön a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedésekhez, ezzel az emberkereskedők, embercsempészek ellen nyitnának új frontot.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a rendőrök még hatósági határozat nélkül is bemehetnének lakásokba illegális bevándorlók után kutatva, „ha alaposan feltételezhető, hogy a magánlakásban ilyen személyek tartózkodnak."

Járványügyi intézkedések céljából is egy sor intézkedést hozhatnak a rendőrök: lezárhatnak útvonalakat, épületeket, közterületet, korlátozhatják a közintézmények működését, és külön írásos utasítással bemehetnek ellenőrizni, a helyszínt megfigyelni és biztosítani lakásokat is.

Éles fegyver lesz a katonáknál

Gulyás Gergely az intézkedéseket bejelentő pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy komoly garanciák lesznek a katonaság bevetésénél. Lényegében azok a szabályok vonatkoznak majd erre az esetre, mint más olyan helyzetekre, amikor a katonákat Magyarország területén bevetnék.

A parlament honlapján olvasható módosításban azonban hangsúlyozzák, hogy a katonák fegyverhasználati joggal látják el a feladataikat. A szöveg szerint a katonák gumilövedék, könnygázgránát és tömegoszlató eszközök mellett testi sérülés okozására alkalmas fegyvert is használhatnak, de „a másképpen el nem hárítható személy elleni életet vagy testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás kivételével nem irányulhat az emberi élet kioltására".

A katonák besegítenének a határ őrzésébe, és minden olyan intézkedésbe bevonhatóak lesznek, megállíthatnak autókat, lezárhatnak területeket, őrizetbe is vehetnek, amit a helyzet megoldásához szükségesnek tartanak. Viszont nem vehetik át a rendőrök feladatköreit, hanem őket segítve végzik feladatukat.

Az is szerepel a javaslatban, hogy pontosan meg kell határozni a részt vevő honvédségi erők feladatait, létszámát, eszközeit, fegyverzetét és a területet, ahogy a vezetői hatásköröket is. Kétszáz katonáig, három hétre már a vezérkari főnök, afelett és hosszabb időre a honvédelmi miniszter dönt a katonák bevetéséről. 3000-nél is több katona bevetése esetén a honvédelmi bizottságot is tájékoztatnia kell.

A határtól 60 méteren belül lehet a tranzitzóna

Gulyás azt is elmondta, hogy az államhatárokon fogják kialakítani a tranzitzónákat, Magyarország területén, de

ezek befelé zártak lesznek, csak Szerbia felé lesznek nyitottak.

Ezekben kell majd kivárniuk a menekülteknek, hogy lefolytassák a gyorsított eljárásokat az ügyükben. Ezek Gulyás szerint pár napot vesznek majd igénybe. Ettől azt reméli a kormány, hogy nem fognak a menekültek eljutni messzebbre, az ország belsejébe, például Budapestig.

Az államhatárról szóló törvény módosítása alapján az eddigi 10 méter helyett a határtól 60 méterig alakítható ki határvédelmi létesítmény, valamint most már tranzitzóna is.

A határon lefolytatott eljárás így néz ki

Ha a migráns a kérelmét „Magyarország területére történő beléptetés előtt”, a tranzitzónában nyújtja be,

  • nem lesz automatikusan jogosult az ország területén tartózkodni és dolgozni (ez a jog eddig megillette a menedékkérőket, kilenc hónapig a menekültszállón vagy közfoglalkoztatásban, utána a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint);
  • a menekültügyi hatóság a kérelem elfogadhatóságáról soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül dönt;
  • ha a kérelem nem elfogadhatatlan vagy a benyújtásától számított 4 hét eltelt, a belépést az idegenrendészeti hatóság jogszabály alapján engedélyezi – és ha beengedik az országba, az eljárást az általános szabályok szerint folytatják le.

A határon lefolytatott eljárásban a kérelmet elfogadhatatlanság miatt elutasító döntéssel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelemben új tényre, új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A bíróság a menekültügyi hatóság döntését nem változtathatja meg, de szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi.

A személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában tartja meg, a meghallgatás távközlő hálózat útján is megtartható, amiben „az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja”.

Nem kell lefolytatni a közbeszerzést

A menekültek elhelyezésére és fogva tartására szolgáló létesítmények esetében a közigazgatási eljárásokat nem kell lefolytatni, és az építéskor, telepítéskor és üzemeltetéskor nem kell figyelembe venni a közbeszerzési törvényt sem, mivel ezek az ország alapvető biztonságával összefüggő beszerzéseknek minősülnek.

A menekültek elhelyezésére az állam használhatná az önkormányzatok, a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek ingatlanait és ingóságait. Ezt legfeljebb fél évre teheti meg az állam.

„Az igénybevételt az adott ingatlant bármilyen jogcímen használó harmadik személyek tűrni kötelesek." Az ingatlanok átvétele ellen a tulajdonos ugyan fellebbezhet, de „életet, testi épséget, egészséget fenyegető helyzetben a kifogásnak halasztó hatálya nincs". Az ingatlanok átvételekor jegyzőkönyv készül, és a visszaadáskor az állam készpénzben téríti meg az esetleges károkat.

Ausztria nemrég hasonló intézkedést hozott, azzal a különbséggel, hogy ott megkérték a hotel- és panziótulajdonosokat, vállalkozókat, és a lakosságot, hogy emberek elszállásolására alkalmas épületeket, csarnokokat ajánljanak fel a menekültek elhelyezésére.