András, Andor
-3 °C
3 °C

Megállt a tudomány: teljes a káosz menekültügyben

HUS 0013
2015.09.01. 12:32
Bár az Indexnek nincsen keze, de ha lenne, most széttárná: nem értjük, mi folyik menekültügyben. És meg is magyarázzuk, miért nem. Kapkodás, összevissza nyilatkozatok, egymásra mutogatás, az van.

Hétfőn a Keleti pályaudvarról elindultak a menekültekkel teli vonatok Münchenbe. A vonatokra gond nélkül felszállhatott bárki, feltéve, ha felfért. Bár a menekültek között elterjedt a híre annak, hogy majd Hegyeshalomnál a magyar hatóságok szépen leszednek mindenkit a vonatról, végül az osztrákok átengedték a szerelvényeket a menekültekkel együtt. De azok a menekültek, akik kedden akartak útnak indulni, hoppon maradtak: kedd reggel a Keleti pályaudvart egy időre hatóságilag bezárták, vonatok nem indultak, aztán amikor mégis elindultak, arra menekültek nem szállhattak fel. (A menekültválság percről percre itt olvasható.)

De nemcsak a menekültek maradtak itt, hanem egy csomó megválaszolatlan kérdés is.

Ha az osztrákok hétfőn átengedték a vonatokat, akkor kedden miért nem engedik elutazni a menekülteket a Keletiből?

Ezt a kérdést a Belügyminisztériumnak és a MÁV-nak is elküldtük, hátha valamelyiktől választ kapunk. Egyelőre még nem kaptunk egyik helyről sem. 

Egy pályaudvarnál dolgozó rendőr nem hivatalosan kedden az Indexnek megmagyarázta, miért nem engedik fel a menekülteket a nemzetközi vonatokra. Hiába van ugyanis papírjuk, menedékkérelmük, jegyük, nincs nemzetközi utazásra érvényes okmányuk. Vagyis nem utazhatnak az EU területén belül. Így aztán nem indulhatnak el Ausztria felé. Tehát hétfőn sem utazhattak volna.

A hétfői történések alapján úgy tűnik,

az osztrák és a magyar hatóságok is csak sodródtak az eseményekkel.

Jó példa erre, hogy hétfőn a Keleti pályaudvaron volt ugyan néhány osztrák és magyar rendőr, de szemmel láthatóan teljesen feleslegesen, pedig Papp Károly országos rendőrfőkapitány a zavaros helyzetben az egyik optimizmusra okot adó pontként emelte ki, hogy nemzetközi együttműködés keretében megjelentek az osztrák és a szlovák kollégák is a pályaudvaron. A vonatokra felszállt külföldiek papírjait nem ellenőrizték, ahogy egyébként a jegyeiket sem. Előfordult, hogy a magyar és az osztrák rendőrök közösen elállták a vonat egyik ajtaját, majd néhány perccel később odébb álltak, és probléma nélkül felszállhattak azok, akiket korábban nem akartak felengedni. Sőt, amikor néhány menekült meg akart a rendőröktől kérdezni valamit, ők csak annyit mondtak: „Go, go!”, azaz "Menjenek, menjenek!".

Nem tudni, hogy a Keletiben teljesen feleslegesnek tűnő osztrák és magyar rendőrök kinek a parancsára cselekedtek úgy, ahogy. De az is egyértelműen látszott, hogy a MÁV sem ura a helyzetnek. A jegyeket eladják, de a jegyirodában senki sem ellenőrzi, amit a politikusok napok óta szajkóznak, hogy csak az mehet, akinek vannak papírjai. Ez persze nagyon komoly feszültségforrás is, hiszen az menekültek több tízezer forintot fizetnek a kasszánál.

Az egyik kalauz kamerák gyűrűjében panaszkodott a telefonban arra, hogy egy ennyire túlzsúfolt vonatot márpedig ő nem hajlandó elindítani, mert nem biztonságos. Később néhány MÁV-os kollégája odament hozzá, és csak annyit kért tőle, hogy ha ilyen közlendője van, akkor azért kerülje a tévékamerákat. 

A Keletinél történtekre a legvalószínűbb magyarázat, hogy a MÁV és a rendőrség is tanácstalan volt, de senki nem akart még nagyobb balhét azzal, hogy leszállíttatja a menekülteket. Valószínűleg úgy voltak vele, hogy majd Hegyeshalomnál megpróbálják orvosolni a problémát, de a magyar határhoz érve sem sikerült jobb megoldást kitalálni annál, hogy átengedik a vonatot Ausztriába. 

Jól jelzi a káoszt, hogy amikor civilként megkerestük megkerestük a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium Konzuli Szolgálatát, ugyan segítőkészek voltak, de érdemben nem tudtak segíteni. Ráadásul az ügyintéző tőlünk tudta meg, hogy akkor éppen lezárták a Keleti pályaudvart. A bécsi konzulátus munkatársa pedig azt mondta, hogy az osztrák hatóságoktól sem valószínű, hogy pontosabb információkat kapunk, ezért inkább kövessük a híradásokat.

Politikai érdek, hogy itt ragadjanak? Úgy tűnik, nem erről van szó.

Akár úgy is tűnhet, hogy a magyar kormánynak érdeke itt tartani a menekülteket, hiszen így visszaigazolást nyerhet az a kormányzati propaganda, miszerint a menekültek sokan vannak, és csak a baj van velük. De ez a magyarázat csak akkor lenne igaz, ha Ausztria és Németország valóban kinyitná a kapuit a menekültek előtt. Ezzel szemben az osztrákok kilométeres dugókat okozó ellenőrzésekkel próbálják kiszűrni a menekülteket és az őket szállító embercsempészeket az Ausztriába vezető úton. (Ennek persze az is az oka, hogy nem akarnak még egy kamiont, amiben 71 ember hal meg.) Az pedig utóbb álhírnek bizonyult, hogy a németek különvonatokkal szállítanák el a Budapesten várakozó migránsokat Németországba.  

Az osztrák kancellár, Werner Faymann ráadásul hétfőn este egy interjúban bírálta, hogy a magyarok hagyják továbbutazni Ausztriába a menekülteket. (Miközben a Keletiben történt hétfői eseményekhez osztrák rendőrök asszisztáltak.)

A félreértést az is okozhatta, hogy a német bevándorlási hivatal vezetője egy interjúban közölte, hogy Németország képes integrálni a szíriai menekülteket. Ez akár erősítheti is azt a német szándékot, hogy valóban befogadnák a szíriai menekülteket. Ezért meg is kérdeztük a Belügyminisztériumot arról, hogy kapott-e a magyar fél hivatalos nyilatkozatot erről a németektől, és ha igen, terveznek-e vonatokat indítani. A Belügyminisztérium a válaszában arra hivatkozott, hogy Németország kancellárja félreértésnek nevezte a témában korábban megjelent tudósításokat, ebből következően a kérdéseink okafogyottak.

Sokat elárul Németország nyitottságáról és csak a félreértéseket növeli, hogy a bajor belügyminiszter, Joachim Herrmann a ZDF országos közszolgálati televízióban nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy visszaküldik-e a Magyarországról érkezett menedékkérőket, és azt mondta, hogy „akik itt vannak, akiket Magyarországon nem regisztráltak, azokat természetesen nálunk regisztrálják, és elhelyezik őket a befogadóállomásokon”. Angela Merkel kedden pedig azt mondta, „ami a beérkező szíriai menedékkérők kérdését illeti, őszintén szólva nem látom, hogy Németországnak lenne része a felelősségben".

A Németországba érkező szíriai menedékkérők nagyon nagy valószínűséggel megkapják a polgárháborús menekült státust, ami Merkel szerint „a szíriai helyzetet látva nem lehet meglepetés, és minden európai országban hasonlóan kellene lennie". Vagyis: szerinte a Magyarország által is megtorpedózott kvótarendszerhez kéne visszatérni.

Tehát nem arról van szól, hogy minden menekült Németországban maradhat.

A legvalószínűbb, hogy az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokból a menekültek azt szűrték le, hogy Nyugat-Európa tárt karokkal várja őket (a német nyilatkozatok alapján ezt joggal hihették), de Magyarország megakadályozza, hogy kiutazzanak,.

Cserbenhagyták a magyarokat?

Az, hogy az EU cserbenhagyta a magyar kormányt, rendszeresen visszatérő panasz a kormányzat részéről. Ezzel kapcsolatban egy Budapestre akkreditált francia diplomata hétfőn az Indexnek azt mondta: a magyar kormány eddig egyszer sem kért konkrét segítséget sem Párizstól, sem Brüsszeltől, noha ezt bármikor megtehetné. Ráadásul az EU pénzzel is segít, ezenkívül uniós befogadóállomásokat (úgynevezett hotspotokat) hozna létre, így Magyarországon is. A franciák szerint viszont a magyar kormány – azon kívül, hogy felhúzta a szerintük aggályos drótkerítést – semmiféle javaslattal nem állt elő, csak menekültellenes propagandával. 

Az uniós tagállamokat (főleg a németeket és a franciákat) leginkább az zavarja, hogy:

  • Magyarország az EU-ban egyedüliként a már menedékstátuszt kapott menekültek közül egyet sem akar befogadni. Ezt Párizsban és Brüsszelben is úgy értékelik, hogy Budapest kimarad a szolidaritásból.
  • A háború elől menekülő embereket segíteni kell, a magyar drótkerítés és kormányzati hozzáállás viszont éppen ezzel ellentétes.
  • Magyarország különutas politikát folytat (lásd kerítés), és nem tűnik nyitottnak egy közös megoldás felé.

Lázár János viszont az EU hozzáállásáról azt állította kedden, hogy még azt se kaptuk meg az EU-tól, ami alapból járna. Arról is beszélt, hogy az EU csődöt mondott menekültügyben.

Az EU ebben a kérdésben csődöt mondott, a menekültügyben az EU maga jelenti a problémát, mert nem tudja megoldani határai védelmét, sőt, egységes álláspontot sem tudott eddig kialakítani a kérdésben

– mondta.

Valóban nagy a káosz, de azt a miniszter elfelejtette hozzátenni, hogy az EU mi magunk is vagyunk, és pontosan azért van ez a káosz, mert vannak olyan tagállamok – köztük éppen Magyarország , amelyek nem a közös, hanem az egyéni megoldásban érdekeltek. Abban viszont kétségtelenül igaza van, hogy Ausztria ugyanígy „kerítést” épít, még ha nem is annak nevezi a határ menti ellenőrzéseket, amivel lényegében a schengeni egyezménnyel megy szembe. 

Az jól látható egyébként, hogy a tét valóban az, visszaállítják-e a schengeni határokat vagy sem, azaz a jövőben szabadon mozoghatnak-e majd a magyarok. Ami biztos, hogy a franciák és az osztrákok Schengen felrúgásának lebegtetésével próbálják jobb belátásra és engedékenységre bírni a budapesti vezetést. De nem csak a magyar kormányt, a magyar eljárást bíráló osztrák kancellár a cseheket és a lengyeleket is kritizálta, amiért nem szolidárisak. 

A szolidaritás viszont legkevésbé a Jobbikkal versengő Orbán-kormánynak az érdeke. A kormányzat ugyanis nem feltétlenül a reménytelennek tűnő közös uniós megoldásban érdekelt, hanem az erőfitogtatásban. A drótkerítés és a határvadászat is erre a logikára épül, akárcsak a Jobbik javaslatai: a szélsőjobboldali ellenzéki párt vezére például gumilövedékekkel és vízágyúkkal tartóztatná fel a menekülteket. Rogán Antal is a Jobbikkal versenyez, amikor azt állítja vagy sugallja, hogy az Iszlám Állam ellen menekülők valójában terroristák, és a menekültek befogadásának az lesz a következménye, hogy Európa kalifátus lesz, nyilvánvalóan a szélsőjobbnak tetszeleg. Érvelése körülbelül olyan, mintha 1956-ben Svájcba azért nem fogadták volna be a magyar menekülteket, mert rettegtek volna a kommunistáktól.

Ezeket a szélsőjobboldalnak tetsző álmegoldásokat (kerítés, határvadászok) ugyan jól fel lehet használni kommunikációs fronton, de erősen kérdéses a hatékonyságuk. A drótkerítés már nagyjából áll, de a menekültek ugyanúgy jönnek, mint korábban; de ha egy dupla vagy tripla határzárral sikerülne is meggátolni őket ebben, az sem biztos, hogy jó megoldás lenne hosszabb távon, mert az embercsempészek ugyanúgy kijátszhatnák.